Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-01-21 / 16. szám

1934 január 21. Zalamegyeí Újság 7 Gazdaság. Rovatvezető : a kehidai tn. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. A rétek trágyázásával nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is nagymérték­tudjuk javítani. A trágyázás ha­tására a réten levő gyomnövé­nyek, savanyufüvek, mohák és a gyengébb minőségű szénát szol­gáltató fűfélék nagyobb részben elpusztulnak s helyüket a jobb minőségű fű és herefélék foglal­ják el. A trágyázás következtében a gyep sokkal sűrűbb állású s így a széna vékonyabb szálú és értékesebb lesz. A rétek trágyázásával még ko­rántsem fejeződött be jógazdai tevékenységünk, hanem a trá­gyázáson kivül a rétet megfelelő ápolásban is kell részesítenünk. A réten az első ápolási mun­kák közé tartozik a vakondtúrá­soknak az elegyengetése. Régi, öreg vakondtúrásoknak az ei- egyengetése történhetik kapával, vagy pedig erre a célra készített, úgynevezett rétgyaluval, mig a friss vakondtúrásokat borona se­gítségével is el tudjuk simítani. A rétek boronálására nem mind­egyik borona alkalmas. Erre a célra legjobb, amelyik rövid fogú, de éles. Ilyen igen kiváló rétbo­rona az ugynevett láncborona. Ez a borona mozgékonyságánál fogva a talaj minden részéhez képes alkalmazkodni s igy annak felületét megporhanyitani, tehát egyike a leggyakrabban al­kalmazott eszközeinknek. Boronával járatjuk meg gyep­jeinket, ha a talaj felső rétege összetömődött vagy megcserepe- sedett, hogy ezzel a talaj felüle­tét megporhanyitsuk, továbbá a gyomnövényeket és mohaféléket is ezzel tudjuk legalaposabban kiirtani. Úgyszintén boronát al­kalmazunk a különböző trágyák­nak a talajba való bekeverésére. Laza természetű, porhanyós ta­lajú réteket ne fogasoljunk, mert itt a borona inkább kárt, mint hasznot csinál. A savanyufüveket boronával irtani nem tudjuk, ha­nem az ilyen területről a vizet le kell vezetni s akkor ezek a füvek maguktól kivesznek. A bo- ronálás ideje a kora tavasz, amikor a talaj már egy kissé felszikkadt, de még a füfélék fejlődése nem indult meg. Ha a trágyázás és boronálás dacára sem javulna meg rétünk a kívánt mértékben, vagyis a gyep hiányos és ritka maradna, akkor megfelelő fűmagvakkal fe­lül kell azt vetnünk. A felülvetés előtt azonban megfelelő vetőágy­ról kell gondoskodnunk, ha az* akarjuk, hogy munkánkat siker koronázza. A jó vetőágyat úgy tudjuk megadni, ha az ősz fo­lyamán késes boronával, réthaso- gatóval a t lajt hosszában és ke­resztben megjáratjuk. A réthaso- gatót mintegy jO cm mélységben járatjuk a talajban s vele a gye­pet négyszögletes kockára haso gátjuk. A hasogatás alkalmával a késesboronának a fogai porha­nyós földet hoznak fel a talajból, Utána a már előre elkészitett komposzt, vagy más porhanyós trágyával a talajt jó erősen meg­trágyázzuk s tavasszal a rétet az előbb említett rétboronával meg­járatjuk. Az igy előkészített vető­ágyra most már következhetik a vetés. Felülvetésre azoknak a fü­veknek a magvát szerezzük be, amelyek az illető vidéken a leg­jobban beválnak. A keveréket úgy állítjuk össze, — hogy a felülve­tendő magnak 50°/o-a szálfüből, 30°/o-a aljfüből és 20%-a here­félékből álljon. Ezeket a magva­kat elvethetjük géppel, vagy kéz­zel. Bármelyikkel is történjék a vetés, szabálynak tekintsük, hogy csak az egyenlő súlyú magvakat szabad egyszerre elvetni. A sú­lyosabb here-, illetve fűmagvakat előbb alaposan összekeverjük és kiszórjuk a rétre, majd utána a könnyebb fümagvakat. Ha vetés­nél erre nem vigyázunk, akkor a rétünk növényzete is igen egye­netlen lesz, mert a vetőgépből először a súlyosabb magvak ke­rülnek ki s utána a könnyebbek, a kézivetésnél pedig a magvakat szóró embertől a legtávolabb ke­rülnek a nehezebb magvak és legközelebb a könnyebbek. A ki­szórás után a magvakat beboro- náljuk, majd utána a talajt meg- hengerezzük. Ha a rétünk any- nyira rossz volna, hogy azt felül- vetéssel megfelelő termővé nem tudjuk tenni, akkor felszántjuk, majd bőséges trágyázásban ré­szesítjük s rajta 3—4 éven ke­resztül kapásnövényeket termelünk és utána befüvesitjük. Szabálynak tekintsük azonban azt, hogy csak a legvégső esetben törjük fel a rétünket, amikor azt már felül- vetéssel helyrehozni nem lehet, mert az újvetés sikerülte mindig kétes. Igen gyakran lehet tapasztalni, hogy a gazdák a rétet megkésve kaszálják. A késői kaszálás ese­tén a füvek elvénülnek s igy csak értéktelen szénát kapnak. A rét helyes kaszálásának az ideje ak­kor következik be, ha rajta a legtöbb fü virágzani kezd, mert ilyenkor nyerjük a legjobb és legértékesebb szénát. (Foly. köv.) A volt erdőfelügyelőségi helyi­séget, mely áll: 4 szoba, előszoba, kamra, padlás és faházból, melyért évi 1440 pengőt fizettek, 720 pengő bérért kiadom. Kummer Gyula ük m ZALAEGERSZEG Kiadja : a „ZRÍNYI“ Nyomdaipar és Könyvkereskedés Rt. Zalaegerszeg. Felelős kiadó: ARANY KÁROLY. KőiflwlMág. Budaoest, január 19. 77 kg-oa tvki 7 90—8 10, egyéb 7.60—770 78 kiz-os tvki 8 00— 8 20 egyéb 7 70-7 80 79 kg-oa tzki 8,10-8 30, egyeb 7 80,-7 90, — 8) Kg tvki 8.20—8 40 egyéb 7.90 - 8.00, rozs C4 15—14 25, takar- ányárpa 06.70 — 06.80, sörárpa 10 50 » 11.50, zab 8.45—8 55, tengeri új 05 90 05.95, korpa 6 35 —15 45 pengő. Paradicsom fél kg-os 64 f. Paradicsom egy „ 3.10 f. Gakorborsó fél „ 48 f­Cokorborsó egy „ 84 f, VI DA füszertizletében, Nagykanizsa Alsó templommal szemben. 2 Fővárosi emivóju Művészi fényképek k-getcsóbban T ültőnél NAGYKANIZSA, Csengeri a. 1. Vidékre is. 5m Mindennemű virágok, csokrok, koszorúk legjutányosabban Peteí*nsa»8ii £0 éves kertészetében Nagykanizsa, Báthory u. 22. és Fő-ut. Vidéki szállítások postafordultával. — Mozi vetítésre alkalmas színes diapoziíivek a keszthelyi kiadóban megrendelhetők. Január 22-től február 6-ig nagy télutó-vásár KÖZPONTI NAGY ÁRUHÁZBAN! Újítás EgerszegenI Minden darab téli árut be­szerzési áron piacra dobunk. Egyébb cikkek árát ugyancsak a legvég­sőre szállítottuk le ! — A vásári árak csak készpénz ellenében. — Kiválasztott árut elsejéig eltcsszdk« Irta: Orincsay Miklós gazd. s. tanár. Rétek és legelek termőképes­ségének Javítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom