Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-02-06 / 28. szám

X #11» évfolyam 28 szirn ára iO fillér 3ÖS4. Február 6. Kedd. 7" I » , L4sztó p'*án0S lendó GosztonV' ZalacsánV 54 Szerkeszt 0 ..o Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. urnák refelős szerkesztős Herboly Ferenc in i mii i in in —mmmnmm POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengf, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabós szerin Élesen támadta a kormányt a kereszténypárt fővárosi gyűlésén. kai, hogy szándékukat a „Zalame gyei Újság“ kanizsai fiókszerk sz tőségénéi (Petőfi-u. 24.) vagy az egyesület titkáránál jelentsék be, hol a belépési űrlap aláírásra minden katolikusnak rendelkezé­sére áll. (H. J.) Forradalmi zavargásokat várnak Párisban a kormány bemutatkozása alkalmával. Vidékről csapatokat és páncélkocsikat küldtek a fővárosba. Budapest, február 5. A keresz­ténypárt a fővárosban népgyülést tartott, amelyen a pán vezérei határozottan szembefordultak a kormánnyal és magával a mi­niszterelnökkel is. Petrovátz Gyula többek között ezeket mondotta: Mi, a kérész ténypártiak szemben állunk a mai kormánnyal, amely nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nem váltotta be saját Ígéreteit. Úgy jött ez a kormány, mint egy nagy Ígéret és úgy távozik, mint egy nagy csalódás. Most a fő­várost akarja igába törni, de az erőszakkal szemben megalakítot­tuk az alkotmányvédő szövetsé­get. Á'lami hitelrontás ez a ja­vaslat a fővárossal szemben, pe­dig a főváros gazdálkodása al­kotmányosabb alapokon fekszik, mint-az államé. A belügyminisz­ter a munkások bérének leszállí­tására, a szociális kiadások csök­kentésére készül a fővárosnál. Mi ezzel szemben a bankokrácia, a kartelek és a valutázók megrend- szabályozását követeljük a kor­mánytól. Wolff Károly szólalt fel ezután az egybegyült tömeg lelkes ün­neplése közben, s megállapította, hogy a kereszténypárt ellenzéki alapon áll. — Országos és városi politi­kát — mondotta — nem lehet szélkakasok módjára csinálni, csak egy irány következetes al­kalmazásával. A parlamentáris válság főoka nálunk az, hogy, akik hatalomra kerülnek, máské­pen beszélnek, mint azelőtt, azt mondják: reálpolitikát akarnak követni. A bizalmat nem lehet sem egyéni csókokkal, sem egyé­neknek szóló állásigérgetéssel helyreállítani. Ezek komédiák, amelyeken nevet a tömeg és min­dig nagy baj az, ha a tömeg ki­neveti azokat, akik a hatalmon vannak. Nem helyeslem a Nem­zeti Bank politikáját. Ezt én mondottam ki először és most előkelő urak csak követnek ebben a megállapításban. — Vegyes felvágottal ezt a nemzetet kormányozni nem lehet. Azt mondják, hogy az egységes­párt tért hódit ebben az ország­ban ? Ha titkos szavazással oda­mennek az urnához, nagy kiáb­rándulás lesz ennek a vége. Ne­kem nem elegendő, ha valakit kineveznek miniszterelnöknek, hogy valaki vezér legyen, azt kell, hogy cselekedetei emeljék vezéri rangra. Csilléry András a kormánynak azt a megállapítását kifogásolta, hogy a fővárosnál rossz gazdál­kodás folyik és rámutatott, hogy, ha van bűnös, akkor elsősorban a belügyminiszter az, aki a fő­város zárszámadásait és költség- vetései jóváhagyta. Homonnay Tivadar azt kívánta, hogy, aki Ígéreteit nem váltja be, az, ha hataiom van, hagyja el a helyét. Paris, febr. 5. A sorozatos botrányok miatt a belpolitikai helyzet teljesen elmérgesedett. A helyzet kiéleződéséhez hozzájárul még, hogy Daladier miniszter- elnök a baloldal követelésére kénytelen volt felmenteni állásá­tól Páris jobboldali rendőrfőnö­két, Chiappet. Ugyan nyomban kinevezte Marokkó főkormány­zójává, de ez a jobboldali körö­ket nem nyugtatta meg és a kormány 2 jobboldali minisztere és egyik államtitkára rögtön be­adta lemondását. A lapok élesen bírálják a kormány eljárását. A Le Jour a képviselőház feloszla­tását sürgeti. A Figaro szerint a kormány intézkedései súlyosan érintik a politikai és társadalmi rendet. A Temps a szociálde­mokraták győzelméről ir és ag­gódik a marxizmus támadó fel­lépése miatt. A polgárságot ösz- szefogásra hívja fel a marxiz­mus ellen, amely más országok­ban már elvesztette talaját. A szociáldemokrata vPopulaire vi­szont ujjong Chiappe elmozdítá­sán és azt írja, hogy Chiappe alatt Páris állam lett az állam­ban. A rendőrfőnök a kormányok akaratával is dacolt. A sajtó szerint a parlament elnöke attól tart, hogy a kormány keddi bemutatkozása alkalmával az utca komolyan veszélyeztetni fogja a parlament munkáját, azért csapaterösitéseket kért. A Páris-környéki helyőrségeket már­is készenlétbe helyezték és vi­dékről 2 gyaloghadosztályt ren­deltek Párisba, Számos harci kocsi is érkezett. A fővárosban és a vidéken is izzó a nép han­gulata. A tömeg a pártok és a parlament ellen fordult. Azt hi­szik, hogy véres zavargásokat készítenek elő fa Daladier kor­mány ellen. Vasárnap este kisebb tüntetések voltak. Tüntettek a kormány ellen a nemzeti szín­házban is, mivel a kormány el­mozdította a színház népszerű igazgatóját és saját emberét ül­tette helyére. Jellemző a politikai helyzetre, hogy a lapok már nemcsak ko- mányválság, de köztársasági elnökválság lehetőségéről is imák. Számolnak azzal, hogy diktatúra következik, hármas direktóriummal. Megalakult Nagykanizsán a katolikus Ifjúsági Sajtó- egyesület. Az Iparos Székház nagytermé­ben, hatalmas számú érdeklődő jelenlétében alakult meg a Nagy­kanizsa és Vidéke Katolikus Ifjú­sági Sajtóegyesület, A gyűlést Lukács József hitta­nár, a közismert sajtó-szónok lelkes szavak kíséretében nyitotta meg. Nagy körvonalakban ismer­tette az egyesület nemes törekvé­seit és magasztos céljait. Beszé­dében rámutatott arra hogy a ka­tolikus sajtó mily nagy értékeket képvisel. Példákkal világította meg annak nagy erkölcsi értékét, majd fejtegetése végén felhívást intézett a nagyszámú “jelenlevő ifjakhoz. Felkérte őket, hogy legyenek élő apostolai, lelkes szószólói a ma­gyar gondolat, vallásos és erköl­csi érzés fenséges eszméje orgá­numainak, a katolikus sajtónak. A hallgatóság lelkes ovációval és taps-orkánnal fejezte ki elis­merését a kiváló sajtószonok gon­! dolatokban gazdag, szép beszé­déért. Lengyel János hírlapíró felol­vasta ezután az alapszabályokat, majd megválasztották a tisztikart. Egyházi elnöknek Lukács Jó­zsefet, világi elnöknek Szépudvary Lászlót, a kanizsai ijjuság egyik hivatott vezérét, pénztárosnak Sipos Józsefet, ellenőrzőknek Szekrény Józsefet és Cculek Jó­zsefet, mig titkárnak Lengyel Já­nost választották meg egyhangúan. Az egyesület célja a katolikus és nemzeti irányú sajtótermékek támogatása és intenzív terjesztése, a katolikus öntudat ápolása, éb­rentartása. Tagja lehet 15 évestől felfelé minden katolikus férfi és nő. Az egyesület magába fogadja Kanizsa környékének mintegy 25 községét. A sajtóegyesület vezetősége ez­úton is felkéri a belépni óhajtó Tisztújító közgyűlés a Keres­kedők Körében és az OMKE zalaegerszegi fiókjánál. A zalaegerszegi Kereskedők Köre és az OMKE zalaegerszegi fiókja vasárnap délelőtt tartotta együttes évi rendes közgyűlését a Kereskedők Köre helyiségében. A gyűlést Fingier Gyula keres­kedelmi köri elnök vezette, aki a Hiszekegy elmondása után fog­lalkozott az általános gazdasági helyzettel, mely az elmúlt év alatt sem mutatott javulást. A kereskedőtársadalomnak nagy szüksége van az egyetértésre és összetartásra, hogy érdekeiket megvédelmezhessék. Kitért a kis­kereskedői hitelre, ' mely épen- séggel nem felelt meg a vára­kozásoknak. Fölemlítette, hogy a Kereskedelmi Kör most öt ven éves és, hogy a félszázados jubi­leumot külön közgyűlés kereté­ben ünnepük meg. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Schischa Dávid, felsőke­reskedelmi iskolai tanár olvasta föl titkári jelentését, J mely első sorban szintén a Kör ötvenéves fönnállásával foglal­kozik, azután pedig találóan jel­lemzi a mai viszonyokat. Vál­ságról beszél ma mindenki, mert hiszen világjelenség az. Érzik annak súlyát már az úgyneve­zett győző államok is, melyek szintén föleszméitek, hogy a vál­ságot le keli küzdeniük, mert minél többje van valakinek, az annál többet is veszíthet. Keresik a kivezető utat, de csak nem akarják azi megtalálni. A külön­féle próbálkozások, amelyek ma ilyen, holnap amolyan néven je­lentkeznek, mégis tartják bennünk a hitet és a reményt, hogy egy­szer csak elmúlik a válság. Hi­vatkozik Bethlen István grófra, ki debreceni beszédében teljes bizonyossággal hangoztatta, hogy meglesz a revízió, melytől a hely­zet javulását várjuk. Áttért ezu­tán a Kör múlt évi életének ig-

Next

/
Oldalképek
Tartalom