Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-01-03 / 294. szám (1. szám)

TX Fejét* Imre Csak három évig élt itt közöt­tünk, mégis úgy érezzük, mintha évtizedeken át szivünkhöz nőtt kedves lelkipásztor távozott volna el a zalai tájról. Ebben az eléggé közönyös városban most sok szem hullat könnyet Fejér Imre nyugal­mazott plébános halálhírére. Sirat­ják benne a derék papot, a jósá­gos embert és a törhetetlen ma­gyart. Az erdélyi földnek értékes haj­tása volt, akit egész életében a nemes papi lelkűiét és az izzó magyar érzés jellemzett. Mármint a Csanádi egyházmegye papja ki­tűnt tevékeny, munkás életével. Rövid kápláni és hitoktatói mű­ködés után Ószentiván plébánosa lett. A községben mintaszerű val­lási életet teremtett. Beszédeivel, példájával, egyesületek alapításá­val erősítette a hitéletet és táplálta a magyar érzést. Később a Csa­nádi egyházmegyéből a váradi egyházmegyébe került, s a kon- dorosi plébániát kapta meg. Itt érte papi és magyar lelkületét az első csapás és itt kezdődött kál­váriája az összeomlással és a forradalmakkal. Az önérzetes ma­gyar pap nem tudta elviselni szó nélkül a proletárdiktatúra ször­nyűségeit és nem rejtette véka alá meggyőződését. Eredménye az lett, hogy a bolsevisták ha­lálra Ítélték és éjszaka lóháton tudott csak megszökni a kivégzés elől. Az oláh megszállás Bihar megyében, az éradonyi plébánián találta. Másfél évig tartotta itt a a lelket híveiben és szókimondó prédikációkban, nyilatk azatokban ítélte el az oláh garázdálkodáso­kat, Az oláh csendőrök nem te­kintették a papi ruhát és több­ször kegyetlenül bántalmazták, megkinozták. Majd ismét megje­lent mögötte a bitó árnyéka úgy, hogy ismét szöknie kellett. Erdő­kön, kukoricásokon bujkálva ju­tott el Erdélyből Debrecenbe. Egy ideig itt élt, majd Budapesten egyik Katolikus Legényegyletet vezette. Közben meghaltak Deb- rebenben szülei, rokonai szétszó­ródtak a csonkaország és Erdély különböző tájaira, s Fejér Imre épen olyan árván maradt, mint szükebb hazája, Erdély. A sok lelki és testi szenvedés fizikailag megtörte; hetven évesnek látszott, pedig csak 56 volt. Mintegy négy éve nyugalomba került és három évvel ezelőtt egyik kedves ismerősét látogatva jutóit el Zalaegerszegre. Megtet­szett neki a zalai táj, mert — mint mondotta — a dombos, er­dős vidék némileg Erdélyre emlé­keztette és itt telepedett le. Kez­detben inkább fájdalmának élt. Kulturházi szobája egy darab Erdély volt; gyászfátyollal leta­karva függött benne a magyar címer, üvegbura alatt maroknyi erdélyi földet őrzött, mely most koporsójába kerül.Vigaszért könyv­tárához fordult, melyet mindig gyarapítód. „A jó pap holtig ta­nul“ elvet követte és nyugdíjas pap létére is szorgalmasan olvas­gatta az egyházi írókat, valamint a történelmi és tudományos mun­kákat. Passzivitása csak ideglenes volt. A megviselt testben töretlen vojt a lélek. Felébredt benne a régi munkás pap, s ha sok volt Zala­egerszegen a lelkipásztori munka, Zaiamegyeí djsag ha segítőre volt szükség, rá min üig icfieieu szám.tan;. Vállalta a kórházi lelkészséget, gyóntatott, temetett. Jóságos szavaival sok betegnek tette könnyebbé az el­költözést és tapintatosságával so­kaknak könnyítette meg a bűnök­től való megtisztulást a gyóntató székben. Tulajdonképen a halál is a papi munka harcterén érte. Karácsony előtt, bár csak félig gyó­gyult ki bronchitiséből,fáradhatat­lanul gyóntattaa plébániatemplom­ban a Férfi Liga tagjait. Ekkor ismét megfázott, s nem sokára tüdő- gyuladás lépett fel, melyet meg­viselt szervezete nem birt ki. Az 1933-as esztendő utolsó napján, vasárnap délelőtt csendesen el­hunyt. A halált példás nyugalom­mal fogadta. Halála előtt csak azért bánkódott, hogy nem erdé­lyi földben pihenhet. Elhunyta érthetően mélységes részvétet keltett, hisz a zalaeger­szegi társadalom nemcsak a ne­mes p2pot és az igaz magyart, de a jószivü embert is kedvelte benne, aki egyszerűségével, ara­nyos kedélyével, közvetlenségével ■ mindenkinek szivét megfogta. Kórházi betegszobáját tömegesen keresték fel tisztelői és tanítvá­nyai, akiket ingyenesen oktatgatott. Az oivosoknak a beteg kímélése érdekében végül is el kellett tiltani a látogatókat. A szegényekkel rengeteg jóté­konyságot gyakorolt, anyagi ere­jén felül is. Az elmúlt nyáron is többször vitt kirándulásra az Alsóerdőbe 50—60 szegény gyer­meke', s ezeket saját költségén bőségesen megvendégelte. Maga sütötte a gyermekek részére az erdélyi fatányérost és boldogan nézte azt az örömet, melyet jó­sága keltett a gyermekszemekben. A felnőttekre is kiterjedt gondja. Karácsony előtt két öl fát vásá­rolt és szétosztotta a szegények kö­zött. Gondolt a diákokra is. Fel­karolt több jellemes, derék ifjút és ezeket ingyenesen tanitgatta a tudományokra. Fejér Imre temetése január 3-án, szerdán délelőtt 10 órakor lesz a kórházi kápolnából szentmise ke­retében. Nagyon megrongálódtak az aszfaltgyalogjárók. Alaposan meg kell javítani azokat. Esős, olvadásos időben mindig megromlanak az utak, — gyalog- és kocsiutak egyaránt — és ne­hézkessé válik a közlekedés. Kü­lönösen tapasztalható ez Zala­egerszegen, ahol folyamatban vannak ugyan az utjavító mun­kálatok, de a már régebben meg­javított úttestek nagyarányban in­dultak romlásnak. Nem szólunk most azokról az utakról, amelyek még munka alatt állanak, vagy amelyek még nem kapták meg a rendes burkolatot, hanem azokról, amelyek már hosszabb idő óta dicsekedhetnek aszfaltburkolattal. Például a Kossuth Lajos, Petőfi és és Rákóczi utcák. Ezeknek az utcáknak aszfaltburkolata annyira megromlott már, hogy most ol­vadás idején majdnem járhatat­lanokká váltak. Az aszfalt sok helyen lekopott már és igy po­csolyák képződnek ott, amelyek­ben bokáig kell járniok a járó- J kelőknek, ami azt jelenti, hogy ! a gyalogjárók alapos javításra várnak, mert, ha a romlás még tovább tart, akkor esős időben már nemcsak nehézkes, de lehe tetlen lesz a gyalogközlekedés épen ott, ahol legnagyobb a forgalom. Növeli a kellemetlenségeket még az a körülmény is, hogy a fák, bár most lombtalanok, mégis olyan árnyékot vetnek az aszfaltra, hogy az ember este nem látja, hol vannak a pocsolyák és azt sem tudja, hogyan kell elkerülni azo­kat. Tudjuk jól, hogy ma nehéz kiizzadni azokat a súlyos száza­kat és ezreket, amiket az alapos reparáció megemésztene, viszont azonban elvárhatja a város kö­zönsége azt, hogy legalább ren­des utón járhasson. A város ve­zetőségének tehát keresnie kell valamiféle megoldást, hogy az aszfalt gyalogjárókon esős idők­ben is minden kellemetlenség nélkül járhassunk-kelhessünk. Büzbombát dobáltak és nyilaskereszteket festettek szilveszter éjszakaZalaegerszegen Több személyt őrizetbe vettek. UA 1924 deeemher 3. hogy a sziiveszleréjszűf.-. densekhez a pártnak semmi köze. A rendőrség által kinyomozott tettesek régebben a nemzett szo- ciálista párt tagjai voltak, de ép­pen rendbontó magatartásuk mi­att korábban kizárták őket a párt­ból. ^ ________ Rö vid táviratok. Gil Robles, a spanyol jobbol­dal vezére kijelentette, hogy a vatikáni követséget vissza kell állítani és el kel! törölni a val­lásellenes törvényeket. Spanyol- országban vagy szovjetdiktatura lesz, mely romlásba sodorja az országot, vagy jobboldali diktaíu* ra, mely az igazság szellemében mélyreható társadalmi átalakulást hoz. — Megcáfolták azt a hirt, mintha Turchányi Egon lemon­dana mandátumáról és kolostor­ba vonulna. Ellenkezőleg folytat­ja akcióját az IBUSz ügyben. — Sato párisi japan követ Két leá­nya a katolikus hitre lért. A brüsszeli nuncius keresztelte meg őket. — Dollfuss kancellár fel­oszlatja a pártokat és átalakított kormánnyal a pártoktól függetle­nül kormányoz. — Imrédy pénz­ügyminiszter Genfbe utazik a Népszövetség pénzügyi bizottsá­gának ülésére. — A Ház külü­gyi bizottsága január 20 án megvitatja a világpolitikai hely­zetet. — Jehlicska Ferenc, a tót nemzeti tanács elnöke Budapestre érkezett. Kijelentette, hogy a tó­tok Magyarországhoz akarnak csatlakozni. — Tibetben for­rongástól tartanak a dalai lá­ma halála miatt. — Életfogy­tiglani fegyházra változtatta a kormányzó Pipás Pista halálos ítéletét. — Az aíagi férgyilkos asszony, Bognárné, beismerte bűnösségét. -- Leégett a csongrádi Magyar Király szálló- ahol az emlékezetes bombámé, rénylet történt. — Simons angol külügyminiszter ma Capriból Ró­mába utazott, ahol Mussolinival tanácskozik a fegyverkezési kér­désről és a Népszövetség reform­járól. — Hitlert tájékoztatta a francia követ a francia leszere- relési javaslatról. — A kor­mányzó a diplomáciai testület előtt újévkor a népek együttmű­ködésének szükségességét han­goztatta. — A szovjet az uj ötéves tervben az életszínvonalat szeretné emelni. — A bolgár miniszterelnök februárban Buda­pestre jön. EDÍSÖNMÖZI A nyilaskeresztes mozgalom megindulása óta Zalaegerszegen többször fordultak elő kilengések, j melyeket éretlen fiatalemberek j követtek el. Ezek a feltétlen elí­télendő incidensek szilveszter éj­szaka nagyobb arányokban is­métlődtek meg. Szilveszterkor a ZTE klubhá­zában mulatságot tartottak. Mi­kor éjfélkor a villanyt leoltották és elengedték a kismalacot, hirte­len kibírhatatlan bűz árasztotta el a helyiséget, a lámpák felgyujtá- sa után kiderült, hogy büzbom bákat hajítottak a terembe. A tet­teseket a rendőrség nyomban megállapította és őrizetbe vette. Hasonló eset történt az egyik cukrászdában. Ide éjfél tájban bement két fiatalember és süte­ményt vásároltak, majd távozás­kor büzbombát hajítottak el a cukrászdában. Ezeket is őrizetbe vette a rendőrség. Később a büz- bornba dobáiókat szabadon bo­csátották, de az eljárás folyik el­lenük. Mindannyian a járásbíró­ság elé kerülnek. Szilveszter éjszaka más inci­densek is történtek. Egy zs;dó fiatalembert megvertek a Jákum utcában. A város több házára, köztük az izr. hitközség épületé­re kátránnyal nagy nyilaskeresz­teket festettek, s alájuk ilyen fel­írást : „Pucolj zsidó, amig nem késő“. A rendőrség a tetteseket ebben az esetben is kinyomozta, s ellenük is megindította az el­járást. Vagyonrongálás címén ke­rülnek a járásbíróság elé. Ma délben megjelent szer­kesztőségünkben Arvay István dr., a nemzeti szociálista párt vezető­je és kérte annak megállapítását, Január 2-án és 3-án, kedden és szerdán fél 7 fél 9 órakor a lángoló kelet forgatagában le­játszódó izgalmas regény. — Egy rejtélyes világ kitárulása. — Hadihajók, repülőgépek, hadse­regek gigászi küzdelme. Sanghai bombázása* Izgalmas kémdráma 10 felvonás­ban. Főszereplők: Gerda Maurus, Theodor Loos, Peter Vass. Hangos kísérő műsor. Helyár 20—70 fillérig. — Mozi vetítésre alkalmas gzines diapozitivek a keszthelyi kiadóban megrendelhetők. Jó házi kosztot kaphatnak abonensek gr. Apponyi utca 53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom