Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-30 / 271. szám

Ulf!« évfolyam 271 • uám. Ara 10 fillér IV33. November 30. Csütörtök. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. SHBEIBHmBBBBBnBmmSiH SzerKesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. 1 . Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A városi pénzek elhelyezésének, a kisipari hitel fölemelésének, a Zalaeger­szeg—bazitai út kiépítésének ügye a pénz­ügyi bizottság előtt. Zalaegerszeg város pénzügyi bizotisága kedden délután ülést tartott, amelyen a szerdai közgyű­lés tárgysorozatát készítette elő. Szilágyi Mihály főszámvevő elő­adásában letárgyalták a városi pénzek gyümölcsöző elhelyezésé­nek kérdését és elhatározták, ja­vasolják a képviselőtestületnek, hogy a városi pénzeket továbbra is az Általános Takarékpénztárnál, a Vármegyei Banknál, a Nemzeti Hitelintézetnél és a Zalaegerszeg- vidéki Hitelszövetkezetnél gyü- mölcsöztessék. A kisipari hitellel kapcsolatban a soproni kamara azt kérte, hogy a hitelnyújtást ne kössék 50 pengő maximumhoz, mert hiszen a mi­niszteri rendelet is 200 pengő maximumot engedélyez. Vitéz Tamásy István dr. h. polgármes­ter ismertette az ügyet és beje­lentette, hogy a városhoz eddig 14 kérelem érkezett be a kisipari és kiskereskedői hitelért. Ezek közül csak egy-kettő kér 50 pen­gőt, a többi nem jelöl meg ösz- szeget. Javasolta, hogy a maximum kikötését mellőzzék. A javaslatot a bizottság elfogadta. javaslatot fogadott el ezután a bizottság, hogy a szanatórium te­rületének mezőgazdasági részét a város albérletbe veszi. Kazay vá­rosi főkertésznek 100 pengő köi- tözködési segélyt szavaztak meg. Javasolja a bizottság a törvény értelmében Mikula Szigfrid dr. főjegyző és Fülöp László dr. vá­rosi tanácsos előléptetését a VII. fizetési osztályba, Puer Gyula al- számvevő előléptetését a IX., Ti­volt Ferenc adótiszt előléptetését a X. fizetési osztályba 1934. má­jus elsejei hatállyal. A kereskedelmi miniszter egy körrendeletében megfontolásra ajánlotta a törvényhatóságoknak és megyei városoknak, hogy nem volna e célszerű a közszolgálat­ban álló mérnököket a magán- gyakorlattól eltiltani ? A vármegye közigazgatási bizottsága ez ügy­ben megkereste a várost. A pénz­ügyi bizottság Czobor polgármes­ter javaslatára mellőzte a magán- gyakorlat eltiltását. A Zalaegerszeg- bazitai gyümölcs- szállító ut kiépítéséhez a vármegye hozzájárulást kért a várostól, mi­vel az út kiépítéséhez Zalaeger­szegnek nagy érdekei fűződnek. Wassermann műszaki tanácsos ajánlatára a bizottság javasolja 9 ezer pengő hozzájárulás megsza­vazását. Hét ezer pengő a köz- munkaalapbó!, kétezer pengő pe­dig a városnak a megyével szem­ben fennálló követeléséből nyerne fedezetet. A Csány cserkészek 103 pengős villanyszámlájának elengedését egyhangúan javasolta a bizottság. A Zrínyi R. T. a városháza épületében levő könyvkereskedése üzletbérének leszállítását kérte 1.600 pengőről 1.200 pengőre, vagyis 20 százalékkal. Ä rr.ego- kolás szerint az üzlethelyiség bére a korona idő óta, tehát 1926-tól változatlan, holott azóta a többi városi üzletek bérét lé­nyegesen leszállították. A többi üzletek bére jelenleg évi 800-tól 1.070 pengőig terjed. A polgár- mester javasolta a kérelem telje­sítését. Kakas Ágoston könyvkereskedő, bizottsági tag ellenezte a leszál­lítást arra hivatkozva, hogy a bér nem magas. Hasonlóan nyilatko­zott Szép Ferenc. Czobor Mátyás polgármester, D. Horváth Imre, Rigler Mihály, London, november 29. Bethlen István tegnapi előadásán Wink- hem Sted szólt a tárgyhoz és dajkamesének minősítette azt az állítást, hogy Szent István biro­dalmának őslakói a magyarok. Fölszólalása a hallgatóság élénk ellentmondásával találkozott. Beth­len István gróf azt válaszolta a fölszólalónak, hogy mi nem kér jük azt, ami a másé. Adják vissza a magyaroklakta területeket, a tótok és rutének pedig döntsenek népszavazással a maguk sorsa fölött. Erdélynek adjanak valami­lyen formában önállóságot, mely­ben a három nemzet testvériesen osztozkodnék az államhatalomban. Arra a megjegyzésre, hogy Hunyadi János és Mátyás király oláh származásúak voltak, vala­mint a dákoromanizmus elméle­tére is válaszolt Bethlen. Tilta­kozott az ellen, amit a Hunyadiak származásáról mondott az illető, de, ha úgy is állana a dolog, — ahkor megdől az az állítás, hogy A Máv. igazgatóságának az a terve, hogy a vasútvonalat Keszt­hely—Tapolca között megrövidíti. Ezt úgy kívánja végrehajtani, hogy akeszthely—gyenesdiás—vonyarc- vashegyi szakaszon a görbülete­Horváth István, Vizsy Lajos dr. egymásután teljesen megokoltnak mondották a kérést. Kakas Ágos­ton ekkor azt jegyezte meg, hogy a Zrínyi úgysem viseli az adót a bérlet után. A többi sem — fe­lelte erre a polgármester. — De, ha leszállítjuk a bért, akkor a költségvetés bevételi ré­sze csökken — mondotta újabb kifogásként Kakas Ágoston. — Mikor a többi üzlet bérét leszáliitottuk — akkor is csökkent — volt a polgármester válasza. Garai Sándor szerint nem volna elvi akadálya a leszállítás­nak, de a várost továbbra is 1.600 pengő bér után terhelné az adó. A polgármester válaszképen közölte, hogy még nem telt le a határidő, amely alatt adómérsék­lést lehet kérni a bércsökkentés címén. A bizottság ezután nagy több­séggel elfogadta a leszállításra vonatkozó javaslatot 3 szavazat ellenében. Végül az épitőmunká- sok dalárdájának szavaztak meg segélyképen egy öl tűzifát. elnyomták az oláhokat, mert sem Hunyadi János, sem fia nem nyomhatták el saját nemzetiségü­ket. A dákoromanizmusnak pedig történelmi alapja nincs. Scotus Viator, az ismert magyarfaló az iránt intézett kérdést Bethlenhez, hol akar népszavazást, majd Bethlen régi álláspontjáról szó­lott, amit 1917-ben vallott az általános titkos választási jogról s végül azt jelentette ki, hogy ez 1918-ban alkotott választási jo­got később megszüntettük. Beth­len válaszolt Scotus Viatornak is. A magyar területekei adják vissza népszavazás nélkül, mig a többi terület hovatartozandósága fölött döntsenek ama területek lakói. A választási jogot illetően az a megjegyzése, hogy az a bizonyos általános titkosválasztási jog nem alapult törvényen, ha­nem csak rendeletén és csak egy választásra készült az. Az előadás hallgatósága Beth­lent hosszasan ünnepelte. kel átvágják és igy nyílegyenes lesz ott a vonal. Ez a terv az új sínpárok lefektetésével kapcsola­tosan merült föl, mert a síneknek egyik oldala a görbületeknél erő- | sen kikopik és gyakran van szűk-* ség sinkicserélésekre. A vasútvonalnak áthelyezéséve a gyenesdiási megállóhely perronja is helyet változtat, mig az őrház tartozékaival együtt helyén marad. Itt ugyanis az új vágány csak pár méternyire tér el a régitől. Alsó- gyenes feltételes megállónál a váróhelyiségül szolgáló „kocsi- szekrény“ szintén helyet változtat. Az útátjárókat mindenütt megfe­lelő szintbe helyezik, a telefon- és táviróvezetékek, valamint a jelző­oszlopok természetesen az új pályatest mellé kerülnek. Á Máv. igazgatóságának kérel­mére a tervezett vonaláthelyezés közigazgatási bejárásának vezeté­sével Vasdinnyei Pái műszaki ta­nácsost bízta meg a kereske­delmi miniszter s a bejárást december 4-én délelőtt 11 órakor tartják meg. A vármegyét Bődy Zoltán alispán, akadályoztatása esetén Tomka János dr, tb. me­gyei főjegyző képviseli. A bejárá­son való megjelenésre az alispán fölhívta a keszthelyi járás fő- szolgabiráját, az érdekelt közsé­geket és telektulajdonosokat. Apponyi kastélyát átvette a honvédelmi kincstáp. Szombathely, november 29. Ap­ponyi Albert gróf özvegye hétfőn adta át a honvédelmi kincstárnak a gyöngyösapáíi-i kastélyt. Az új tulajdonos teljes tiszteletben tartja a nagy államférfin emlékét s en­nek kifejezéseképen dolgozószobá­ját úgy hagyják, amint volt az Apponyi Albert elhalálozásakor. k Georgicon Gazdasági Kör érajitó ülése. November 25-én tartotta a keszthelyi Georgicon Gazdasági* Kör évnyitó ülését a Bocskai- vendégiö nagytermében. Stich István III. é. akadémiai hallgató, a kör elnöke az önképzés fontos­ságára hívta fel a hallgatók fi­gyelmét. Meleg szavakkal kö­szönte meg Juhos Lajos akad. r. tanárnak, a műit évi védnöknek, fáradhatatlan munkásságát és kö­szönetét mondott Náray Andor akad. r. tanárnak, a Kör jelen­legi védnökének a védnöki tiszt vállalásáért. Majd a takarékossági nap je- letőségéről olvasott fel Rada An­tal III. é. hallgató. A legújabb takarmányozási kísérleteket Koller László akad. asszistens ismertette. Németh Antal II. é. hallgató a legyek szerepéről a gazdaságban tartott igen érdekes és teljesen kimerítő felolvasást, amelyért egyhangú jegyzőkönyvi dicséret­ben részesült. Mivel töltse idejét a praxi a gazd. akadémián c. vitakérdés­hez, melyet Hámory Miklós III. é. hallgató vezetett be, mintegy 20-an szóltak. A vitát Pesthy Béla akad. igaz­Bethlen István gróf megfelelt az akadékoskodó magyarellenes angoloknak. A pályatest kiegyenesitése a keszthely—tapolcai vasút­vonalon. átvágják a görbületeket, rövidebb lesz az út.

Next

/
Oldalképek
Tartalom