Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-10-15 / 234. szám
Zaíamegyd Újság 1933 október 15. Krónikái Milyen hős most a cseh zsebrák, Milyen bátor, vakmerő! Fegyvertelen magyarokkal Harcra kelni hajh, mer ő! Győzelmesen megy előre, Kassán nyert már csatákat, Dicsőséggel leverte az Utcajelző táblákat. Hát a légy is igy ősztájon Lakásokban és utcákon Nem maradhat ám vesztég, Mert érezi a vesztét. Panasza van a kincstárnak A dohányzó népségre, Hogy nem fordít elég gondot A nagy és kis tőzsdékre. Azt hiszi, hogy bevételét A csempészet csökkenti, Holott a baj igaz okát A legjobban ösmeri. Lecsökkentett illetményből, Vagy Ínséges kis segélyből Nem jut fára, ruhára, Még kevésbé dohányra. Itt van már az olcsó ruha, Olcsóbb lett a szén, kenyér, És ez a nagy olcsóbbodás Dicséretet biz’ megér. Az elhangzott sok panaszra Ily formában van válasz, De tartani lehet attól, Kicsit késő is már az. Mert nem mondja a miniszter, Hogy a szegény, jó filiszter Miből vegyen meleget, Kenyeret és szövetet. Jól megkésve jön a szüret, — De jobb későn, mint soha, S hol valamit hagyoií a jég, Szüretelni nem csoda. Bár nincs vége a szüretnek, Mindonütt ceak azt mondják, Nem lesz jó az idei bor, — Hírét tehát igy rontják. Hát gimbelem és gombolom, Már én is csak azt gondolom, Ha mellette mulatunk, Csak — kínunkban kurjantunk. Ipszilon. Cáfolják Zita királyné és Mussolini találkozását. Róma, október 14. Hivatalos helyről cáfolják, mintha Zita királyné római tartózkodása alatt Mussolinival tanácskozott volna. Kijelentik, hogy Zita királynénak az olasz királyi családnál és másutt tett római látogatásai nem voltak politikai jellegűek. Igen sok munkás sztrájkol Amerikában London, október 14. A Daily Telegraph szerint az utolsó 2 hónapban több munkás lépett sztrájkba Amerikában, mint ameny- nyi munkanélkülit elhelyeztek. A pennsylvániai sztrájkolók tiltakoztak Roosevelt elnöknél, hogy a gyülekezési és szólásszabadságban gátolják őket. Ssőptnélt prémeséshez és bundákhoz TÓTH szabónál 577Ö Mi foglalkoztatta Zala megye lakosságát ötven évvel ezelőtt. Savanyu Jóska. — A phylloxera. — Muraköz magyarosítása. — A tűzesetek. — Az „agrárolló" és sok más. Amint egy hete beszámoltunk róia, a legfőbb téma 50 esztendővel ezelőtt Zala megyében az antiszemitn mozgalom volt. De azért volt még sok más probléma, amelyek szintén igen élénken foglalkoztatták a megye lakosságát az akkori sajtó híradása szerint. Mindenekelőtt Savanyu Józsi garázdálkodása izgatta az emberek fantáziáját. A közbiztonság akkoriban — a pandurvilág utolsó éveiben — igen gyenge lábon állott. Megdöbbentő, hogy abban az időben mennyi gyilkosságról, különösen rablógyilkosságról és egyéb rablásról számoltak be a lapok. A megyegyüiések elé terjesztett alispáni jelentések minden alkalommal bőven szólnak a szomorú közbiztonsági állapotokról. Egyik alispáni jelentés külön kiemeli Savanyu Jóska és a kóbor- cigányok gonoszíetteit. Savanyu Józsi garázdálkodása. Savanyu Jóska főleg Veszprém megyében, a Bakonyban tanyázott, de gyakran átcsapott Zala megye keleti részeire és rémületben tartotta bandájával a Balaton mentét. Leghirhedtebb esete a csabrendeki gyilkosság volt. Társaival együtt 1881 augusztus 31-én este bekormozott arccal beállított a megye egyik tekintélyes földbirtokosához, Hátzky Sándorhoz, akinél épen vendégek voltak. Előzőén kilesték, hogy Hátzky nagyobbösszegü pénzt számlált és ezt akarták megkaparintani. Hátzky egyik vendége, Bogyay Antal szolgabiró kiugrott az ablakon, hogy segítséget hozzon, mire az egyik rabló lelőtte. A bandát — Savanyu kivételével — sikerült elcsipni és 1882 nyarán a zalaegerszegi törvényszék el is ítélte őket 8—20 évig terjedő íegyházra. Savanyu tovább garázdálkodott s hamarosan Za- laszentgróí mellett vívott nagy harcot a foglárokkal. Nagy vérdijakat tűztek ki fejére, de sokáig nem volt ennek sem eredménye, Végre 1884 január elsejével, — mivel az ország más részein is rossz volt a közbiztonság — a kudarcot vallott pandurintézmény helyébe felállították a csendőrséget. Az új szervnek Zalában első bravúros szereplése Savanyu Józsi elfogatása volt. Szopós zalaegerszegi csendőrőrmesíer egy társával 1884 május 4 én, néhány heti hajsza után, elfogta Savanyut. Zalaegerszegre hozta, ahol oiyan tömeg várta az utcán a rablót, hogy megszűnt a közlekedés. A csendőrség felállításáig egyéb gonosztevők is sokat garázdálkodtak. Az egerszegi hegyekben fegyveres rablók lövöldözlek a szőlősgazdákra és kifosztották őket, a Zala-völgyében pedig cigányok tartották félelemben a földmiveseket. Egyik hírhedt gonosztevő egy Hatos Sándor nevű katonaszökevény volt, aki Zala- sárszeg mellett a Lapi-csárdában agyonlőtte Weisz Jakab csárdást, majd menekülés közben egy fuvarost. Önbíráskodások. Mivel a pandúrok nem boldogultak a gonosztevőkkel, elharapódzott az önbíráskodás. Gábor- jánházán egyik gazda 16 fejszecsapássa! feldarabolta a betörőt. A zalaegerszegi vásártéren egy zsebtolvajt a tömeg dühében el- ékteleniteít hústömeggé vert. A rendet lovaskatonák is alig tudták helyreállítani. Élénken foglalkoztatta a lakosságot a phylloxera, sőt állandóan rémületben tartotta, mert a szőlők kipusztulásával fenyegetett. Zalában Koller Ferenc meszesgyöröki (Keszthely mellett) szőlőjében találták az első phyiloxerás fertőzést. A lapok hónapokig cikkeztek róla s rámutattak, hogy, ha a betegség elterjedne a Balaton mentén, akkor a lakosság kivándorolhatna, mivel a szőlő a kereseti forrása. Az ügyben számos értekezletet, valamint rendkívüli megyegyülést tartottak, a kormány pedig miniszteri biztosi küldött ki a védekezés irányítására. A fertőzött szőlő kiirtására Muraközből kormányköitségen hozattak száz munkást. Muraköz magyarosítása. Muraköz magyarosítása is állandó probléma volt, amelyről szintén sok cikk jelent meg a lapokban, A muraközi népiskolák állapotáról sok vita folyt a megyei közigazgatási bizottságban, mivel az iskolákon keresztül kellett volna megvalósítani a magyarosító ?>- A muraközt iskolák meg- vizsgálására megyei bizottságot küldtek ki, amely bizony elég j szomorú állapotokat talált. Maid j 1883 januárjában Csáktornyán egy országos bizottság tanácskozott, s ennek határozatai alapján indult meg az iskolák államosítása és új iskolák építése. Zalaegerszeg rendezett tanácsú város lesz. Zalaegerszeg képviselőtestülete (1884 ben lett rendezett tanácsú város) akkoriban is törte a fejét a város fejlesztésén. Rosszak voltak az utak, a hidak, s igyekezett ezeket javíttatni. A Zalaegerszeg és Kaszaháza közti posvány- nyal azonban nem tudott megbirkózni, pedig a megyebizottsági tagok sokat panaszkodtak, hogy a megyegyülésekre jövet alig bírják elviselni a bűzi. Dehát akkor még kevesebb volt a város pénze. Az 1884-i költségvetés szerint a bevételi előirányzat 15.283 forint volt, a kiadási előirányzat pedig 24.228 forint. Az adózók izzadhattak, amig a nagy hiányt megfizették. A tüzeset igen sok volt. Tót- szerdahelyen, Gáborjánházán, Szepetneken, Bezeréden és másutt egy egy tűzvész 30—50-70 házat is elpusztított. A tűzvészekkel kapcsolatban megindult a mozgalom a tűzoltóságok felállítására és tüzbiztosiíások kötésére. Ezzel a propagandával kapcsolatos, hogy 1882 ben (akkor először) Zalaegerszegen tartották meg az országos kongresszust. Ez az első kongresszus nagyobb volt, mint az idei: persze, akkor még az ország is nagyobb volt. A kongresszusnak nem csak a komoly, de a szórakoztató része is igen sikerült. A befejező bálon sokan jelentek meg az Arany Bárány kaszinóhelyiségében. Az első francia négyest a bálanya, néhai Tarányi Ferencné is táncolta néhai Thassy Kristóffal. Ezt a négyest 40 pár járta. Névmagyarosítások. Ötven éve lángolt fel először a névmagyarositási mozgalom, amely épen olyan lendületesen folyt, mint ma. Méretére jellemző, hogy Nagykanizsán is alakult névmagyarositási társaság. 1883 ban indult meg az akció a zalaegerszegi kórház építésére. A képviselőtestület sok ülést tartott, amig megvalósult a terv. Da rnay Kálmán akkoriban kezdte meg a sümegi muzeum alapjait lerakni Az egykorú zalai lapok elismeréssel adtak hirí arról, hogy Dorner (Darnay) Kálmán ur milyen szép gyűjtési munkát folytat. Igen fontos mozgalom folyt a vasútépítések érdekében. A Zalaegerszeg—zalaszentiváni összekötőt és a boba—jánosháza—Sümeg —tapolcai vasutat ki is harcolták őseink, de a pápa—keszthelyi vasút ma is álom, pedig sokat küzdöttek érte. Agrárolló és a rákok. Az „agrárolló“, ha nem is ismerték még ilyen néven a fogalmat, akkor is kiáltó volt. Az iparcikkekkel szemben potom áron vették a mezőgazdasági terményeket, s a helyi lap harcias vezércikkben sürgette az árszabályozást. A zalavármegyei gazdasági egyesület amiatt is panaszkodott, hogy a zalai patakokból kipusztulnak a rákok. Fel is irt ez ügyben a kormányhoz. Cigánysiker. Befejezésül iktassuk ide annak bizonyítékát, hogy jó cigányok m ndig voltak Zalaegerszegen. A régi Zalamegye beszámolt arról, hogy Csicseri Gyula zalaegerszegi cigányprímás és zenekara 1883 nyarán Ischl és Gmunden fürdőhelyeken hangversenyezett. A gmundeni Austria szállóban hallgatta zenéjüket a hannoveri királyné, valamint számos hercegnő, köztük a cumberlandi (angol királyi .íercegnő), akit „igen elbájoltak a magyar népdalok.“ itönnyelmüség rossz szemüveggel dolgozni. Szemüvegért jöjjön hozzánk! mi szakszerűen szolgáljuk ki. BÁNFAI látszerész és ffotőszaküzlet9 Zalaegerszeg Kossuth Lajos utca 4. szám.
