Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-02-24 / 44. szám

X ifi 44. szám.

Äi*a 10 fillér

Fsíbs'uár 24 szombat.

Felelős szerkesztős Her boly Ferenc.-o^ioség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■■ — Telefonszám 128.

POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin

A mai kor

az emberiség átalakulásának kora. Forrongással telt. Ami a benne élőkre szenvedést jelent. Lehet, hogy a szenvedésnek még elég hosszú ideje van hátra, de a szenvedések végén mégis csak jobb lesz az emberiség sorsa. (Persze sohasem olyan jó, mint amilyen lehetne. De mégis jobb.) A „jobb“-ban hinnünk kell, mert csak úgy vagyunk képesek kibírni a rosszabbat, aszenvedést.

Aki magának és másnak s az egész emberiségnek jót akar, annak iparkodnia kel!, hogy mindent meglásson és annak semmit sem szabad rosszul cselekednie. Ezeknek előrebocsátása után nézzünk szembe a munkás- kérdéssel, amelyet sokan a szociáldemokráciával azonosítanak. Nem is teljesen alaptalanul. (Amibén azonban a polgári társadalom is bűnös).

Vetkőztessük ezt a kérdést pőrére. Mi a munkás érdeke ? Az, hogy jobb sorsa, emberi megélhetése és a munkának méltó elismerése legyen. Ezt az érdeket, — valljuk meg őszintén, — átérteni és érvényre juttatni eddig nem igen tudta és nem igen akarta, Ezért a munkásság világszerte belehuüott a marxizmus karmaiba, amely kijátszotta magái a munka és a munkásság egyetlen védőjévé.

A polgári társadalom, — mondhatnák: az ember — nem igen szokta az eseményeket komoly, lelkiismeretes merlegre tenni, hanem az adottságok és külső behatások alapján egyszerűen tudomásul, veszi azokat. A munkások szintén igy. Ők érezték és érzik a maguk igazát és természeti ösztönükből fordulnak arra, ahonnan valamelyes megértést remélnek. A polgári társadalom pedig, amely addig semmit sem törődött a munkásság bajával, egyszercsak megérezte, hogy a marxi tan ellensége a polgári rendnek és ő maga meg ellensége lett a matxi tanokba nyomott munkásságnak. Nagy hiba volt a munkásságtól, hogy, amikor a polgári társadalomnak a munkásérdekek iránt való közönyét tapasztalta, nem kereste a lehetőségeket a megértésre, ha nem teljesen behódolt a szociáldemokráciának és daccal, erőszakkal, Istent, hazát elvető eszmékkel döngetle a kapitalizmus kapuit s bárha jogos óhajai a legnagyobbrészt teljesültek, azzal nem elégedett meg, hanem magának követelte az államhatalmat is.

A hibáknak hosszú láncolata választotta szét ily módon a nemzeteket, az emberiséget két ellenséges táborra s a hosszas súrlódás igy gyúlaszfotta föl

hol itt, hol amott a világot. A i világégés pedig ép úgy nem érdeke a munkásnak, mint a polgárnak. Ezt még a tűz lángjától hevülten is meg kell érezni, és éreztetni. Ha a súrlódás fönma- rad, ha józaniíó hang és cselekedet nem történik, osztrák mintára égni fog mindenütt a világ. És, — ma mindenütt a munkásság marad alul, s mint vesztes fé), még rosszabb, meg iíélt sorban.

Könnyű belátni, hogy a munkásérdek nem ez. Hanem az, hogy az Istenhez és a nemzeti gondolathoz vaió visszatéréssel forrjon össze egy táborba, megváltozott gondolkodássá*, az igazságért, a tiszta közéletért, a méltóbb emberi sorsért küzdő aktív polgári elemekkel. Nem álmok, nem egyeduralom, hanem

az összesség érdekének reális átérzése és szolgálása a munkásságnak „önös“ érdeke.

A szociáldemokrata munkásság most már mindenütt dilemma elé keiiii. Kommunista akar-e lenni olyas osztrák forradalmár féle az „elvekért" bitófa rizikóval, vagy a munkás érdekét az összességben kereső igazán demokrata nemzetalannyá. Az első esetben bukni fog, a másodikban győzhet és boldogul. A nagy pápa bölcs írásában utat mutatott a tőke és a munka sorsának összeegyeztetésére. Tartsa meg igéit polgár és munkás egyaránt s akkor még azt is elfelejtik, hogy volt valaha marxizmus, vagy legfölebb csak mint valami rossz álomra, emlékszik arra az Isten- féle’emben, haza- és munkaszeretetben megtisztult emberiség.

Az igasságiigyminiszter a házasság védelméről.

Házassági perekről nesm ipSi^Bák m Injwk. — Miért grcesn büntették eddig a sokat, amelyek mégis Írtak?

Kórodi Katona János országgyűlési képviselő szerdán interpelláció alakjában panaszt terjesztett be azok ellen a lapok ellen, amelyek perverz hajlamú olvasóik tetszését keresve a bíróságnál tárgyalt válópereké*, hosszas és színes riportban tálalják föl a nyílva nosság élőit. Lázár Andor igaz* ságügyminiszter az interpellációra teljesen megnyugtató választ adott.

— A családi intézmény, — mondotta a miniszter — a társadalmi és állami lét legbizio sabb alapja. Minden olyan cselekedet, amely a család intézménye ellen irányul, kell, hogy törvényes megtorlást találjon.

Majd leszögezte, hogy a házassági perekben a tárgyalás és a határozat kihirdetése nem nyilvános, a közlés tehát büntetendő és érte 3 hónapi fogház jár, miért is új törvényhozási intézkedésre nincs szükség.

Mikor ezért elismeréssel vagyunk az igazságügyminiszter iránt, legyen szabad megkérdeznünk, hogy, ha igy áll a dolog, eddig miért nem büntették a destruktiv lapokat a házassági perek tárgyalásainak közléséért ?

Nagy botrány a belga képviselőbábban.

Brüsszel, február 23. A képviselőház csütörtöki ülése, amelyen az új királynak küldendő hódoió feliratról volt sző, nagy botrányba fuladt. A napirendi vita során egyik flamand képviselő kijelentette, hogy a királyi ház semmit sern tett a flamand lakosság érdekében. Később a kommunisták okoztak botrányt, mivel kijelentették, hogy nem hajlandók résztvenni a hódoló felirat megszerkesztésére kiküldendő bizottságban. Kijelentették, hogy a szociáldemokraták árulók, meri Albert király koronázásán nem vettek részt, most meg ugyanerre hajlandók Lipót királynál. A szocialisták azt válaszolták, hogy azóta változott a helyzet, mert akkoriban még nem volt titkos választójog, most meg van. Egyik szocialista képviselő csirkefogónak nevezett egy kommunistát, aki

válaszul arcul ütötte. A szocialista szintén pofonnal felelt, majd még több pofon csattant el a szociáldemokraták és kommunisták közölt. A rend csak nehezen állott helyre és akkor kiküldötték a bizottságot, melyben csak a kommunisták nem vesznek részt.

Megkezdődött a londoni éhségfelvonulás.

London, február 23. Az éhségfelvonulók első csoportja ma megérkezett Londonba. A munkanélküliek kiéhezett serege délután gyűlést és tüntetést akar tartani. A rendőrség széleskörű intézkedéseket tett a főváros nyugalmának biztosítására és felkészült a további felvonuló csapatok felvonulására is.

A közszállitások decentralizálása a kézioíívesiparban.

Az Ipartestületek Országos Központja a közszálütások és közmunkák kiadásának és igy az állami alkalmazottak szükségletei fedezésének is — egészséges do- centralizálását és különösen a vidéki iparosság jogos igényeinek kielégítését állandóan szorgalmazza úgy a kormányzatnál, mint egyéb illetékes tényezőknél. (OTI stb.) A központi beszerzés rendszere ellen foglalt állást az IPOK és e véleménynek és idevonatkozó javaslatainak legutóbb is kifejezést adott úgy az új közszálliiási szabályzat tervezetének véleményezése alkalmával, mint a közszállitási és munkaügyi kereskedelmi miniszteri albizottság most tartott ülésén és ez alkalommal a kereskedelmi miniszter elé terjesztett memorandumában. Az IPOK körlevélben hívta fe! most az ipar- testületeket, hogy lehetőleg szakmák szerint állapítsák meg, melyek azok a közmunkák, amelyeknek központi ellátása a helybeli és környéki iparosság érzékeny károsodását, illetve sérelmét jelenti. Az igy egybeérkező adatok feldolgozásával a konkrét kívánságokat az IPOK eljuttatja a kereskedelemügyi miniszterhez, valamint a többi illetékes tényezőkhöz, amelyek a száüiiások kiadását eszközük.

Nemsokára hazajönnek a pálosok.

Szerdán nagy ünnepség közepette áldotta meg Budapesten Mészáros János érseki helytartó a gellérthegyi pálos-kolostor harangtornyának kettős keresztjét. A kolostor rövidesen készen lesz és az egyetlen magyaralapiíásu szerzetesrend egykor száműzött tagjai beköltöznek a sziklán épült kolostorba, hogy a maga nemében az egész világon páratlan Szikla- templom lelkipásztoti szolgálatát átvegyék. „Álmodik a vén Gellérthegy, — mondotta a kereszíszen- íeiési beszédében Mészáros pre- láíus, — álmodnak a budai és pilisi hegyek, viszaálmodják magukat a 700 év előtti időkbe, amikor a tatárjárás dulásai által elpusztítod Magyarországot talpraállította a hit és az imádságos lélek . . . Az az imádságos lélek, mely álla; Özséb esztergomi kanonok megalapította a budai hegyek barlangjaiban élő remetékkel a magyar Pálos rendet . .. A IV. Béla, Á« pádházi Boldog Margit, Szent Erzsébet, Özséb és a pálosok imádságos lelkülete hassa ái a szenvedő magyar nemzet lelkét, hogy ebből kisar- jadozzon a magyar íöitámadás \u