Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-10-31 / 247. szám

2 Zalamegyeí Újság 1933 október 31. Ujságszünet. Ha október 31. hétköznapra esik, akkor az érvényben levő kormányrendelet szerint ujság­szünet van. Ez azt jelenti, hogy ezen a napon akadálytalanul vé­gezhető minden munka, a nyom­dák is folytathatják a munkát, csak épen a — szerkesztői munka szünetel. Hogy miért tilos ezen a napon épen lapot szerkeszteni, lapot kiadni, az teljesen érthetet­len. Az ujságszünetet a reformá­ció emlékével indokolják! Azért tehát, mert a protestánsoknak ün­nepe október 31, azért pihenje­nek az újságírók ! A háborús idők után született meg ez a rendelke­zés, ami épenséggel nem alkal­mas arra, hogy nyugalmi állapo­tot teremtsen a „hitfelekezetek“ között. A katolikus világra örökké fájdalmas emlékezetű a reformá­ció, mert ezzel bomlott meg a hitegység s akkor, amikor hazánk lakosságának közel 70 százaléka katolikus, valóban érthetetlen az ujságszünet. Az idén még tovább mentek a reformáció emléknapjá­nak megünnepeltetésében. Tudjuk, hogy a kultuszminiszter rendele­tet adott ki a közvetlen felügye­lete alá tartozó iskoláknak októ­ber 29-től november 3-ig tartó szüneteltetésére. Ezt a rendelke­zést amolyan szüreti szabadság­gal akarta magyarázni, amire azonban az előző időkben még nem volt példa. A középiskolák­ban ismeretlen volt a szüreti va­káció. A rendelet természetesen „érintette" a reformáció emlék­napját és Halottak napját, hogy igy valahogy összeegyeztesse a dolgot, ami azonban nem sikerült. Mutatja az, hogy a katolikus egy­házi főhatóságok nem járultak hozzá az október 30. és 31. szü­nethez, mert el kellett kerülni még a látszatát is annak, hogy a katolikus jellegű intézetek is részt- vesznek abban az ünneplésben, amit a protestánsok rendeznek az egyházból való kiválásuk emlé­kére. Amennyire nem helyeseljük tehát azt, hogy a reformáció em­léknapján szüneteltetik az összes lapok megjelenését, annyira hely­telenítjük a mostani ötnapos is­kolai szünetet is, még ha szüret­tel és Halottak napjával próbált is a miniszter a katolikus sére­lemre egy kis flastromot tapasz­tani. Elhibázott, kétbalkezes ren­deletek ezek. Mindenesetre érde­kes, hogy, amig az állami és köz­ségi iskolákban szünetet tartanak a reformáció emléknapján s igy a katolikus diákok is ünneplésre kényszerülnek, a kegyeletes meg­emlékezés ünnepén, halottak nap­ján, előadást tartanak a reformá­tus iskolák. Ravasz László dr. rendeletet adott ki, amely szerint azok az iskolák, amelyekben szü­reti szünet már volt, csak a re­formációt ünnepeljék meg s igy Halottak napján is lesz náluk ta­nítás ! Rosszul csinálja az össze­hasonlítást, amikor igy „vissza­vág“ Ravasz dr., mert a reformá­■MMWMM—■ I S z ő r m é k prémezéshez és bundákhoz TÓTH szabónál 5770 ció emléknapja, mint tudni illik, fájdalmas emlékezet a katolikus- ságra, a Halottak napja pedig szent emlékezés a holtakra, eltá­vozott szeretteinkre s emlékezés az örök életre, a föltámadásra, mely hittétele a református val­lásnak is úgy, mint a katolikusnak. Zalaegerszeg város képviselő­testülete szomba on délután Czo- bor Mátyás polgármester elnöklé­sével közgyűlést tartoti, amelyen először a lapunkban már közölt módon elfogadták a virilisek név­jegyzékét, majd a kisipari és kis­kereskedői hitel ügyét tárgyalták. Vitéz Tamásy István dr. helyettes­polgármester előadía, hogy a kormány a kisiparosoknak és kiskereskedőknek bankszerü fe­dezet nélkül 120 ezer pengő hitelt nyújt féléves lejárat, 6.5 százalék kamatozás és 1.2 százelékos ille­ték mellett. A hitelből Zalaeger­szeg iparosainak és kereskedőinek 700 pengő jut, feltéve, hogy a város ugyanilyen összeggel járul hozzá a kölcsönakcióhoz. Néhány megjegyzés után, ame­lyek szerint az állam nem hoz valami nagy áldozatot az iparosok érdekében, a közgyűlés megsza­vazta a 700 pengőt azzal, hogy egy-egy iparos és kereskedő csak 50 pengő hitelt kaphat. Kimon­dották az is, hogy a város to­vábbi 700 pengőt is megszavaz, ha az állam is ad újabb 7G0 pengőt. Ezzel a hözgyülés be is fejeződött. A közgyűlés előtt tartott pénz­ügyi bizottsági ülésen a polgár­London, októcer 30. A zsidó- ellenes zavargások tovább tarta­nak. A tüntetéseknek már 30 arab halottja és 200 sebesültje van. Jeruzsálemben a dühöngő arab tömeg vasárnap a rendőrökre ve­tette magát, akik sortüzzel vála­szoltak. Két ember meghalt, 15 súlyosan megsebesült. Más helyen a rendőrök gummibotokkal vertek szét egy arab csoportot, amely a zsidók üzleteit lerombolta és fel­gyújtotta. Haifában is igen feszült Keszthely, október 29. Lapunk vasárnapi számában megemlékez­tünk arról az örvendetes tényről, amely Keszthely régóta óhajtod és most már égetően szükséges csatornázás és vízvezeték tervét a megvalósítás küszöbéhez állítja. Ez a tény a kereskedelmi minisz­ter intézkedése, hogy Keszthelyre szálljon ki egy bizottság, amely a csatornázás és vízvezeték építésé­nek lehetőségeit tanulmányozza és előterjesztést tegyen a város­nak. A miniszteri bizottság — Kiss Jenő dr. főfelügyelő és Schüller Gyula dr. műszaki ta­nácsos — három napig tartó Egyébként közöljük olvasóink­kal, hogy lapunk legközelebbi száma a kormányrendeletben gyö­kerező október 31-iki ujságszünet és a szerdai Mindenszentek ün­nepe miatt, csütörtökön a rendes időben jelenik meg. mester bejelentette, hogy a meg­szüntetett szanatórium 52 holdas mezőgazdasági részére a területet bérlő OTI haszonbérletet hirdetett. Az OTI elnöksége hajlandó a te­rületet a városnak adni haszon­bérbe ugyanannyi bérért, mint amennyit most a terület után a városnak fizet. A pénzügyi bizott­ság hozzájárult, hogy a polgár- mester a szerződést megkösse azzal a kikötéssel, hogy a haszon- bérleti viszony nem befolyásolja az alapszerződést. Udvardy Jenő dr. tisztifőügyész arrói tett jelentést, hogy a bíróság gazdasági lehetetlenülés címén jogot adott a Kereskedelmi Bank­nak, hogy a régi postaépületben bérelt üzlethelyiséget felmond­hassa május elsejére. A bank szeretne a kötelezettségből már november elsejével szabadulni és közölte, hogy özv. Kulcsár Gyu- láné, a dohánynagyáruda jogosít­ványának tulajdonosa hajlandó november elsejétől a helyiséget kibérelni. A pénzügyi bizottság kimondotta, hogy november 1-től kibocsátható a bank a szerződés­ből, ha özv. Kulcsár Gyuláné az üzlethelyiséget évi 1.1C0 pengőért kibéreli. a helyzet. Egy angol gőzös» amely többszáz zsidó kivándor­lóval útban van Palesztina felé, a feszült helyzet csillapultáig Cyp­rus szigetén vesztegel. Az angol főbiztos felszólította az arabok vezetőit, hogy vele együtt törekedjenek a rend hely­reállítására. Az arab sajtó ezzel szemben azt Írja, hogy nem lehet béke, amig az arab halálos áldo­zatokat meg nem bosszulják. vizsgálat és tanácskozás után szombaton délben terjesztette elő véleményét és propozicióját egy, a képviselőtestületből és házi­urakból a városháza nagytermébe összehívott értekezletnek. Kiss Jenő dr. miután utalt a kereskedelmi