Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-24 / 18. szám
2 Zalamegyeí Újság 1934 január 24. gyárnak, sem a csehnek, hogy le kellett tennie az annyira óhajtott — szerkesztői címet. Azután abban az arányban, amilyenben növekedett ellene az ellenszenv, lett magyarellenes — politikus. Továbbra is csak hizelgett a cseheknek és egyizben már majdnem elérte azt, hogy kinevezzék a budapesti cseh követséghez sajtóattasénak. Annyi bátorsága azonban mégsem volt, hogy ezt a „kitüntetést* kierőszakolja magának, de — mint hallatszott, — maga Rumann János, az akkori kassai zsupán nem akarta, hogy „született magyar* foglaljon el ilyen állást. Tartott attól, hogy... Mikor azután Kassán teljesen kicsúszott lába alól a talaj, áttette székhelyét Komáromba, ahol ismét szerkesztő lett és a városnak tb. ügyésze. Egyébként nem tud sem tó ul, sem csehül, de annyira ment magyargyüiöleiében, hogy végre dobtak neki koncot a csehek és most ezen rágódik. Valószínű, hogy Komáromban is megutálták nemcsak a magyarok, hanem a csehek is és ezért szánta el magát arra a vakmerőségre, hogy a komáromi magyarokról igy írjon. Szomorú dolog, hogy akadt ilyen a kassai magyarok között; egyben azonban vigasztaló az, hogy a hazaárulásban, a nemzetgyalázásban nem talál társra. H. A férjgyilkos Bognárné fiát szabadonho- csáfották. Budapest, január 23. Az Ala- gon meggyilkolt és feldarabolt Bognár István heniesmester 14 éves Pista fiát a csendőrség le- tartóztetta, mert úgy vélték, hogy tudott apja meggyilkolásáról és Bognárné az ő fióbert puskájával lőtte agyon férjét. A csendőrök a but hétfőn reggel vonaton be is kisérték Budapestre. A vizsgálóbíró előtt a fiú úgy vallott, hogy tényleg tudott atyja meggyilkolásáról, azonban ezt anyja csak három nap múltán közölte vele. A vizsgáló biró a fiút hétfőn este szabadonbocsátotta, mert összeomlott az a föltevés, mintha az anya a fiú fióbert puskájával gyilkolta volna meg férjét. Arra vonatkozóan egyébként sem merült föl bizonyíték, mintha a fiú előre tudott volna anyja készülő merényletéről. Rövid táviratok. Párisban az Action Francaise és a tisztviselők az éjszaka ismét heves tüntetést rendeztek a kormány ellen a Stavisky-ügy miatt. Barikádok mögül harcoltak a rendőrökkel, akik többszáz embert őrizetbe vettek. — A pápa kihallgatáson fogadott 40 papnövendéket, akik előtt igen melegen emlékezett meg a magyar nemzetről és áldását adta a magyarságra. — Rákospalotán egy gödörben átvágott nyakkal, ösz- szekötött lábakkal, holtan találták Varga Lajos újpesti sertéskereskedőt, aki már hosszabb ideje különváltan él feleségétől. — A fővárosi önkormányzatért vívott harc döntő stádiumba jutott. Gömbös ma tanácskozik a fővárosi kormánypárt vezetőjével, Kozma Jenővel. A vasgárdisták követték el Titulescu ellen a horvátországi pokolgépes vasúti merényletet? Katonaság fedezete mellett utaztak el Belgrádba a külügyminiszterek. Zágráb, jan. 23. A zágrábi kis antant értekezletet pokolgépes merénylet zavarta meg. A bécs— zágrábi gyorsvonat egyik kocsijában tegnap Grukfeld és R«nn állomások között bomba robbant fel, amely szétrombolta és felgyújtotta a kocsit. Az álmukból ébredt utasok pánikszerűen me nekültek. Három ember meghalt, négyen súlyosan megsebesültek. A megindult nyomozás adatai szerint a merénylet Titulescu és Benes külügyminiszterek ellen irányult, akik pár órával azelőtt ugyanazon a vonalon utaztak Zágrábba. Alapos a feltevés, hogy az oláh vasgárdisták igy akarták eltenni láb alól Titules- cut, mert megesküdtek, hogy Dúca után a külügyminiszter meggyilkolására kerül sor. A merénylet teljesen megzavarta a kisantant értekezletet. A külügyminiszterek ma réggé elutazlak Belgrádba. Vonatjuk előtt külön mozdony haladt, a vasútvonalat pedig Zágrábtól Belgrádig sűrűn felállított kalonák és csendőrök őrizték a miniszterek személyi biztonsága érdekében. A kormány intézkedésére ezentúl külföldről nem engedik át jugoszláv területre a vasúti kocsikat a sűrűn megismétlődő merényletek miatt, hanem az ország területén csak szerb kocsikat járatnak. A vasútvonalakat állandóan csapatok fogják őrizni. Szemlélődés a keszthelyi városháza tájékán. Kétezer négy száz pengő. Ennyit fizettek ki Keszthelyen a város- igazgatás közigazgatási ágazatában a tisztviselők januári illet ményeire. De — mint mondják — vannak hónapok, amikor a kifizetett összeg csak 1.800 pengőre rúg. Ezek a számok megmagyarázzák, miért tud Keszthely községi színvonalhoz méretezett költségvetéssel is várospolitikát kö j vetni. Nem terhelik a megyei városi jelleghez szinte szükségképen hozzátartozó magas személyi kiadások, s inkább marad pénz a várospolitikai feladatokra, főképen a fürdőügyi célokra. Ezt a munkásságot az alacsonyabb személyi terheken kívül elősegíti a városnak a zalai viszonyokhoz mérten aránylag kedvező pénzügyi helyzete is. Keszthelyen szépen gazdálkodnak az 50 százalékos pótadón belül. Az 1932, év százezerpengős zárszámadási többlettel zárult, s az 1933. év zárszámadása előreláthatóan ugyanennyit mutat fel. Az aktiv zárómérleg titka, hogy az előirányzott feladatok megvalósítását nem a hitelkeretekhez, hanem a tényleges bevételekhez mérik. Azért a kitűzött célok nem igen szenvednek söreimet, mert a keszthelyi adófizetési viszonyok eléggé jók. A régi hátralékokat figyelmen kívül hagyva, amelyek azonban szintén nem tulmagassk, a mindenkor előirt adók meglehetősen befolynak. Például 1933-ban 600 ezer előírásból 570 ezer pengői befizettek, ami az évi előírásnak 94 százaléka. * A bensziilött keszthelyi bizonyára azt mondja, hogy rózsaszínben mutatjuk a város helyzetét, s velünk szemben talán utal a polgárságnak a megélhetéssel vívott küzdelmére, vagy hivatkozik arra, hogy a községi iskoia tanítói fizetésüknek az államsegélyen felüli részét csak ölödike-hatodika felé kapják meg, sőt — horribile dictu — januárban technikai okból tizenötödike táján jutottak hozzá. — Elismerjük, hogy a maga szempontjából igaza van a kritikusnak és az érdekelt tanítóknak sem mindegy, hogy elsején vagy hatodikén jutnak hozzá fizetésük második feléhez. — Csakhogy mi általános zalai szemszögből nézzük a dolgokat és, mikor azt látjuk, hogy a falusi tanítók, tisztviselők tömegei hónapokig hiába várnak illetményeikre, midőn tudjuk, hogy például Zalaegerszegen a városi tisztviselők régóta nem kapják meg pontosan, nem fél, de az egész fize lésüket, akkor azt kell mondanunk, hogy Keszthely aránylag még előnyös helyzetben van. * Ezt bizonyítják a népjóléti viszonyok is. Az alig nagyobb Zalaegerszeg hatalmas inségkölt- ségvetéssel kénytelen dolgozni és ezerekrő! gondoskodni, Keszthelyen pedig meg tudja oldani a legégetőbb bajokat 220 személy ellátására felállított népkonyha és az egyesületek akciója. — A munkanélküliség sem olyan veszedelmes, mint más vidékeken, máskép nem történhetett volna meg, hogy a nyáron az uradalom nem kapott elég munkást. * Hanem az erszényt a keszthelyiek kissé szeszélyesen kezelik. A muzeum