Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-10-19 / 237. szám

Feless szerkesztő: Herbo?y Ferenc, 911313a Október 19 Csütörtök.-*ÍW8, 237, szám. Ipa 10 fillér Fötisztelendö Gosztony. 54 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. mm POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: évre 6 pengő. — egy hónapra 2 pengi, reegyed« Hirdetések díjszabás szerint rásról Írnak, kudarcot emlegetnek s összehasonlításokat tesznek a legitimista és egvségespárli gyű­lések között, persze ez utóbbiak ja­vára. Azt ma már minden falusi ember tudja, hogy más a kormány párti és más az ellenzéki gyűlés. Hiába ir az a kormánypárti lap ellenzéki kudarcról, nem veszi azt komolyan a nép, mert átlát a szitán, tudja, honnan fuj a szél. Nem kívánjuk, mert nem is kí­vánhatjuk azt, hogy az egységes­párti lapok hízelgőén Írjanak a legitimisták szerepléséről, csak épen azt óhajtottuk hangoztatni, hogy mindennek az okát és célját kell kutatni, mielőtt nagyhangú bírálatokra határozná el magát az ember. Könnyű ott botránnyt rendezni, ahol „csak“ az elvek szolgálnak védőpajzsul. Gömbös miniszterelnök Szófiába érkezett Kudarc... A legitimista gyűléseket egyes helyeken, mint például Debre­cenben, Karcagon megzavarták. Egynémely lapok ezeket az ese- leket úgy tárgyalják, hogy: ku­darcba fűlt a zászlóbontás. Legyen nekik igazuk !.. . Azt az egyet azonban meg kellene jegyezniök, hogy nem azok zavarják meg a gyűléseket, akik azokon megje­lennek, hanem minden alkalom­mal összeszerveződik egy egy cso­port, amelyet a legnagyobb jóin­dulattal sem nevelhetünk tömeg­nek, s ez a csoport jelentkezik akkor, amikor a gyűlés megkez­dődik. Az természetes, hogy a csoport felvonulásának s az azt követő rendzavarásnak, orditozás- nak, amint ők maguk „tüntetés­nek“ titulálnak, akadnak bámulói. így azután tényleg összeverődik a „tömeg“, amelynek persze esze- ágában sem volt tüntetni a legi­timizmus ellen. Mivel tehát azok a bizonyos lapok ez megjegyezni elfelejtik, mi jegyzünk meg vala­mit ezekkel a „kudarcok“-kal kapcsolatban. Megjegyezzük pe­dig azt, hogy ezeken a legiti­mista gyűléseken mindig volt kö­zönség (nem azért, hogy a legiti­mizmus ellen tüntessen, nem), annak ellenére, hogy se szóval, se írásban nem kapnak parancsot a megjelenésre. Azokat a sok pa­rancsolt, úgynevezett „muszáj“ megjelenéseket, egy kicsit meg­unta már a szabadsághoz szokott alföldi nép is, tömegestől jelenik meg tehát ott, ahová nem paran­csolják, nem kényszerítik, ami természetesen fáj azoknak, akik azt a jó népet leltári tárgyként könyvelték el az egységespárt ja­vára. Hogy az egységespárti gyű­lések nem fúlnak úgy „kudarcba“, mint a legitimistáké, az érthető. Ki merne botrányt csinálni ott, ahol a hatalom van? De hiszen, amint azt már jónéhányszor meg­írtuk, -- ahol függő elemek nin­csenek, ott gyakran közönsége sincs az egységespárti zászlóbontó gyűlésnek, amit ilyenformán még csak megzavarni is lehetetlenség volna, az élharcosi megbízatásokat pedig egyszerűen kiosztják vala­kiknek. Az egységespáti lapok az ilyen,közönség nélküli, vagy gyéren látogatott és fagyos közönnyel ki- kisért gyűlésről irt tudósításokban is sietnek nagy lelkesedésről Írni. Megértjük ezt is. Ezért tartja fönn, ezért fizeti őket a kormány. Kell tehát nagy hangon irniok a legi­timista kudarcokról, mert, mint tudjuk, — a kormány nagy ellen­sége a legitimizmusnak. Az egész egységespárti szervezkedés, amit „nemzeti szervezkedésnek“ ne­veztek el, a legitimizmus ellen van. Bizonyosfoku Ízléstelenség ezért egyes lapoknak az az el­járása, hogy, amikor olyan terv­szerűen rendezett gyülésmegzava­Szófia, október 18. Gömbös miniszterelnök, Kánya külügymi­niszter és kíséretüknek vonata ma reggel 8 órakor érte el a bolgár határt Dragoman állomásnál. Itt üdvözölte a magyar államférfiakat Rudnay magyar követ és a határ­őrség parancsnoka, de az ünne­pélyes fogadtatás a miniszterelnök kívánságára elmaradt. Sok bolgár újságíró várta a miniszterelnököt, aki horvát nyeiven fejezte ki örö­mét, hogy rokonországba és ba­ráti nép közé érkezeti. Reményét is kifejezte, hogy a két országot érintő gazdasági kérdéseket sike­rül majd kölcsönös megelégedésre elintézni. Bécs, október 18. Benes cseh külügyminiszter ma délelőtt Doll- fuss kancellár meglátogatása cél­jából Géniből Bécsbe érkezeti. A pályaudvaron a kancellár fogadta. A közelmúltban Doílfuss kancel­lár Géniből hazatérőben a vasúti kocsiban meglátogatta Benest, aki Páris, október 18. A kamara délutáni ülésén Daladier minisz­terelnök nyilatkozott Németország legutóbbi lépéséről. Kijelentette, hogy a kormány most vizsgálja Németország lépésének következ­ményeit, hogy megállapítsa, mi­ként bocsátkozhatik a kérdés tár­gyalásába. Nagy tapssal fogadta a kamara Daladiernek azt a kije­lentését, hogy Franciaországban egyetlen szó sem talál süket fü­lekre, de nem vak semmiféle cse­lekedettel szemben sem. Felve­tette azt a kérdést, hogy a német kormány, ha egyetértést akar, miért akarja ezt viszállyal elérni, miért ellenzi az ellenőrzést, ha készen áll arra, hogy elpusztítsa utolsó gépfegyverét is. Rámutatott a miniszterelnök, hogy az uj helyzet nemcsak Franciaországot A vonat rövid várakozás után tovább indult és ma délben 11 óra 50 perckor érkezett meg a szófiai pályaudvarra, ahol a ma­gyar miniszterek fogadására meg­jelent Musanov bolgár miniszter- elnök, Tisov hadügyminiszter a király képviselője, a magyar ko­lónia és sok ujágiró. Az üdvöz­lések után Gömbös és Kánya a bolgár miniszterekkel a pályaudvar dísztermébe vonultak és egyórás eszmecserét folytatják. Majd a vonat tovább indult Stambul felé, ahova holnap délelőtt érkezik. épen Genfbe utazott. A lapok szerint Benes most ezt a látoga­tást viszonozza. Természetesen az udvariassági jellegen túlmenő fon­tossága van a tanácskozásnak. A két államférfiu megvitatja a kö­zépeurópai helyzetet, valamint Né­metország legújabb lépését. és Németországot, hanem a né­pek közösségét is érinti. Befeje­zésül kijelentette, hogy a kormány a megértés szellemében akarja megvédeni továbbra is Franciaor­szág érdekeit, amelyek közösek a béke érdekeivel. Közölte, hogy október 26-án megjelenik Genfben. Berlin, október 18. Göbbels propagandaminiszter a sajtó kép­viselői előtt hangoztatta, hogy Németország a nemzetközi érte­kezleteken, különösen a leszere­lési értekezleten és a Népszövet­ségben való részvételét már eleve feltételektől tette függővé. Ezek közül a legfontosabb az egyen­jogúság feltétele. A népszavazást azért rendezik, hogy a külföld is meggyőződjék arról, ami Német­országban köztudomású, hogy a német nép e nagy nemzetközi kérdésekben egyöntetűen áll » kormány mögött. Róma, október 18. Az olasz lapok egyértelmüleg megállapítják, hogy Németország számára meg kell adni az egyenjogúságot. Egyébként örömmel mutatnak rá, hogy Németország lépésének hig­gadt megítélése, amely római kö­rökben tapasztalható volt kezdettől fogva, kezd átterjedni a többi európai fővárosra is. Amsterdam, október 18. Vilmos császár újságírók előtt kijelentette, hogy helyesli Németország lépé­sét. Csak azon csodálkozik, hogy nem előbb következett be. Páris, október 18. A párisi angol követ megjelent Dalaider francia miniszterelnöknél és biz­tosította a francia kormányt, hogy az angol kormány a francia kor­mánnyal azonos felfogást vall az uj nemzetközi helyeiben, amely Németországnak a leszerelési ér­tekezletről való eltávozásával ke­letkezett. London, október 18. Lloyd George a News Chronicleban hangsúlyozza, hogy Németország elhatározása rámutat a leszerelési értekezlet gyalázatosságára. Az értekezlet csürés-csavarása háború szélére juttatta Európát. Hitlernek a nemzethez intézett kiáltványa minden német ember felháboro­dását fejezi ki. Róma, október 18. Hir szerint Mussolini világtörténelmi jelen­tőségű értekezletet készül össze­hívni Síresába, vagy más olasz városba. A négy hatalom külügy­minisztereit hívná meg, s ezeknek tanácskozása majd hozzájárulna a nemzetközi politikai helyzet tisz­tázásához, Szobor- és oitárszen- " te lés Zalanémetfaluban, Ragyogó őszi napsütésben, va­sárnap, a községi búcsú napján áldotta meg P. Zborovszky jézus­társasági atya a pár évvel ezelőtt emelt szép harangtoronyban liziői kis Szent Terézia szobrát és ol­tárát. Sziveket mélyen megindító, az igazi keresztény kath. család­ról szóló beszédében kiemelte a község nagy áldozatkészségét s külön emlékezett meg a bőkezű és minden üdvös célra adakozó nemeslelkü Batthyány Pálné gróf­nőről és a község tanítójáról, akiknek köszönhető leginkább, hogy a falut igazán díszítő torony, oltár és szobor létesülhetett. Az ünnepségen megjelent Batthyány Pálné grófné, Gosztonyi László zalacsányi plébános,VörössGyörgy kehidai főjegyző, Beke Mihály el. isk. igazgató és a szomszédos községek tanítósága nagy szám­ban. Ebéden Karácsony Lajos ta­nító látta őket vendégül. Litánia után műkedvelő szín. Az angol kormány együtthalad Franciaországgal az új nemzetközi helyzetben. Mussolini összehívja a külügyminisztereket. Benes Dollfussal tanácskozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom