Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-12-29 / 292. szám

évfotvmm 292. sátánt. Ara 10 fillér <933. December 29. Péntek. r r.e FŐÜS2 See SzéL..t«yi-tér 4. 54 — .«mi: Zalaegerszeg, Telefoaszám 12S. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban,, Előfizetési órak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. ‘— Hirdetések díjszabás szerint A halasztás egyre nagyobb és nagyobb teret hódit mindennapi életünk összes vonatkozásaiban. Az „amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra“ jeligének patinás böicsesége vala­hogy berozsdásodott és az élet rácáfolt arra az eddig általánosan eiismert igazságra, hogy teendőin­ket mielőbb végezzük el és köte­lességeinknek pontosan tegyünk elegei. A mai világban megszok­tuk már, hogy a halasztásnak legalább annyira örüljünk, mint amilyen megnyugvást éreztünk a rési jóvi'ágban a teljesítés fölött. Halasztásra rendezkedtünk be mindnyájan^ adósok, hitelezők, országok, sőt az egész világ Kezdve a leszerelési és világgaz­dasági konferenciától a váltótar­tozások es az adók fizetéséig, az apró adósságok, iparosmunka- dijak kiegyenlítéséig, az élet min­den viszonylataiban szinte föllé- tegzünk és megkönnyebbülünk, ha elodázzuk a döntést és kitol­ják a fizetés terminusát. Valahogy óvatosan kerülik az emberek, ki­csik és nagyok, politikusok és nemzetgazdászok, iparosok, keres­kedők és gazdák a való helyzet tudomásulvételét, az igazság nyers kimondását, a tények konzekven­ciáinak levonását. írtózkodik az emberiség a határozott, egyenes és őszinte beismerésektől, ame­lyek, — valljuk meg az igazai, — bizony nagyon is szomorúak és sötétek lennének. Ebben a mai súlyos gondoktól való menekü­lésben része van határozottan az örök optimizmusnak. A jövő füg- gönyei mögül derűt, fényt várunk, amely felszaggatja a jelen sötét felhőit. Halogatja hát mindenki a csomó kibogozását, elodázza a megoldást és vár több, vagy ke­vesebb türelemmel és reménység­gel a sors jobbraforduiására, a megváltásra. Szinte máról-holnapra élünk, nincsenek messzemenő ter­veink, távoli céljaink. Legfölebb egy hónap harminc napjának meglehetősen ködös határvonaláig terjed politikai és gazdasági hori­zontunk és érezzük, hogy valami jönni fog, mert jönnie kell, ami elhárítja tőlünk az összes oppanási. Váltók, adók, tartozások rende­zése így megy át egyik hónapról a másikra s örülünk a halasztás­nak, miközben rendületlen biza­lommal várjuk a megváltást. Bí­zunk, hogy megint visszatérnek azok az idők, amikor módunk lesz megfogadni az „amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra“ közmondásnak a múltból felénk csengő, de ma már nagyon is megkopott bölcs tanácsát. Tisztá­ban vagyunk a jelenlegi válság komolyságával, munka és kereset nélkül... és meddő várakozások kínjában keserű lett a lelkünk is, mert minden optimizmusunk mel­lett sem igen ragyogják azt be a remény sugarai. A megélhetés gondjai egész éven át pörölyként nehezedtek fejünkre, hiszen a csodálatos találmányoknak és gé­peknek korszakában élünk s mégis kihullott kezünkből a ke­nyérkereset, nehezebb lett a meg­Páris, december 28. A francia államtanács ülést tartott, amelyen a fegyverkezési egyenjogúságra irányuló némei jegyzékkel foglal­kozott. Az államtanács üléséről csak szűkszavú nyilatkozat jelent meg, de a lapok úgy tudják, hogy a francia kormány nem haj­landó Németországnak az újra­fegyverkezésre irányuló követelé­seit további vita alapjául elfo­gadni. Az államtanács magáévá tette Paul Boncour külügyminisz­ter nézeteit és meghatalmazta a külügyminisztert, hogy a francia válaszról szóló jegyzéket a berlini követ utján juttassa el a német kormánynak. A francia sajtó többsége he­lyesli a kormány határozott állás- foglalását, amely a német-francia kéidésben véget vet a diplomáciai alkudozásoknak. London, december 28. A lapok szerint a francia válasz határo­zottan elutasító lesz, A jegyzékben a francia kormány kifejti, hogy csak ofy megoldás képzelhető el a fegyverkezés, illetőleg a lesze­relés terén, amely a biztonságot megadja Franciaországnak. Az erre vonatkozó tárgyalások csakis a Népszövetség, illetőleg a lesze­relési értekezlet kereíén belül le­Zalaegerszeg város pénzügyi bizottsága Árvay László dr. el­nökletével szerdán délután ülést tartott. Az első tárgy az OTI szana­tóriumának ügye volt. A szana­tórium megszüntetése után, mint ismeretes, az OTI azt kérte a várostól, hogy