áthelyezésénél olyan lelkesedésre gyuladtak, hogy elmentek egészen az „avenam*-ig és huszárosán kivágták a 25 ezer pengőt, a tűzoltóság ügyénél meg, lám, hogy megkötötték magukat. A tekintetes vármegye azt mondotta, hogy nem elég a négy hivatásos tűzoltó ekkora fürdővárosba és kellene még hat. A szintén tekintetes kévpiselőtestület viszont amúgy csendesen azt felelte: Nem lehet, nem telik az erszényből. Pedig jó néhány ember fente már fogát erre a hat állásra. Ezeknek azon a két rendőri álláson kell megosztozkodniok, melyeket most szerveztek. Ideje volt a rendőri állások szaporításának, hiszen az eddigi 8 községi rendőr nem birta már a rendészeti feladatokat, meg a kézbesítéseket is ellátni. * Erősen készül Keszthely a nyári szezonra. A fürdő kiépítése után most rendbehozzák, modernizálják a Hullám és Balaton szállókat, ellátják mindkettőt vízvezetékkel. A két szálló bérbeadására valószínűen még január folyamán kiírják a versenytárgyalást. Máris érdeklődnek a vendéglősök az ország minden részéből. A szállodák rendbehozása mindenesetre hozzájárul a szépen fejlődő keszthelyi idegenforgatom további emelkedéséhez. * A város és a fürdő fejlődésének tulajdonítható, hogy az utóbbi évekbea egyre nagyobb számban telepednek le a nyugdíjasok Keszthelyen. Minden tavasszal érkezik Budapestről vagy más vidékről néhány nyugdíjas család, akik Keszthelyen akarják leélni hátralevő esztendeiket. Ez érthető is, mert a lakások elég olcsók és olcsó a piac is. Kevesebb pénzért jobban lehet boldogulni, mint Zala megye más helyein. És ami a legfontosabb, ott van a Balaton, ameiy állandó lelki és testi felüdülést biztosíthat a pihenni vágyóknak. * Ne haragudjanak meg a keszthelyiek, ha ezt a kis szemlélődést bírálattal zárjuk. Sokat fejlődött városuk, de még hiányzik valami. Nem elég, ha a Balaton part virágos ; több gyep, több virág kellene magába a váróiba is. Aki Zalaegerszeget régebben ismerte, az tudja, mennyit emelt a megye- székhelyen a céltudatos parkosítási politika. Minden kis helyet, minden lehetőséget kihasználni, hogy mindenütt fán, virágon, zöld gyepen pihenhessen meg a szem: erre van szükség minden városban. Fürdővárosban pedig kötelesség. A szombathelyi Kamarazene Társaság hangversenye Zalaegerszegen. Szombaton, 20-án este mutatkozott be igen előnyösen a szombathelyi Kamarazene Társaság városunk közönségének az Izr. Jótékony Leányegylet kulturális estélyén. Az egyesület vezetőségét dicséret és elismerés illeti, hogy lehetővé tette olyan kitűnő művészek szerepléséi, mint Bárdos Alice, Kartner Gitta és Baranyai Gyula. A hangversenyt Sándor István vezette be. Felolvasásában vázolta a kamarazene történetét s értékes gondolatokat adott az előadásra kerülő müvekről. Bárdos Alice ragyogó művészetében már 1932 decemberében megfürdött a lelkünk. Újabb szereplése még mélyebb nyomokat hagyott lelkűnkben s tette felejthetetlenné ezt az estét is. Különösen Bach Chanonne- jával aratott kitűnő sikert. Baranyai Gyula és Kartner Gitta művészete eddig ismeretlen volt előttünk. Baranyai elsőrangú csellómüvész, kitünően kezeli a vonót, meleghangú művész. Megkapó előadásában nyújtott egy finom bölcsődalt és észt-táncdalt és Popper Magyar rapszódiáját. Kartner zongoramüvészete új irányú. Inkább az ujj-technikára veti a fősúlyt. Finom művészettel adta elő Chopin Fiszdur Nocturne-jét. Többször szeretnénk városunkban ilyen kitűnő művészeket hallani, de ugyanakkor városunk minden zenebarátját is ott látni.