Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-03-23 / 66. szám

ára 10 fillér XVII. é«r9ol|^n% 66. szám. 1634. március 23. Péntek. j4 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. rrr-----Telefonszóm 128. Fe lelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed« évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabós szerin Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Ez a bölcs mondás fönnáll már ezer évnéi is régebb idő óta és még nem volt a világon tanító, vagy tanár, aki tanítványait erre a kö- rü!ményre ne figyelmeztette volna. Az utóbbi időkben a politika is magáévá tette ezt a rnegáliapí ást és a kultúrpolitika irányitói mos­tanában gyakran mondják, hogy meg keli változtatni az iskolák tanítási anyagát és tanítási mód ját, mert hát: item az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Alig mulsk et esztendő, hogy változás ne esnék a tanítási renden ; egyre bonyolultabb lesz a tanítási rend és a tanítási anyag és mindez csak megnehezíti a tanítóknak és a tanároknak azt a munkáját, hogy az életre neveljék a gond­jaikra bízott ifjúságot. Évtizede­ken át egyformán egy szabály szerint működtek az iskolák és akármit mondjanak is most róluk a kulturpolilikusok, ezek az isko­lák az életre neveltek, akik ott tanultak, az életnek tanultak. Itt van bizonyítéknak, hogy, akik ki­kerültek az iskola padjaiból, azon­nal megtalálták elhelyezkedésüket az éleiben, meg tudlak élni és úgy a társadalmi, mint a köz­életben is megtalálták a helyöket. És az élet nem állott meg egy pillanatra sem azért, mert nem az életre nevelt ifjúság lepte el évről-évre új rétegekben az ösz- szes életpályákat, sőt: ez az ifjú­ság adott fokozatosan nagyobb lendületet az éleinek ; a techni­kának, irodalomnak, mindennek virágzása ezeknek az iskolából kikerült újabb tömegeknek a di­csérete. De emlékezhetünk arra is, hogy nem volt az életnek nagyobb próbatétele, mint a vi­lágháború és fessék visszagon­dolni arra az időre is, mikor az iskola padjaiból egyenesen a lövészárokba kerültek az ifjak, nehéz körülmények köré, felelős­séggel teljes posztokra : mind megállta a helyét, mind bebizo­nyította, hogy az iskola előkészí­tette a legkeményebb életre is. Pedig a régi tanterv szerint ta nultak az iskolában . . . Lehet, hogy az élet alakulása megkí­vánja, hogy bizonyos változások essenek a régi, tanterven és tani tási renden. Ám hajtsák végre ezeket a változtatásokat, de egy­szerre essünk (úi rajta s ne min­den évben és minden miniszter­változáskor készüljön új tanterv, meg tanítási rend. És mondják azt, hogy az idők változása, fej­lődése teszi szükségessé a változ­tatásokat. Ne mondják, hogy az edd gi iskolák, tanítók és tanárok nem jól neveltek. Az iskolákban nincs hiba ; az életben van a hiba. Még s az az indokolása az új kőzépisko’ai törvénynek, hogy jobban az életnek akarják nevelni az ifjúságot. A szándék minden­esetre tiszteletreméltó, ha az indo­kolás nem is teljesen helytálló. A szakoktatást például nem vi­szik előbbre , . . Elmondottuk mindezeket, hogy egy kis igaz ságot szolgáltassunk az eddigi iskolának, mely bizony derekasan teljesítette kötelességét és ha az életnek kereke nem úgy forgott, hogy az m'ndenkit kielégített Budapest, márc. 22. A Szent István Társulat ma délelőtt tar­totta évi közgyűlését, amelyen Serédi hercegprímás mondott megnyitó beszédet. Rámutatott, hogy a különben rohamosan fejlődő tudomány szubjekti érte­lemben kevésbé alapos tudást jelent. Ennek oka az általános elszegényedés, a rohanó élet, har­madik oka pedig, hogy az isko­lai oktatás néha helytelen irány­ismeretes, hogy Bődy Zoltán alispán a múlt évben verseny- tárgyalást irt ki a Balaton part villamosítására, valamint a zala­egerszegi távvezeték üzembérletbe adására. Kezdetben öt cég is érdeklődött a vállalkozás iránt, végül azonban csak a tröszt adott be ajánlatot. Ezt a kereskedelmi Kozma Ferenc dr. párisi kát. I lelkész, aki pár évvel ezelőtt j Zalaegerszegen volt hitoktató, megjelent a P á r i s b a n tartózkodó Zita királyné és Ottó király elölt, hogy Sixtus bour­bon-pármai herceg elhunyta al kalmával kifejezésre juttassa a Párisi Magyar Katolikus Misszió részvétét. Xavier de Bourbon her­ceg jelentést tett erről a király­nénak, aki Kozma dr. hoz lépett és köszönetét mondott a részvé­tért. Franciául beszélt a királyné, de a végén tiszta magyarsággal mondta a kpszönő szavakat, — amint azt Kozma Ferenc dr. a Vasvármegye cimü szombathelyi laphoz intézett levelében írja. Levelét igy folytatja' Kozma dr.: Kézcsókom u'án a királyné letér­depel s ekkor nagy meglepetésem e a mellettem álló főhercegnő tiszta magyarsággal kezd velem beszélni arról, hogy mily nagy fájdalom volna, annak bizony nem az volt az oka, hogy az iskola — nem az életre neveit. Tartozunk eny- nyivel a régi iskolának, mely a nép széles rétegeit hazafias, val­lásos, kötelességteljesítő, mun­kaszerető értelmes emberekké nevette. És, ha be is köszönt az új rend az iskolákba, nem sza­bad felejtenünk, mit végzett a régi iskola, amelyet most temetnek... ban halad. egyébként szük­séges sportoktatást túlhajtják. A szubjektív értelemben vett tudo­mány hanyatlása átcsapott a val­lás terére is, amit szomorúan keli megállapítania. A vallási tu­datlanság sokszor szembetűnő. Ezen, az egyházon, mint tanító­hivatalon kivül segítenie kell az Ar-Mo Caíolicának és a Szent István Társulatnak is. Az embe­reket meg kell erősíteni a hitben. minisztériumban felülvizsgálták, s most megállapították a verseny- tárgyalás eredménytelenségét. Ezért az alispán rövidesen újabb, korlátozott (szükebbkörü) ver­senytárgyalást ir ki a villamosítás végrehajtására. Remélhetőleg a második ajánlati felhívás eredmé­nyesebb lesz. és veszteszég, ami a királynét érte a nagybátyjuk elhunytéval. Közben megérkezik a ki­rály is három főherceg öccsével s olyan tiszta magyarsággal, amilyet nem az iskolai nyelvtan, hanem csakis a gyakorlat ad meg, kitüntetett meg­szólításával. „Sokat, valóban nagyon sokat vesztettünk Sixtus nagybátyám elhunytával. Ismeri ugy-e az ő különbéke kísérletéi ? Ha sikerült volna, az integer Magyarországot is sikerült volna megmenteni“. „S rengeteg véráldozattól kímélte volna meg úgy a francia, mint a magyar s az összes népeket“, — teszem hozzá. „Úgy van, az egész emberiségre csak áldásos lett volna vállalkozásának sikere. Köszön m, hogy eljött és mondja meg mindazoknak, akiknek a ne­vében jö.t, hogy köszönöm nekik, hogy részt kívántak venni fájdal­munkból“. Kezet nyújt, mélyen meghajtom magam s kézfogással búcsúznak el tőlem a főhercegek is. Rövid táviratok. Amerikában tovább terjed a sztrájkmozgalom. Kevés remény van a munkaadók és a munká­sok megegyezésére. Newyorkban a sztrájkoló soffőrök összerom­bolták a sztrájktörők autóit és az opera előtt estélyi ruhás nőket hurcoltak ki a kocsikból. — A közgazdasági egyetemen és az állatorvosi főiskolán ma ismét sztrájkoltak a diákok, tiltakozásul a műegyetembe való beolvasztás ellen. — A cseh kormány ke­reskedelmi szerződés megkötésére tett ajánlatot a magyar kormány­nak, amely megkezdi a tárgyalá­sokat. — A kanadai parlamentben Kanadának a Nép­szövetségből való kilépését java­solták. — Svédországban a ló­verseny kivételével tilos lesz mindenféle fogadás, mivel a fo­gadási szenvedély igen nagy ará­nyokat öltött. A külügyi bizottság ülése. Budapest, március 22. A kép­viselőház külügyi bizottsága ma ülést tartott, amelyen Gömbös min^zterelnök félórás beszédben tájékoztatta a bizottság tagjait a római tárgyalásokról és azoknak eredményéről. A tájékoztatás felett vita indult meg. Diszérmek az ipar kiváló munkásainak Az Országos Iparegyesület az idén is diszérmekkel tünteti ki azokat az iparosokat, akik jeles­ségükkel kitűntek, a kor igényei­nek és a külfölddel való verseny- képesség feltéleinek megfelelő ipartelepeket alapítottak, akik iparukat művészi irányban fej­lesztik, végül kereskedőket, ma­gánosokat, társulatokat, intézete­ket, vagy más erkölcsi testülete­ket, amelyek a hazai számazásu iparcikkek pártolása és terjesztése terén szereztek érdemeket. Mű­vezetők, alkalmazottak, munkások részére is ad érem formájában kitüntetéseket az Iparegyesület és jutalmazó elismerésben részesíti azokat a gyárigazgatókat, osz­tályvezetőket, gyári művezetőket, gyári munkásokat, alkalmazotta­kat, kézmüvessegédeket és kiváló gyári munkásokat, akik hosszabb ideig egy munkadónál dolgoznak, és tanulók oktatásával érdemeket szereztek. A hercegprímás a szubjektív tudomány hanyatlásáról. Uj versenytárgyalást írnak ki a zalai villamosításra. Zita királynéval és Ottó királlyal beszélt Sixtus herceg ravatalánál Kozma Ferenc, volt zalaegerszegi hitoktató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom