Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-02-24 / 44. szám

X ifi 44. szám. Äi*a 10 fillér Fsíbs'uár 24 szombat. Felelős szerkesztős Her boly Ferenc.-o^ioség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■■ — Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin A mai kor az emberiség átalakulásának kora. Forrongással telt. Ami a benne élőkre szenvedést jelent. Lehet, hogy a szenvedésnek még elég hosszú ideje van hátra, de a szenve­dések végén mégis csak jobb lesz az emberiség sorsa. (Persze sohasem olyan jó, mint amilyen lehetne. De mégis jobb.) A „jobb“-ban hinnünk kell, mert csak úgy vagyunk képesek kibírni a rosszabbat, aszenvedést. Aki magának és másnak s az egész emberiségnek jót akar, an­nak iparkodnia kel!, hogy min­dent meglásson és annak sem­mit sem szabad rosszul csele­kednie. Ezeknek előrebocsátása után nézzünk szembe a munkás- kérdéssel, amelyet sokan a szo­ciáldemokráciával azonosítanak. Nem is teljesen alaptalanul. (Amibén azonban a polgári tár­sadalom is bűnös). Vetkőztessük ezt a kérdést pőrére. Mi a munkás érdeke ? Az, hogy jobb sorsa, emberi megélhetése és a munkának méltó elismerése legyen. Ezt az érdeket, — valljuk meg őszintén, — átérteni és érvényre juttatni eddig nem igen tudta és nem igen akarta, Ezért a munkásság világszerte belehuüott a marxiz­mus karmaiba, amely kijátszotta magái a munka és a munkásság egyetlen védőjévé. A polgári társadalom, — mond­hatnák: az ember — nem igen szokta az eseményeket komoly, lelkiismeretes merlegre tenni, hanem az adottságok és külső behatások alapján egyszerűen tudomásul, veszi azokat. A mun­kások szintén igy. Ők érezték és érzik a maguk igazát és termé­szeti ösztönükből fordulnak arra, ahonnan valamelyes megértést remélnek. A polgári társadalom pedig, amely addig semmit sem törődött a munkásság bajával, egyszercsak megérezte, hogy a marxi tan ellensége a polgári rendnek és ő maga meg ellen­sége lett a matxi tanokba nyo­mott munkásságnak. Nagy hiba volt a munkásságtól, hogy, ami­kor a polgári társadalomnak a munkásérdekek iránt való közö­nyét tapasztalta, nem kereste a lehetőségeket a megértésre, ha nem teljesen behódolt a szociál­demokráciának és daccal, erő­szakkal, Istent, hazát elvető esz­mékkel döngetle a kapitalizmus kapuit s bárha jogos óhajai a legnagyobbrészt teljesültek, azzal nem elégedett meg, hanem ma­gának követelte az államhatal­mat is. A hibáknak hosszú láncolata választotta szét ily módon a nem­zeteket, az emberiséget két el­lenséges táborra s a hosszas súrlódás igy gyúlaszfotta föl hol itt, hol amott a világot. A i világégés pedig ép úgy nem ér­deke a munkásnak, mint a pol­gárnak. Ezt még a tűz lángjától hevülten is meg kell érezni, és éreztetni. Ha a súrlódás fönma- rad, ha józaniíó hang és cse­lekedet nem történik, osztrák mintára égni fog mindenütt a világ. És, — ma mindenütt a munkásság marad alul, s mint vesztes fé), még rosszabb, meg iíélt sorban. Könnyű belátni, hogy a mun­kásérdek nem ez. Hanem az, hogy az Istenhez és a nemzeti gondolathoz vaió visszatéréssel forrjon össze egy táborba, megváltozott gondolkodássá*, az igazságért, a tiszta közéletért, a méltóbb emberi sorsért küzdő aktív polgári elemekkel. Nem álmok, nem egyeduralom, hanem az összesség érdekének reális átérzése és szolgálása a mun­kásságnak „önös“ érdeke. A szociáldemokrata munkás­ság most már mindenütt dilemma elé keiiii. Kommunista akar-e lenni olyas osztrák forradalmár féle az „elvekért" bitófa rizikó­val, vagy a munkás érdekét az összességben kereső igazán de­mokrata nemzetalannyá. Az első esetben bukni fog, a másodikban győzhet és boldogul. A nagy pápa bölcs írásában utat muta­tott a tőke és a munka sorsának összeegyeztetésére. Tartsa meg igéit polgár és munkás egyaránt s akkor még azt is elfelejtik, hogy volt valaha marxizmus, vagy legfölebb csak mint valami rossz álomra, emlékszik arra az Isten- féle’emben, haza- és munkasze­retetben megtisztult emberiség. Az igasságiigyminiszter a házasság védelméről. Házassági perekről nesm ipSi^Bák m Injwk. — Miért grcesn büntették eddig a sokat, amelyek mégis Írtak? Kórodi Katona János ország­gyűlési képviselő szerdán interpel­láció alakjában panaszt terjesztett be azok ellen a lapok ellen, ame­lyek perverz hajlamú olvasóik tet­szését keresve a bíróságnál tárgyalt válópereké*, hosszas és színes riportban tálalják föl a nyílva nosság élőit. Lázár Andor igaz* ságügyminiszter az interpellációra teljesen megnyugtató választ adott. — A családi intézmény, — mondotta a miniszter — a tár­sadalmi és állami lét legbizio sabb alapja. Minden olyan cse­lekedet, amely a család intéz­ménye ellen irányul, kell, hogy törvényes megtorlást találjon. Majd leszögezte, hogy a há­zassági perekben a tárgyalás és a határozat kihirdetése nem nyil­vános, a közlés tehát büntetendő és érte 3 hónapi fogház jár, miért is új törvényhozási intéz­kedésre nincs szükség. Mikor ezért elismeréssel va­gyunk az igazságügyminiszter iránt, legyen szabad megkérdez­nünk, hogy, ha igy áll a dolog, eddig miért nem büntették a destruktiv lapokat a házassági perek tárgyalásainak közléséért ? Nagy botrány a belga képviselő­bábban. Brüsszel, február 23. A kép­viselőház csütörtöki ülése, ame­lyen az új királynak küldendő hódoió feliratról volt sző, nagy botrányba fuladt. A napirendi vita során egyik flamand képvi­selő kijelentette, hogy a királyi ház semmit sern tett a flamand lakosság érdekében. Később a kommunisták okoztak botrányt, mivel kijelentették, hogy nem haj­landók résztvenni a hódoló felirat megszerkesztésére kiküldendő bi­zottságban. Kijelentették, hogy a szociáldemokraták árulók, meri Albert király koronázásán nem vettek részt, most meg ugyanerre hajlandók Lipót királynál. A szo­cialisták azt válaszolták, hogy azóta változott a helyzet, mert akkoriban még nem volt titkos választójog, most meg van. Egyik szocialista képviselő csirkefogónak nevezett egy kommunistát, aki válaszul arcul ütötte. A szocialista szintén pofonnal felelt, majd még több pofon csattant el a szociál­demokraták és kommunisták közölt. A rend csak nehezen állott helyre és akkor kiküldötték a bizottságot, melyben csak a kommunisták nem vesznek részt. Megkezdődött a londoni éhségfelvonulás. London, február 23. Az éhség­felvonulók első csoportja ma megérkezett Londonba. A mun­kanélküliek kiéhezett serege dél­után gyűlést és tüntetést akar tartani. A rendőrség széleskörű intézkedéseket tett a főváros nyugalmának biztosítására és fel­készült a további felvonuló csa­patok felvonulására is. A közszállitások decentralizálása a kézioíívesiparban. Az Ipartestületek Országos Köz­pontja a közszálütások és köz­munkák kiadásának és igy az ál­lami alkalmazottak szükségletei fedezésének is — egészséges do- centralizálását és különösen a vi­déki iparosság jogos igényeinek kielégítését állandóan szorgalmazza úgy a kormányzatnál, mint egyéb illetékes tényezőknél. (OTI stb.) A központi beszerzés rendszere ellen foglalt állást az IPOK és e véleménynek és idevonatkozó ja­vaslatainak legutóbb is kifejezést adott úgy az új közszálliiási sza­bályzat tervezetének véleményezése alkalmával, mint a közszállitási és munkaügyi kereskedelmi mi­niszteri albizottság most tartott ülésén és ez alkalommal a keres­kedelmi miniszter elé terjesztett memorandumában. Az IPOK kör­levélben hívta fe! most az ipar- testületeket, hogy lehetőleg szak­mák szerint állapítsák meg, me­lyek azok a közmunkák, amelyek­nek központi ellátása a helybeli és környéki iparosság érzékeny károsodását, illetve sérelmét jelenti. Az igy egybeérkező adatok feldol­gozásával a konkrét kívánságokat az IPOK eljuttatja a kereskedelem­ügyi miniszterhez, valamint a többi illetékes tényezőkhöz, amelyek a száüiiások kiadását eszközük. Nemsokára haza­jönnek a pálosok. Szerdán nagy ünnepség köze­pette áldotta meg Budapesten Mészáros János érseki helytartó a gellérthegyi pálos-kolostor harang­tornyának kettős keresztjét. A kolostor rövidesen készen lesz és az egyetlen magyaralapiíásu szer­zetesrend egykor száműzött tagjai beköltöznek a sziklán épült ko­lostorba, hogy a maga nemében az egész világon páratlan Szikla- templom lelkipásztoti szolgálatát átvegyék. „Álmodik a vén Gellért­hegy, — mondotta a kereszíszen- íeiési beszédében Mészáros pre- láíus, — álmodnak a budai és pilisi hegyek, viszaálmodják ma­gukat a 700 év előtti időkbe, amikor a tatárjárás dulásai által elpusztítod Magyarországot talpra­állította a hit és az imádságos lélek . . . Az az imádságos lélek, mely álla; Özséb esztergomi ka­nonok megalapította a budai hegyek barlangjaiban élő reme­tékkel a magyar Pálos rendet . .. A IV. Béla, Á« pádházi Boldog Margit, Szent Erzsébet, Özséb és a pálosok imádságos lelkülete hassa ái a szenvedő magyar nemzet lelkét, hogy ebből kisar- jadozzon a magyar íöitámadás \u

Next

/
Oldalképek
Tartalom