Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-10-29 / 246. szám

1933 október 29. ZalEunegyei Újság 3 yf/y ^ vétérWswól pór fillér látszd* Cr (/ logos előny sok pengő veszteséget okoz. Olcsó fényt vásároljon, ne „olcsó“ lámpái! Csak tökéletes,évtiiedek tapasztalatai alap* jón készült márkaáru teszi lehetővé, hogy kisebb áramkőltséggel több fényt kapjon. TUNGSRAM IZZÓLÁMPA használatban olcsó és gazdaságos. Összeállították Zalaegerszeg viriliseinek névjegyzékét. Zalaegerszeg város képviselő­testülete virilis tagjainak névjegy­zék ma délelőtt állította össze a kiküldőit bizottság a következő- képen (a számadatok az adót jelentik pengőben): Rendes tagok: Fuchs Samu építési vállalkozó kétszeresen 5.746, gróf Mikes János megyéspüspök kétszeresen 5.709, dr. Kovács Malvin orvos kétszeresen 4.909, Szép Ferenc háztulajdonos 4.118, dr. Horváth Ferenc ügyvéd két­szeresen 4.047, Komlós M. Miksa kereskedő 3.958, Schütz Frigyes kereskedő 3.318, Fürst Béla dr. orvos kétszeresen 3.191, Pehm József apátplébános kétszeresen 2.970, Grósz Győző építési vál­lalkozó 2.873, dr. Kaiser Emil házbirtokos kétszeresen 2.858, dr. Fürst Jenő ügyvéd kétszeresen 2.749, Ján Ferenc háztulajdonos 2 708, Spiegel Zsigmond keres- ksdő 2.652, vitéz Farkas Jenő körjegyző kétszeresen 2.579, dr. Schlemmer József orvos kétszere­sen 2.564, özv. Dervarics La- josné kereskedő 2.462, dr. Ud- vardy Jenő ügyvéd kétszeresen 2.366, Mayer József kereskedő 23u0, Deutsch Hermán kereskedő 2.119, Szekeres Márton állator­vos 2023, László Dezső dr. or­vos 1993, özv. dr. Isoó Jánosné háztulajdonos 1.970, Garai Sán­dor mérnök kétszeres 1.943, Garai Lipót szabó 1822, dr. Fülöp Jenő ügyvéd kétszeres 1802, Nagy Lajos sütőmester 1785, Keszler Mór vaskereskedő 1777, László József bankigazgató 1774, Horváth István építési vállalkozó 1773. Póttagok: dr. Takáts Dezső ügyvéd kétszeresen 1772, dr. Bozzay Jenő ügyvéd kétszeresen 1754, Deák Károly földbirtokos 1729, dr. Wollák János ügyvéd kétszeresen 1660, Szalay László ny. kúriai bíró kétszeresen 1642, dr. Garai Gyula ügyvéd kétsze­resen 1641, özv. Fischer Pálné háztulajdonos 1610, Sziíy Mária földbirtokos 1582. A rendes tagok közül Udvardy Jenő dr. tisztifőügyész a képvi­selőtestületnek hivatalból tagja, Garai Sándor pedig választott tagja, ezért Udvardy Jenő dr. he­lyére az első póttagot, Takáts Dezső dr. ügyvédet hívják be a képviselőtestületbe. Garai Sándor valószínűen választott tagságát tartja meg s ez esetben dr. Boz­zay Jenő ügyvédet hívják be he­lyére. Keszthely nem kapcsolódik bele Újabb lépéssel haladt előre a keszthelyi vízvezeték ugye. — Keszthelyi közűgyek. — Reischl városbiró visszavonta lemondását. Keszthely nagyközség képviselő­testülete rendKivü;i közgyűlést tartóit Gárdonyi Lajos dr. n. vá­rosbiró elnökletével. A gyűlés legfontosabb tárgya a vármegyé­nek az a felhívása volt, hogy a község vegye fontolóra, nem volna-e célszerű bekapcsolódása az általános balatoni ele*trifikálási mozgalomba. A képviselőtestület a balatoni távvezetékbe való be­kapcsolódás ellen foglalt állást, mivel villamos üzeme rentábilis. — Az egészségügyi bizottság megalakítása, kisebb ügyek le- tárgyalása után határozatot hoztak, hogy a hóhányásnál megtakarított összegből 1.500 pengőt az inség- konyha céljaira fordítanak. Reischl Imre városbiró szerdán benyújtotta lemondását. A kép­viselőtestület ezzel az üggyel is foglalkozott és úgy határozott, hogy a lemondást nem fogadja el. Ezért Lénárd János dr. indít­ványára öttagú bizottságot küldött ki azzal a rendeltetéssel, hogy bírja rá a városbirót a lemondás visszavonására, tolmácsolva előtte a képviselőtestületnek, valamint a város társadalmának szeretetét és őszinte ragaszkodását. A bizott­ság fel is kereste Reischl Imrét, aki az érvek hatása alatt vissza­vonta lemondását és köszönetét mondott a ragaszkodásért. A keszthelyi vízmüvek megvaló­sulásával kapcsolatban a múlt hé­ten beszámoilunk arról a vizsgá­latról, melyet egy miniszteri bi­zottság folytatott Keszthelyen. A bizottság a vízellátást és a viz jóságát vizsgálta meg s mint je­lentettük, a vizsgálat eredménye kielégítő volt. Most a városi vízvezeték és csatornázás terve ismét hatalmas lépéssel jutott közelebb a rég óhajtott megvalósuláshoz. Keszt­helyre érkezett a kereskedelmi mi­nisztérium által kiküldött bizott­ság, melynek tagjai Kiss Jenő dr. főfelügyelő és Schüler József mű­szaki tanácsos. A bizottság ismét megvizsgálta az egyes kutak tel­jesítőképességét és azt, vájjon biztosítva van-e a város vízellá­tása a vízvezeték megépítése ese­tén. Pénteken és szombaton a vízvezetéki terveket és számításo­kat vizsgálták felül. E vizsgálat még folyamatban van, igy a vá­ros társadalma által kíváncsian várt eredményt csak lapunk leg­közelebbi számában közölhetjük. Mi is az az „irányított gazdálkodás“? A gazdasági válság sok új fo­galommal megismertette az ország lakosságát. Ilyenek az „egyszerűb­bek“ közül a transzfermoratórium, az agrárolló, a devizazárlat, stb. Mostanában gyakran olvasható egy újabb fogalom, amely ma­gyar szavakból áll és sokan még sem értik. Ez az „irányított gaz­dálkodás“. A vámsorompókkal mindenfelé lezárt Európában egyetlen agrár­állam számára sem könnyű az ér­tékesítés. A háború előtt és köz­vetlen utána a magyar gazda any- nyira, amennyire még csak érté­kesíthette azt a terményét, ami épen termett. Az utóbbi években azonban egyre nehezebb lett az értékesítés, sokszor azért, mert nem volt olyan cikk, amit a kül­földi piacon kerestek. Amikor te­hát a gadasági javulás lehetősé­geit keressük a kivitel utján, ak­kor elsősorban a termelés meg­szervezésére kell gondolnunk, amely elsősorban a kereslethez, az értékesítési lehetőségekhez igazodik. Nem szabad előfordul­nia annak, hogy amikor pl. zsir- sertésben van kereslet, akkor mi hússertést kínáljunk eladásra vagy hogy egyedül a búza legyen az a cikkünk, amit eladásra tudunk kínálni. Ezért vetették fel komoly formában az úgynevezett irányí­tott vagy tervgazdálkodás gondo­latát. Az irányított gazdálkodás hivatása az lenne, hogy az egész ország területét felosztanák abból a szempontból, hogy az egyes területek milyen gabonanemüeket termeljenek és az állattenyésztés melyik ágával foglalkozzanak. A beosztás akként történnék, hogy minden vidéknek azt kellene ter­melnie, ami ott legolcsóbban s egyúttal legjobb minőségben ter­melhető. A külföldi értékesítést ez jelentékenyen megkönnyítené, mert nem egyetlen, hanem többféle cikkel tudnánk megjelenni a kül­földi piacokon s ami a legfőbb, jóságuk révén versenyképes áruk­kal. Felemlítjük példának, hogy Pa­pén német alkancellár magyaror­szági látogatása során kijelentette, hogy a magyar gabonát csak kis mértékben veheti át Németország. De bármily tételben átvesz ipari célokra szójababot, tehát termel­jenek a magyar gazdák azt is. Rádió. Vasárnap, október 29. 9.15: Hírek. 10: Egyházi ének és szentbeszéd az Egyetemi temp­lomból. Szentbeszédet mond dr. Tóth Tihamér. 11.15: Görög­katolikus istentisztelet a Rózsák- terén levő görögkatolikus magyar plébániatemplomból. Szentbeszé­det mond dr. Sztankay Andor segédlelkész. Utána a m. kir. Operaház tagjaiból alakult zene­kar. Szünetben : „Rádiókrónika“. Elmondja Papp Jenő. 2: Odeon Parlophon gramofonlemezek. 3.45: Dömötör-nap Kunszentmiklóson. Helyszíni közvetítés. Utána idő­járásjelentés. 4.30: Julier Ferenc: „Hollós Mátyás, a katonakiráiy“. 5: Kurina Simi és cigányzenekara. 6: „A Gerle 13 mai Európa kő­iül“. Bánhidy Antal előadása. 6.30: „A nagyszerű fiú“. Vígjáték egy felvonásban. Irta: Henry Murger. 7.25: Sporteredmények. 7.35; A Székesfővárosi Zenekar Klebels- berg Kunó emlékünnepélye a Vi­gadó nagyterméből. Ünnepi be­szédet mond dr. Sipőcz Jenő polgármester. Utána kb. 9.50: hírek, sporteredmények. 10.15: Török-est. il: Az 1. honvéd­gyalogezred zenekara. — Vetitettképes előadás a Jamboreeről. A gödöllői Jam- boreen résztvett zalaegerszegi cserkészek szombaton este 8 órai kezdettel a reálgimnázium torna­termében vetitettképes előadást tartanak a nagy Világtáborról. A sikerült fölvételek megismertetik a közönséggel a tábornak minden részét, a különböző nemzetek cserkészeit, azoknak táborhelyeit és munkálkodását. A tanulságos S2ép képeket megfelelő magyará­zatok kisérik. Belépődij 40 fillér. Jegyek a Zrínyi könyvkereskedés­ben kaphatók. I Erzsébet királyné-szálló | Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában.) Az Erzsébet pincében I pincér rendszer! 100 modern kényelmes szoba. Liftek. Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés. Az étterem és kávéházban min­den este szalonzene. Menü la6Q pengő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom