Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-02-14 / 35. szám
Főtiszte ,endö Oosztonv' Uszi6 P^bános utnaVí Xa\acs^V Felelős szerkesztő*. Her boly Ferenc. Xill. 35 sxácn. Ura 10 fillér 4BÜ4. Február 14. Szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér i. —■■■. ------ Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. iwmesasasssm Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin üiharos légkörben tárgyalta a megyegyülés a szoirjetszerződést és a főváros átiratát. Durva támadás a papság eiSen. — A közgyűlés fiiagy felháborodással utasította azt vissza Zala vármegye törvényhatósági bizottsága ma Gyömörey György főispán elnökletével kögyülést tartott, amelyen mérsékelt számban vettek részt a bizottsági •tagok. Az elnöki bejelentések után az alíspáni jelentést tárgyalták. Az első felszólaló Horváth Gergely volt, aki igazat adott az alispáni jelentésnek abban, hogy a gazdasági helyzet állandóan rosz- szabbodik. Jellemzésül elmondotta, hogy az 1933. évben 80 holdas gazdaságának mérlege 1255 pengővel zárult. Ezt az összeget tudta kitermelni öttagú családjával az 500 pengős adóteher mellett. Tehát egy családtagnak annyi a napi jövedelme, mint a Gyufán internált osztrák horogkereszteseknek, akiknek ellátására az osztrák kormány napi 70 fillért fizet. Az adóügyi hatóságoknak figyelmébe ajánlja ezt a mérleget. Csökkentsék a pénzügyminiszteri rendeletnek megfelelően a jövedelmi adókat, mert a jövedelmek sem nála, sem más gazdáknál nem felelnek meg a magas adóknak. Majd az adóbehajtás módját kifogásolta és kérte, függesszék fel — legalább is a lelkiismeretes adózóknál — az őszig a marhalevelek lepecsé- íelését, illetően az állatok lefoglalását, mert állatok hiányában most, a tavaszi munkák előtt, megbénul a gazdasági élet. Keglovics János szóvátette, hogy egyes bankoka védett gazdáknak nem biztosítják a 4 százalékos kamatot, ha kezesként városi ember van aláírva, hanem magasabb kamatot szednek. Intézkedést kért. Intézkedést kért a vámőrlő malmok vámjának leszállítására is. Tudja, hogy a malmok helyzete súlyos, de ennek terhét ne a gazdákra hárítsák, hanem viselje az állam. Az illetékhátralékok behajtására halasztást, illetően részlet- fizetési kedvezményt kért. Végül a földbirtokosokat kérte, hogy a munkanélküli mezőgazdasági munkásoknak adjanak feles földet. A szovjetszerződés. Pehm József apáfplébános volt a következő szónok, aki a szovjet diplomáciai elismerését tette szóvá. Rámutatod, hogy tíz éve már kisértett az a veszély, hogy Magyarország a szovjetet elismeri. Akkor Zala vármegye közgyűlése is olyan hatásosan emelte fel ez ellen szavát, hogy jelentős része volt a terv elejtésében. Most ugyanaz a veszély van. Nem tesz önálió indítványt, de hogy a vármegye következetes legyen önma gához, kiierjeszkedik e kérdésre. A szovjet diplomáciai előjogai“ nak elismerése nem olyan ártatlan dolog, mint ahogy beállítják. A magyar nemzet múltjával kap csolatban kell ezt a kérdést megítélni. Mióta Magyarország beletartozik a szenvedő nemzetek közé — és ez már tart ezer éve — rokonszenve, részvéte mindig a letört, a szenvedő nemzetek iránt nyilatkozott meg. Megmutatta részvétét a szenvedő Olaszország, a feldarabolt Lengyelország iránt. Együttérzett az angolok által elnyomott búr nemzettel. Most, ha következetesek akarunk lenni, akkor a szenvedő orosz nép mellé állunk és nem a cseka rendszeren felépülő, véreskezü szovjet mellé. Gyömörey György főispán itt közbeszólt : Ne mélíóztassék idegen állam beiügyeibe avatkozni. Nem »ehetek i óla, én nem tudom tisztelni a szovjetet — válaszolta az apátplébános, majd igy folytatta : — Az a beá liíás, mintha a diplomáciai viszony fel vétele a revízió ügyének használna, nem állja meg a helyéi. Hiába tesznek ilyen kijelentéseket, azok nem nyugtatnak meg engem. 1919 március 21-én éjszaka — most nem idegen állam ügyeibe avatkozom bele —- a magyar la- pak nemzeíiszinü keretben jelentek meg a kommun hajnalhasadásán. Azt említették, hogy Lenin hadai felvonulnak a Kárpátok felé, a világ proletárjait egyesitik és a magyar szabadság helyre fog állam. Várták a hadak felvonulását az integritás érdekében, de nem tapasztaltuk. — Felhozzák a szerződés mellett a gazdasági szempontokat. En ezzel szemben azt tudom, hogy az amúgy is beteg magyar búzát siralommá épen az orosz dumping-búza tette. Nem vagyok szakember, de ha az ország gazdasági egyesületében a szovjet szerződés hírére aggályos lett a hang, ebben a szakvéleményben megnyugszom. — A szovjet kereskedelmi tevékenységét vizsgálva úgy látom, hogy Londonban, Berlinben rendőrileg üldözött vágányra térült ez a tevékenység. Parisban a szovjet elrabolta Kutjepovot, Madridban forradalmat Szított, Hollan diában mérgezett konzervekkel operált. Én tehát a szovjet által nyújtott garanciát nem tudom elfogadni megnyugvással. Amerre eddig a szovjet járt, ott gyújtott és forradalmat szított. És nem tartom megengedhetőnek, hogy mikor az egyik oldalolan kijelentik, hogy a szociáldemokrata vezérek pakoljanak, ak kor ugyanaz a kéz, marxizmusnak haladványával, melynek árnyékában Kun Béla is ott van — ez nem beavatkozás külállamok ügyeibe, — szóbaálljon. (Helyeslés.) Gyömörey György főispán itt ismét' megaKaszíotía a szonokot, hogy ne illesse az elnököt gu- nyoros megjegyzésekkel, mert megvonja a szót. — Ezek után nem folytatom beszédemet — mondotta az apátplébános és visszaült helyére. A teremben nagy vihar tört ki. Sokan a szónokot tapsolták és a beszéd folytatását kívánták, má sok a főispánt éltették. P. Molnár Arkangyal nagykanizsai plébános ezt kiáltotta: — 1919-ben jók voltak a papok ? — Sohasem volt szükség papokra — kiáltotta vissza Örley György dr. nagykanizsai közjegyző, általános felzúdulást keltve. A főispán csak nehezen tudta az izgalmat lecsillapítani, majd kijelentette, hogy a gyűlés méltóságát meg fogja óvni. További hozzászólások, t Németh János (Nemesapáti) Horváth Gergely megállapításaihoz csatlakozott. Kiss Lajos azt kivánta, hogy a törvényhatósági gyűlésekre a bizottsági tagoknak adjanak kedvezményes jegyet, mert ennek hiánya és a rossz gazdasági helyzet miatt gyéren látogatottak a gyűlések. Sztankovszky Imre örömét fejezi ki, hogy a jelentés szerint a vármegye háztartási helyzete javul és, hogy ez a javulás állandó. Okát ennek abban látja, hogy az adókat fokozott mértékben hajtják be. Emlékeztet ez a török- tatár dúlásra, amikor mindent elvittek, amit a népnél találtak. Az elégedetlenség nőttön-nő. Adót fizetni szükséges és a magyar ember mindig jó adófizető is volt. Ne csak londoni dicséretekre hallgasson a pénzügyminiszter, mert nagy hibát követ el az, — mint Prohászka mondotta, — aki örül annak, hogy a túloldal dicsőíti. A nép nem érdemli meg a sok zaklatást és nem érdemlik meg a tisztviselők, hogy népszerűtlenekké legyenek. Rátér azután arra, hogy a vásári helypénzek leszállítása után szükséges volna a vásári mérlegdijakat is leszállítani. Majd szóváteszi, hogy a tejcsarnokok a tejet a termelőktől olcsón vásárolják. Itt hatósági közbelépést kér. A köz- biztonsági állapotokat kielégítőknek mondja a jelentés, de akkor miért nem engedik meg, hogy a nemzeti szocialisták, kik százszázalékban hazafiak, alakuló gyűléseket tartsanak. Ha vannak hibák, ne Írják azt mindet a pártnak számlájára. Intézkedéseket kér. Bognár Lajos arról szólt, hogy sok község nem képes megfizetni azokat az adósságokat, amiket az iskolaépítések alkalmával csináltak. Talán újabb segéllyel lehetne ezeken segíteni. — Az ebadó kivetésénél mutatkozó anomáliákra is felhívja az illetékes hatóságok figyelmét. Németh Ferenc az adóvégrehajtások felfüggesztését kéri. Farkas Tibor dr. elfogadja az alispáni jelentést, de egy kijelentés kapcsán szólal föl. A főispán talán nem úgy értelmezte azt mint ahogy elgondolta, vagy nyelv- boilás volt az a főispán részéről. Azt mondotta ugyanis a főispán, hogy nem enged itt politikát, vagy pártpolitikát. Ha a főispán ezt igy értelmezné, az ellen tiltakozik a szólásszabadság és autonómia nevében. De, ha nem volna szabad ide pártpolitikát behozni, hogyan lehetséges, hogy egyesek pártpolitikai jelvényt hordanak hivatalos ténykedésök alatt ? Egy közbeszólás is elhangzott : „sohasem volt szükség papokra“. Ez ellen is a leghatározottabban tiltakozik. Ilyent nem lehet mondani, különösen nem az ilyen súlyos időkben, mint amilyeneket mos élünk. Nem csak akkor van^ szükség a papokra, ami-" kor keresztelni, vagy temetni kell, hanem a közélet irányításában is részt kell venniök. Óriási helyesléssel találkozott Farkas Tibor dr. felszólalása. Gyömörey György főispán most bejelentette, hogy a politikai vonatkozású felszólalásokra ő válaszol, a többire az alispán és a pénzügyigazgató adnak választ. Sztankovszkynak azt válaszolja, hogy a nemzeti szocialisták szervezkedését nem akadályozzák, gyűléseiket is megtarthatják, ha majd nem lesznek kilengések és
