Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-09 / 5. szám
Zaiamegyeí Üjsag 1934 január 9. & Rátért ezután a nyugdíjtörvényre, amely csak akkor hozhatna megnyugvást, ha a független bíróságra bízták volna azt a munkát, amit a megalakítandó bizottságok végeznek. A különben is a függő viszonyban levő tisztviselők helyzete ezzel kétségbeejtővé vált, különösen, amikor hire terjedt, hogy legközelebb 15 ezéret bocsátanak el. Politikailag a tisztviselők teljesen elvesztik önállóságukat. A tisztviselők nagyrészének nem tetszik a kormány politikája, de ben- vannak a kormány pártjában, mert féltik a kenyerüket. Nem azonosítja magát Gömbös Gyulával közjogi kérdésben sen. Nem tudja, miért volt szükség arra, hogy a miniszterelnök annyira kiélezze ezt a kérdést, mondjuk ki: a kiralykérdést. Bethlen István alatt tiz esztendeig teljesen nyugvóponton állt a kérdés és szabad volt bárkinek is a legitimizmus céljaiért küzdeni, miért volt hát szükség most arra, hogy a miniszterelnök olyan élesen lépjen fö! a legitimizmus ellen ? Azt ugyan nem mondhatja senki sem, hogy a legitimisták felforgató elemek! Egyetért abban, hogy a nemzetnek egységesnek kell lennie, de más módszerekkel kell az egységet megteremteni és bizto- titani. Kérdezze meg politikáját illetően Gömbös Gyula a nemzetet, mégpedig úgy, hogy megcsinálja a titkos választójogot és kiírja az általános választásokat. Amíg a miniszterelnök ezt meg nem cselekszi, addig nem bizha- tik benne, addig ellenzéki álláspontját föl nem adhatja. A titkos választások révén előálló többséggel szemben — fejezte be beszédét Kray báró, — egyéni akaratát érvényesíteni nem fogja. Az egybegyűltek szűnni nem akaró tapssal fejezték ki azt, hogy mindenben egyetértenek a képviselővel, aki mindig számíthat is támogatásukra. Ez után Komlós M. Miksa, Knvács Ernő és Friedlieb Béla adóügyekben intéztek kérelmet Kray báróhoz. Sommer Sándor érintette a nyilaskeresztes kilengéseket, majd a vasúti és postai tarifákról mondott sok érdekeset. A felszólalásokra válaszod a képviselő. A legitimizmus kérdésében egy felszólalásra bővebben nyilatkozott Kray báró. A legitimizmusnak és revíziónak ellensége elsősorban is a kisán- tánt, mert a kisántánt államai féltik jelenlegi birtokállományukat és tudják, hogy hogy maga a koronázás ténye is olyan vonzóerőt gyakorolna a megszállott területek lakósságára, nemcsak a magyarokra, de az összes nemzetiségekre, hogy visszacsatlako- zásági vágyuk teljes erővel jelend keznék s ez ellen alig tehetné nek valamtt a szomszédod. A horvát kérdés is szorosan összefügg a legitimizmussal. Gazdasági tekintetben föltétlenül szükséges volna a volt monarchiára, mert annál ideálisabb gazdasági egység el sem képzelhető. Ez azonban másféle alapon nem érhető el, mint a volt uralkodócsaládnak jogara alatt. Nem tagadható, hogy politikai téren sok hibája volt a monarchiának, de a restauráció esetén ezeknek eleje volna vehető úgy, hogy azok a régi hibák többé elő nem for dúlhatnának. Élénk helyesléssel vették tudomásul Kray bárónak ezt a válaszát is. Az Iparoskörben. Vizkereszt napján este 8 órakor az Iparoskört kereste fel Kray István báró. Itt Horváth István ipartestületi elnök köszöntötte a képviselőt, s kérte a kisiparosság részére további támogatását. Majd a nyilaskeresztes mozgalommal kapcsolatos kilengéseket ítélte el az elnök, s utalt arra, hogy ma társadalmi és felekezeti békére van szükség ^ az országban a revízió érdekében. Kray István báró válaszában az eddigieknél jobb esztendőt kívánt az iparosságnak. Majd hangoztatta, hogy bajaink főoka a megcsonkítás és gyökeres javulást nem várhatunk, amig meg nem jön a revizió és helyre nem áll a régi ideális gazdasági egység. Nem helyes azonban mindent Trianonnak tulajdonítani. Igazi jóakarattal még ebben a csonka országban is legalább elviselhetővé lehet tenni az életet. Sajnos nem látja az erre való komoly törekvést. A kormány programmja igen szép, de nem tapasztaljuk azt a tempót és a bajok gyökeres kiirtását, amit Gömbös Gyulától elvárt volna. A nyilaskeresztesek. Bejelentette a képviselő, hogy legközelebb Müller Antal iparosképviselővel jön el az Iparoskörbe, majd az elnöknek a nyilaskeresztes incidensekre tett észrevételével foglalkozott. — A nemzeti szocialisták programmjában — úgymond — van sok rokonszenves, mint más pártok programmjában is. Mégsem tudja magát azonosítani a mozgalommal két oknál fogva. Az egyik ok, hogy nem tudja helyeselni az olyan szélsőséges mozgalmakat, melyek kilengésekhez vezetnek. A kilengések csak arra alkalmasak, hogy a békét felborítsák. Visszaemlékeztetnek azokra a szomorú időkre, melyekre nem szívesen emlékezünk. Nem szabad megengedni, hogy a nagy erőfeszítéssel helyreállott rend felboruljon, mert ez a külföldön kompromittál minket. Ha revíziót akarunk — és akarunk —, akkor a belső rendnek példásnak kell lenni. A má ik ok, amiért a nyilaskeresztesekkel nem tudja magát azonosítani, az, hogy a mozgalom Németországból indult ki. Ha a zalai mozgalom nem is, de a központ bizonyos összeköttetést tart fenn a német horogkeresztesekkel. Már pedig a német hatalmi törekvésben nagy veszélyt lát Magyarországra nézve. Ha az Anschluss megvalósulna, a német terjeszkedés nem állana meg a magyar határon. A magyar nemzetnek nem szabad idegen jelvények után menni. Nem lehet ideálunk sem a szovjetcsillag, sem a horogkereszt, mert egyedül az apostoli kettőskereszt vezethet ki nyomorúságunkból. Beszédét azzal fejezte be, hogy őszinte barátja az iparosságnak és mindig; mindenkinek rendelkezésére áll. A hozzászólások során Schmidt Viktor iparosköri elnök azt fejte- í gette, hogy az iparosság munkát kíván, továbbá a közterhek csökkentését. Bita István arról szólt, hegy munkás iparosságra és munkára van szükség. Horváth István ipartestületi elnök záróbeszédében méltatlannak mondotta azt az eljárást, hogy a kormány a budapesti iparosságnak megfelelő hitelt nyújtott, a vidékkel pedig nem törődött és a zalaegerszegi iparosságnak 700 pengős alamizsnát juttatott. A gazdaköri látogatás. Vasárnap délelőtt 11 órakor Kray István báró a Gazdakörben jelent meg, ahol számos helybeli és vidéki gazda gyűlt össze. Kovács Ferenc elnök megnyitó szavai után Kray István báró mondott beszédet a gazdakérdésekről. Kifogásolta, hogy a kormány még mindig tűri az agrárolló tágulását. A nagyipar a vámvédelem folytán a múlt évben egymilliárd pengő hasznot vágott zsebre, amiből egyedül a textiliparnak 400 millió jutott. A súlyos helyzetet csak a vámso rompók lebontásával lehet orvosolni. A kormányelnök keresse a gazdasági közeledést a szomszédokkal, elsősorban Ausztriával, melyben megvan a készség arra, hogy vámunióra lépjen velünk. Ezt személyes értesülései alapján állíthatja. Hiába beszélünk nemzeti öncéluságról és hasonlókról, ha közben azt tapasztaljuk, hogy a múlt év óta a terményárak felére estek, az aratás óta pedig újabb 30 százalékos zuhanás következett be. Megdöbbentő dolog, amit hivatalos jelentésből tud, hogy Alsópáhok környékén 80 fillérért vásárolják a rozsot. Mindezek azt bizonyítják, hogy a kor mány nem tudott piacot biztosítani. A gazdarendeletről szólva elismerte, hogy abban sok jóakarat van, de ezzel a megoldással mégsem érthet egyet. Először azért nem, mert ez a rendelet sem végleges megoldás, másodszor túlságosan kedvez a rendelet a bankoknak. A helyes megoldás a zálogleveles adósságokra nézve az volna, hogy ne a bankok, hanem — újabb hitel segítségével — a gazdaadósok vásárolhassák vissza olcsón a zálogleveleket. A rövidlejáratu váltóadósságok rendezését pedig úgy kellene végrehajtani, hogy ezeket az adósságokat 20—25 éves lejáratú kötvényekké kellene változtatni, melyeknek évi törlesztése és kamata legfeljebb 5 százalék lenne. A kisbankok a kötvényösszeg feléig lombardkölcsönöket kapnának a Nemzeti Banktól — Végül hangoztatta a képviselő, hogy amig nem látja a kormánynál a kisemberek erőteljesebb védelmét, addig nem adja fel ellenzéki álláspontja^. Hozzászólások. Bencze Imre dr. ügyvéd felszólalásában azt kifogásolta, hogy a független kisgazdapárt eltért eredeti célkitűzésétől és szerinte ma a feudális főurak nagybirtokpolitikáját szolgálja. A gazdaadósságok ügyében sen tett életrevaló javaslatot. Majd Kray István báró működését birálta és kifogásolta, hogy a képviselő, mióta a zalaegerszegi kerületet képviseli, háromszor cserélt pártot, asszerint, hogy melyik párt volt felül, s milyen volt a hangulat. Kray István báró azonnal válaszolt. Visszautasította a pártja ellen emelt vádakat. A párt becsületesen harcolt az egyetemes gazdaérdekért a gazdarendeletnél és máskor is. Bizonyítja ezt a képviselőház naplója. Hogy nem tudta megvalósítani célkitűzéseit, annak oka, hogy 25 képviselője van a 175 főnyi kormánytöbbséggel szemben. Kérdezi, megvalósított komoly célkitűzéseket a jelenlegi kormány? Pedig annak módja volna rá. Egyébként nem tartja szerencsés dolognak szembeállítani a kisgazdát és a föld- birtokost, mikor ma mindketten egyformán szenvednek. Ezután a személyét érintő kifogásokra válaszolt. Nem érzi sértve magát, mert mindenkinek joga van működést bírálni, de rá kell mutatnia, hogy Bencze dr. tévedésben van. A képviselőnek legfőbb kötelessége, hogy meggyőződését kövesse, s ő ezt tette mindenkor. Nemzetünk nagy fia, néhai Apponyi Albert ismételten változtatta pártállását és senki sem hányhatta ezt szemére. Ő egyénileg csak veszthetett, mikor meggyőződését követve otthagyta azt a pártot, mely már 12 éve uralja az országot. Esetleg már elérhetett volna államtitkári rangot, kaphatott volna igazgatósági tagságokat. De neki igazgatósági tagsága nem volt, nincs és nem is lesz soha. Akkor érhetné a vád, ha hatalmon levő párthoz csatlakozott volna, de a kisgazdapárt, melyhez tartozik, sajnos, hatalmi tekintetben nagyon is alul van. Nem nőtt össze a mandátummal. A mai választási rendszer mellett nem is vállalna jelöltséget, csakis titkos választás mellett. Több kérdésre válaszolva Kray báró a nyilaskeresztes mozgalomra vonatkozóan megismételte az ípa- roskörben már kifejtett véleményét, majd kifogásolta a magas közterheket. Bedő Károly azt fejtegette, hogy a kormány szemet huny a súlyos bajok előtt. Ha az adóztatás és általában a kormányzás terén nem történik változás, akkor ne csodálja a kormány, ha a kisgazdatársadalom elsodródik a szélőségbe. Ezért az elsodródásért nem a kisgazdák iesznek a felelősek. A felszólalást izgatott közbekiáltások kisérték. Kray István báró megjegyezte, hogy a szélsőségbe sodródást okos gazdapolitikával kell megakadályozni és erre felhívja a kormány figyelmét. Megnyugtató választ adott Tornyos József ebergényi gazdának az utügyekben. Az összejövetelt Kovács Ferenc elnök zárta be. Megállapította, hogy az ország hangulata sokban hasonlít az 1918 as időkéhez és sajnálatos volna, ha hasonló események bekövetkeznének, mert a szélsőséges mozgalom levét mindig az ország issza meg. Véleménye szerint a magyar gazda ma egyik pártot sem vallhatja magáénak. Egyenlőre az szükséges, hogy a gazdák a pártpolitikát kikapcsolva összefogjanak, s ha majd eljön a titkos választás, dönteni fognak legjobb meggyőződésük szerint. Rámutatott végül, hogy hosszú idő óta nincs tiszta közélet ebben az országban. Épen ezért meg kell becsülni Kray István bárót, aki egyéni és politikai tevékenysége közben.
