Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-02-07 / 29. szám
X Ml. 29 *zém ^84. Február 7. Szerda, Felelős szerkesztő: Heröoíy Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. < Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. I Előfizetni árak : egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerin év alatt Pozsonyt Csehországhoz ! Hej, de nagy baj lehel ott, ahol ilyen szemenszedatt hazugságokkal kell fűszereznie ünnepi beszédét egy, felelős állást betöltő áliamférfiunak ! Azt is kijelentette Dárer az ünnepélyen, hogy azért küldöite őt ki a kormány az ünnepélyre, hogy nyugtassa meg földijeit, mennyire nem kell nyugtaian- kodniok a revíziós mozgalom miatt. Igazi cseh pimaszság I Hát kik nyugtalankodnak Pozsonyban s általában a Felvidéken a revíziós mozgalom miatt ? A magyarok, a tótok, a németek ? Mindenki azt várja, azért imádkozik naponta, hogy jöjjön már az a revizió, mely az utolsó elrabolt lalpalattnyi földet is visz- szajuttatja Magyarországnak. A franciák ismerik már jól az állapotokat, tudják, mennyire él a vágy az elszakított területek la- kósságában — nemzetiségre való tekintet nélkül, — hogy visszakerülhessenek régi hazájukba és mégis igy mer beszélni a cseh kormánynak egyik tagja. Amikor leszögezzük, hogy Dérer Iván csehszlovák miniszter nagyokat hazudott, kijelentjük azt is, hogy ezért épenséggel nincs okunk haragudni. Az ilyen beszédek, amelyek a történelmi igazságokkal és a valósággal annyira ellenkeznek, józanitják ki cseh barátaikból végre is a franciákat, akik a maguk tisztességével tovább még sem fedezhetik a hazugságokat és maguk is siettetik a revíziót. Ma délután a kamarában és az utcákon is megindul a döntő harc a francia kormány ellen. Hétfő este uj@bb heves tüntetések voltak. Új hazugságok. A háromnyelvű, de mindig egységes magyar érzelmű koronázó város, Pozsony, 1919. február eiső napjaiban esett martalékul a cseheknek. Ezt az eseményt a csehek természetesen „felszabadítás“- nak nevezik és emlékére nagy ünnepélyt is rendeztelek az oda rendelt csehekkel. Pozsony őslakói természetesen nem ünnepeltek, mert sem a magyarnak, sem a tótnak, sem a németnek nincs oka örülnie azon, hogy Pozsonyból cseh várost csináltak. De az ünnepélynek mégis a „felszabadiiási“ jelzőt adták, hogy hazugságaikat ezzel is tetézzék. Nem titok előttük, hogy már főpatrónusaik, a franciák is tudják épen olyas jól, akárcsak mi, hogy hazudozá- saikkal tévesztették meg őket a csehek már a háború előtt és mégis újra, meg újra hazudoznak. Még pedig a legnagyobb nyilvánosság előtt. Szinte elcsudál- kozik a világ — most már a valóság tudatában, — honnan vesznek maguknak újabb bátorságot erre! ? Hogyan merik még ma is azt hirdetni, hogy felszabadították a tótokat, amikor tudvalévőén a legnagyobb nyomorba döntötték őket, megfosztották őket minden keresési lehetőségtől, nyelvükből pedig csehet csinállak ! ? A nagy ünnepélyen a cseh kormány képviseletében Dérer Iván dr. iskoiaügyi miniszter, egykori pozsonyi ügyvéd, jelent meg, aki azok közé a kevés pozsonyi tótok közé tartozik, akik jópénzért behódoltak a cseheknek. Ö váltotta föl 1920. tavaszán a pozsonyi teljhatalmú miniszteri székben Srobár Lőrin- cet, a Felvidéknek első teljhatalmú miniszterét, aki rózsahegyi városi tisztiorvos korában a Vág- bói kifogott, bundájától, fejétől és végtagjaitól megfosztott medvehullát hivatalosan atléta termetű ember holttestének nyilvánította s mivel gyomrában szecskát talált, hát megállapította azt is, hogy excentrikus természetű ember volt az illető. Ez a Dérer ünnepi beszédében a többek között szólott azokról a „ történelmi hagyományokéról és „érzelmi momentumok-“ról, amelyek Pozsonyt Csehországhoz fűzik 1 Nohát ennéi nagyobb hazugság alig hangzott el olyan ember ajkairól, aki csak egy kicsikét is tisztességesnek tarija magát! Ha- zudozzék akármit, — mi már megszoktuk ezt, — mondjon el bennünket bárkinek, bárminek (megszoktuk már ezt és kellő értékére szállítja le már egész Európa a ránk szórt rágalmakat), de ne mondja azt, hogy történelmi hagyományok és érzelmi szálak fűzték a legutóbbi ezer Páris, febr. 6. A kamara ma délutáni ülése hosszúnak és izgalmasnak ígérkezik. Az ülést a miniszterelnök felszólalása nyitja meg, aki felolvassa a kormánynyilatkozatot, majd indítványozni fogja, hogy kezdjék meg az általános vitát a kormány politikájáról. A miniszterelnök az ülés folyamán fel fogja vetni a bizalmi kérdést. Arra számítanak, hogy a kormány 350 szavazatot várhat maga melleit. Az ellenzék ugyancsak a mai ülésen benyújtja bizalmatlansági indítványát. A kamara ülése alatt nagy tüntetések várhatók a parlament környékén, mert több frontharcos szervezet, az Action Francaise és más szervezetek utasították híveiket a tüntetésekre. Ezért a rendőrséget katonasággal erősítették meg és kordont vonnak az egész parlament körül. Parisban az egész helyőrség készenlétben áll. Héifőn este ismét heves tüntetések voltak a fővárosban. A tüntetésben több jobboldali szervezet vett részt, főleg a tüzkeresz- íes frontharcos szövetség, amely zászlóval vonult ki. A tüntetők a rendőrkordonnal körülvett belügyminisztériumot támadták meg. Az új rendőrfőnök személyesen irányította a hatósági intézkedéseket. A tömeg és a rendőrség ismételten összetűzött. Több ember megsebesült, s többeket letartóztattak. Efy lovasrendőr kardot rántott, amit a tömeg jeladásnak vett az újabb rohamra. A támadás közben a frontharcos zászló rudja eltörött Ekkor a tüntetők leráncigálíák a lóról a rendőrt és kényszeritették, hogy térden állva kérjen bocsánatot a zászló meggyalázásáért. és pénteken állatfelhajtással kapcsolatos hetivásár van, tehát egy évben 104 oly vásárral rendelkezik, mint amilyenből évenkint tizenkettőt óhajt. Ily körülmények közölt a város képviselőtestülete inkább azt mondhatta volna ki, hogy ezentúl minden hó második keddjén állatfelhajtással egybekötött heti nagyvásárt tart, mig a többi hetivására csak közönséges hetivásár marad állatfelhajtás nélkül; a kilenc országosvásár tartása jogáról nem mond le, hanem e vásárokat további intézkedésig nem tartja meg. A heti nagyvásárok, állatfelhajtással kapcsolatban, minthogy az állatfelhajtás korlátlan (országos) és a hetivásárokon a helybeli iparosok és kereskedők i kirakó- dása korlátozás alá nem esik, azt a vásáriipust képviselik, amelyre Zalaegerszeg város törekszik. Hogy e vásár forgalmát a többi hetivásár ne csorbítsa, szükséges, hogy a többi hetivásár általános állatfelhajtással ne kapcsoltassák össze. H napokban kerül az osztrák Jegyzék a Népszövetség elé. Bécs, febr. 6. Azzal a hivatalos jelentéssel kapcsolatban, hogy Ausztria a |német-osztrák viszály ügyét a. Népszövetség elé viszi, a Reichspost megállapítja, hogy a jegyzék átnyujtása néhány napot késik, mivel meg kell szövegezni és le kell fordítani angol és francia nyelvre. A kormány gondoskodott arról, hogy ez sürgősen megtörténjék. A lap rámutat arra, hogy Németország kilépésével nem vonhatta ki magát a Nép- szövetség illetékessége alól, mert az alapokmány szerintakilépásután két évig kötelezi az alapokmány. Ami Ausztria panaszát illeti, abban szó lesz Frank igazságügyminiszternek Ausztria ellen irányuló beszédeiről, a német propagandarepülőgépek megjelenéséről, az osztrák légió létesítéséről, valamint a legutóbbi robbanóanyag-szállításokról. Bécs, február 6. A fővárosban és az ország több városában ismét számos papirmozsarat robbantottak. Egyes városokban elrendelték, hogy a kapukat este 8 órakor be kell zárni és 18 éven aluliak este 8 óra után a házakat csak sürgős szükség esetén hagyhatják ei. Több alsóausztriai község közbiztonsági önkormányzatát megvonták és az állami biztosra ruházták a jogokat. Tirol különböző vidékeiről még állandóan új Heimwehr tagok vonulnak be, akik együttmaradnak mindaddig, amig követeléseiket teljesítik. A tiroli keresztényszocialista néppárt nyilatkozatában megállaA kamara nem helyesli Zalaegerszeg vásárrend-változ- iaiási törekvéseit. Ismeretes, hogy Zalaegerszeg képviselőtestülete egyik határozatában állást foglalt a zalaegerszegi vásárok rendjének megváltoztatása érdekében. Ezzel a határozattal most foglalkozott a soproni kamara, amely nem helyesli a város határozatát. Ez tűnik ki a kamara szakvéleményéből, melyet az alábbiakban szó szerint ismertetünk : Zalaegerszeg képviselőtestületének ama véghatározata, mely szériát „a város eddig kilenc országos állatvásárral kapcsolatosan megtartani szokott kirakodó vásárjának jogáról lemond és kéri azok helyett az eddigi kilenc országos vásárnapjainak február, március, április, május, julius, szeptember, október, november és december hónapok második keddjére leendő áthelyezését és évenként január, junius és augusztus hóra három uj országos állatvásár engedélyezését olyképen, hogy az összes vásárjain a kirakodás csak a helybeli iparosoknak és kereskedőknek engedhető meg“, lényegében tárgytalan, mert a városnak a hivatalos vásárjegyzék szerint midden kedden