miniszter nyári Ba­laton körüli útjára és a miniszter­nek keszthelyi látogatásakor tett ígéretére, kifejtette, hogy a Bala­ton parti fürdőhelyek nyugat­európai nívóra való emelését a miniszter intenciójára a Balatoni Bizottság vette kezébe. Hivatkozik Varga József mérnöknek 1929-ben Keszthely számára készített víz­vezeték és csatornázási tervére, amely a város központi területét öleli fel. Hangsúlyozza, hogy a bizottság csak hozzávetőleges számításokat készített s ezek sze­rint mintegy egymillió 5 — 600.C0O pengőbe kerülne a tervezet meg­valósítása. Egyelőre azonban az a kérdés, lehet-e egyáltalán szó ezekről. Tekintve a vízellátási lehetősége­ket, a város gazdasági erőforrásait stb., a megvalósítás módozatai megvannak. Egyik lehetőséget a törvény biztosítja, (1928. évi 10. törvénycikk) a MABI kölcsönnel 10—12 évre, 6%-ra. A másik lehetőség kedvezőbb, ez a transz­fer pénzekből adódnék, 15 évre, 5°/o*ra. A város ingatlanfedezete megvan, mert kb. 2,600.000 P értékű ingatlana van Keszthelynek. A költségek viseléséhez hozzá­járulnának a villamos művek, az országos vizalap, a város társa­dalma és a csatornázási s víz­vezetéki járulékok, (12 év után az alaptőke ’törlesztésével ezek a járulékok természetesen olcsóbbak lennének). Ajánlja Kiss dr., hogy ezt a közüzemet a város vegye kezébe. Először pontosan meg kell állapítani a lakások, lak­részek számát, az adózási körül­ményeket, majd a terv a képvise­lőtestület elfogadására s a vár­megye jóváhagyására vár. Rá­mutat végül, hogy a város jövő fejlődésére, az idegenforgalom megnövekedésére, az ingatlanok értékesítésének és az értékesítés lehetőségének emelkedése céljából feltétlenül szüksége van Keszt­helynek a csatornázásra és a víz­vezetékre, A hozzászólások során Pillér Arthur dr. rámutat a háztulajdo­nosok súlyos terheire (adó !) és kérdi, vájjon ez az újabb teher nem roppantja-e össze a ház- tulajdonosok anyagi erejét. Kéri az amortizációs idő kitolását. Rakovszky Iván dr., Keszthely országgyűlési képviselője felemlíti Balatonboglár fellendülését, Bala- tonföldvár hasonló vízvezetéki terveit és hatásosan fejtegeti a keszthelyi vízvezeték és csatorná­zás tervének feltétlen megvaló­sítását. Az értekezlet a megfontolás és a lehetőségek komoly, pontos megvizsgálása mellett döntött. Rövid táviratok. A magyar dalosok szófiai hangversenyén megjelent a bol­gár király is. A közönség lelkes ünneplésben részesítette a magya­rokat. — Erős havazás indult meg a francia, svájci és bajor hegységekben, de sok helyen a síkságokon is. A hóréteg néhol 20—30 centiméter. — Calmette tanár, a iüdővészelleni szérum feltalálója Párisban hirtelen meg­halt. — Kolozsvárott november 15 én leplezték leplezik le Báthory István szobrát. — Tinódi Lan­tos Sebestyén emléktábláját va­sárnap leplezték le Sárvárott. — Fey osztrák alkancellár egy gyű­lésen feltűnően mérsékelt hangú beszédet mondott Németországgal kapcsolatban, amelyet együttmű­ködésre szólított fel a vörösök ellen. Majd kijelentette, hogy ki kell dobni állásaikból a hazaáru­lókat és a hazafias munkanélkü­lieket kell elhelyezni, t — Mécs László költeményei a „Zrínyi“ könyvkereskedés jen kaphatók. Zalaegerszeg képviselő­testülete megszavazta a kisipari és kiskereskedői hitelt. Palesztinában még egyre tar­tanak a zsidóellenes zavargások Másfél millió pengőbe kerülne a keszthelyi vízvezeték. A minisztérium kiküldötteinek tárgyalása az érdekeltségekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom