Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-02-18 / 39. szám
1934 február 18 Zaíarae^yeí Újság 3. — Igen, — felelt a jósnő, — ugyanolyan energikus és politikai meggyőződésű lesz, mint ő. Sokan emlegetik Keresztes-Fischer belügyminisztert, de ő semmi esetre sem lesz. Későre jár az idő. Befejezi a beszélgetést. Hamar felteszek még egy kérdést. — Mikor lesz sok pénzem ? — A sok szó nagyon relativ fogalom — felel ő — azonban 1943-ban nagy magánvagyon felett fog rendelkezni. Ezek után boldogan hagytam ott S. B.-t. Hogyne, hiszen ha most nincs is,r de 1943-ban már lesz pénzem. És addig?. . . Szinekir. ezaTUNGSRAH LUMENJELZÉSŰ LÁMPASOROZAT Nincs forgalmuk a jobbfajta dohányneműeknek. A iúlmagas trafikárak miatt csak a silányabb fajtákat vásárolják. Nem kell nagy finánctudomány annak kiszámítására, hogy egy dohányos embernek ma ugyanannyiba kerül a dohányzás, mint az élelme. Napi 18—20 cigaretta, vagy 6—8 szivar ára ma egy napi koszt költségének felel meg szellemi és fizikai munkásoknál egyaránt. A pengő belső vásárló- értéke ma is az indexek szerint 90 békebeli fillérnek felel meg. A különbözetet a kartelcikkek és egyedárusági cikkek adják. A gyufa például négyszerese, a dohány általában kétszerese a békebeli árnak. A keresetek ezzel szemben kifejezhetetlenül lecsökkentek. Az ipari munkabérek közel egyharmadukra estek, a tisztviselők és szabadpályán levők életszínvonala ugyancsak e létminimum alá sülyedt. Ezeket a körülményeket egyáltalában nem méltányolja a dohányjövedék igazgatósága. (Azaz: a pénzügyminiszter.) Ha csökken a forgalom, emelik az árakat. A recept ugyanaz, mint a vasútnál, WATT postánál, telefonná!. Mert az is áremelés, ha az 1931-ben megállapított árakat a pénz vásárló értékének növekedésével nem szállították le. Minden más cikk ára olcsóbb lett három év alatt, a pénz ára több, mint 20 százalékkal javult, a trafik ára pedig összegben változatlanul megmaradt, vagyis 20 százalékkal drágább lett akkor, amikor a közönség jövedelme 50 százalékkal kevesebb lett. Köztudomású, hogy az embereknek egyik legnagyobb, legleküzdhetetlenebb szenvedélye a dohányzás és igy a csökkentett fizetés és kereseti lehetőség mellett a dohányos ember úgy segít magán, hogy az olcsóbb, a silányabb minőségű cigarettát, szivart vásárolja. Igen rossz üzleti politika a dohány jövedék részéről, hogy még mindig ragaszkodik a tul- magas árakhoz, mert ezzel megbénítja a jobbminőségü dohányfajták forgalmát. Göcseji krónika. Pityókos gyerekek. Mivel magyar vagyok s ismerem fajtámat, tudom, hogy sebet hamar kaphatok, kénytelen vagyok önigazolással s amolyan védekezésfélévei kezdeni. Sietek kijelenteni, hogy ha, folyik is ereimben sváb vér, a vereckei hősök utódai ne harapjanak belém csak azért, vagyok olyan magyar, mint te, szeretem any- nyira ezt a fajtát, mint te. Épen azért hegyesebb néha a toliam, ha fáj, magamnak is a velevaló hadakozás, hogy a sötét képpel javíthassak. Hiába, én már, úgy látszik, fekete szemüveggel születtem, nem tudok rózsaszint látni. Közismert jelenség, hogy az iskola padjaiból kikerült gyerkőcök nagy előszeretettel vesznek részt a falusi mulatságokon sőt az sem ritka eset, hogy tankötelesek táncraperdülnek nyilvános vigalmakon, reggelig lö työgnek, tipródnak. Hányszor látható, hogy falusi búcsúk, lakodalmak és egyéb mértékletlenségi alkalmak (mert, sajnos, a búcsúban csakazeszem- iszomot látják) mennyire javítják a bortermelő gazdák helyzetét, fogyasztván a tébolyitó szőlőlevet már a karonülő csecsemők is. Szinte Szabó Dezső-szerü sodródással halad a falu a feltétlen pusztulás felé. Amikor gyerkőcök dülöngélnek hazafelé, amikor a még félig szunnyadó puberiás korában bortól támolygók között élvezi a gyermek az élet szabadságát, amikor boldogan habzsolja a tilost — majdnem a szülők sze- meláttára s amikor a szeretet szavára csak vigyorgás a felelet: akkor nem lehet rózsaszínűnek látni a magyar falut. * * * Önkéntelenül előbukkan a kérdés : Hát nincsenek a falun nevelők ? Hol vannak a templomok, a papok, a tanítók? Hol vannak ? Ott, a vártán s legvégső idegfeszitéssel igyekeznek menteni a menthetőt, visz- szaállitani a lelkekbe a tízparancsolatot s megfogni ennek a sokat vétkező, de kiváló fajnak a kezét, visszatartani a zuhanástól, melyet a borgőztől nem vesz észre. De : hiába minden önfeláldozás, ha gurult szó, minden intelem, ha csak ünnepi „kényszerűség minden, segítő és világosító igyekezet, ha tragikus sodrással ácsolja a keresztet a falu. Akinek csak egy parányit is szivén fekszik a magyar sors, feljajdul a tényeken. Most még csak jajdulás, de aztán kétség- beesés és kéztördelés, hulló könny és hiábasirás. Nagy nemzetek tragédiája mindenkor a család zülléséből indult ki, Róma és Athén, Nagy Sándor és Xerxes népe mind-mind a családon bukott el. Nálunk pedig fertőzött a család erkölcsi élete. Most még csak a kezdet hódítja a bukás felé, de az erkölcs lazult, beteg, melegágya a pusztító lelki és erkölcsi kóroknak. * * * Minden igyekezeten és erőfeszítésen túl, melyet a falu vezetői kifejtenek, kétségbeejtő a helyzet. Eredendő oka ennek az a szomorú és szinte érthetetlen tény, hogy a család, a szülői ház ellene dolgozik a templomnak és az iskolának. Amit felépít a szeretet, az erkölcs és a tudás temploma, azt egyetlen szóval lerombolja a család. Hányszor hallani a szülői szót: nem parancsolnak az én gyermekemnek itthon, azt teszi, amit akar, semmi köze hozzá se a papnak, se a tanítónak. S csak azért is dongó. A gyerek pedig magában nagyon kis pontocskának láthatja a nevelőket, ha a szülőinek minden és mindenki hekuba. Ösz- szeomlik benne a tekintélytisztelet, összeroppan az iskola és a templom minden munkája, s a romhalmazon vigyorogva trónol a Gonosz. * * * Ezért mered felém Róma sorsa, ha pityókos, dülöngélő gyerekeket, kamaszokat látok. Nemcsak az alkalom, hanem a bor gőze is nagy kerítő. Szédítő zuhanás: egy korty bortól a szülőre emelt késig, baltáig, puskáig. * * * Menj ki a magyar faluba és nézz szét, de ne ünnepi szemmel, hanem a hétköznapok szürkeségével ! Hallgatózzál az ablakok alatt. Az iskola padjaiból alig kikerült gyerkőcök cézári gőggel rúgnak» j bele a negyedik parancsolatba, j aztán a többibe is. Hány helyen nőtt a gyerekönkény a szülő fölé. S a szülő nem tudja, mit csináljon. Akkor látja csak az egész elhibázott nevelést, akkor látja, mi lett a következménye a nagyhangú mindenkit-lebunkózásnak, de már késő. * * * A magyar falut, többek között, elvitathatatlanul a bor viszi a lejtőre. Be kell nyúlnia a törvénynek a családba is, melynek melege kezd kialudni, ki kell korbácsolni a mulatságból a gyermekeket, a búcsúkat vissza kell állítani arra a nemes és eszményi magaslatra, melyen azok állottak, s száműzni kell onnan a duhajságot. Miért ne lehetne a búcsú napja egészen Istené. Milyen önfeláldozó küzdelmet vív ezen a téren is a papság, de hiba, ha a hatóságok megadják a táncmulatságra az engedélyt, melynek vége majdnem minden esetben a kés. Álljon a hatóság a templom és az iskola segítségére ebben a honfoglaló küzdelemben, mig nem késő. Ne legyen pityókos gyerek a magyar faluban ! Göcseji Krónikás. ki Idei tel súlyos károkat okozott a ladállományokban, A téli nagy hóesés és utána a kemény hideg ugyancsak megviselte a vadállományt és sok kárt okozod. Az erdőben sok elhullott állati tetemet, őzet, nyuiat találtak, amik vagy megfagytak, vagy a koplalástól annyira elgyengültek, hogy amiatt hullottak el. A vadak a nagy hóréteg miatt nem jutottak élelemhez, amiben teljesen lesoványodtak, ugyannyira, hogy pár hónapra lesz szükségük, amig ismét összeszedik magukat. A hóesés után beállott enyhébb időjárás alkalmával a hó felső rétege megolvadt és a rákövetkező kemény fagy jégkérget alkotott a hó felszínén. Ez a legveszedelmesebb az őzállományra, mert az állatok lábát megsebzi és a fájdalom miatt nem mennek élelem után, teljesen legyengülnek és elhullanak. Egyes szakemberek véleménye szerint a vadállományban nagyobb károk vannak, mint 1929- ben voltak. Jó házi kosztol ka na hatosak i onensek gr. Appon^i utca 58.