a. bérleti szerző­désből, amely még 22 évig tart, bocsássa ki. Ennek ellenében az épületeken kívül, amire a szerző­dés kötelezi a Társadalombizto­sítót, hajlandó átengedni a 160 ezer pengőre becsült szanatóriumi felszerelést. (Ez azonban túlzott becslés, mert a felszerelés for­galmi értéke ma legfeljebb 45 ezer pengő.) A város azt vála­szolta, hogy az épületeken és a felszerelésen kívül még 50 ezer élhetés s az egyre megnagyobbodó gondok és ijesztő arányokban nö­vekedő nincstelenség őröl ben­nünket. Csoda-e hát, ha egy kis halasztás, egy kis lélegzetvétel oly igen jól esik nekünk ?. . . hetségesek. Franciaország leszere­lési tervezetet dolgoz ki, amelynek lényege, hogy a leszerelési egyezmény megkötésétől számí­tott négy év alatt az összes had­seregeket egyenlősitent kell, t> vábbi négy négy év alatt pedig ugyanezt az elvet kell alkalmazni a hadianyagokra és eszközökre. Ha a leszerelési értekezlet ku­darcot vallana és Németország fegyverkeznék, akkor Francia- ország felhívja a Népszövetséget, hogy a szerződések értelmében vizsgálja meg a német fegyver­kezést. Az angol lapok szerint Fran­ciaország kezdettől fogva nem volt hive a német- francia köz­vetlen tárgyalásoknak, s csak angol nyomás alatt szánta el erre magát. A francia kormánynak az a nézete, hogy a német követe­lések nagy részéből máris való­ság lett, mert a német kormány fegyverkezési tervének egy ré­szét már végrehajtotta. Berlin, december 28. A német jegyzék visszautasításának hire nagy idegességet keltatt német politikai körökben. Nagy érdek­lődéssel várják a francia válasz megérkezését. pengő kártérítést is kér, s csak ennek megfizetése ellenében en­gedi ki a szerződésből az OTI-L Ezt az ajánlatot viszont az OTI nem fogadta el. Azóta folytak a tárgyalások, A város és az OTI is kerestek intézményt, amely beköltöznék a szanatórium üres falai közé, de eddig eredményié lenül. Közben beleszólta dologba a miniszter és a várost követelé­sének mérséklésére hívta fel. Leg­utóbb az OTI val újabb megbe­szélés folyt és ennek alapján Czobor Mátyás polgármester ja­vaslatot terjesztett a pénzügyi bizottság elé. Hosszas vita után a bizottság a következőket hatá­rozta el: javasolja, mondja ki a kép­viselőtestület, hogy kiengedi az OTl-t a bérletből, ha az épületek és a felszerelések átengedésén kívül 20 ezer pengő kártérítést fizet, továbbá ezentúl is a város rendelkezésére bocsát valamelyik szanatóriumában 2 ágyat. Mivel pedig a legutóbbi két évben a szanatórium megszűnése miatt ez a két ágy nem állott a város rendelkezésére, megváltás ciraén mintegy 6 ezer pengőt kér. Ha az OTI ezt a végső javaslatot el­fogadja, akkor jön a nagy gond: a szanatórium épületébe vala­milyen közintézményt vagy pe­dig gyárat szerezni. Udvardy Jenő dr. íisztifőtigyész ismertette ezután a város ellen folyamatban levő pereket. Az egyik pert Wapper Mária indí­totta, aki 1915 augusztus 1-íől 1924 december 31-ig a villamos mü alkalmazottja volt. Akkor B- listára helyezték, 3 havi felmon­dási időt és 3 hónapi végkielé­gítést állapítva meg számára. Wapper Mária a felmondási időre járó fizetését felvette, de a vég­kielégítést nem, mert azí vitatta, hogy ő nem üzemi alkalmazott, hanem köztisztviselő, tehát neki neki 24 hónapi végkielégítés jár. Panaszát a Közigazgatási Bíróság elutasította, mire felvette a 3 hó­napi végkielégítést, melyet köz­ben a város letétbe helyezett. Most pert indiíott a város ellen, s keresetében azt vitatja, hogy 6 hónapi felmondási idő jár, mert fontos állást töltőit be a villanytelepen, mint pénztáros. Kéri tehát, hogy a bíróság Ítéljen meg neki még 3 hónapi illet­ményt, ami mintegy 360 pengőt tenne ki. — A főügyész ismer­tette a bizottsággal a város elő­készítő iratát, amelyt tagadja a kereset jogosságát. A bizottság az előkészítő iratot tudomásul vette, s javasolja a per lefolyta­tását. Végül Gans Sándor ügyét is­mertette a főügyész. Gansnak a járásbíróság 100 pengő havi nyugdijat Ítélt meg, amit a tör­vényszék 60 pengőre szállított le. Az ítéletet mindkét fél felülvizs­gálati kérelemmel támadta meg. A Kúria az ügyet január 26 án tárgyalja, s ezt a tárgyalást ké­szítették elő a bizottságban. ,Rövid táviratok. Henderson kijelentette, hogy január 21-én, amikor a leszere­lési értekezlet összeül, nem mond le az értekezlet elnökségéről. — A francia sajtó élesen támadja a keleti vasúttársaságot a lagny-i szerencsétlenség miatt. — A Duna befagyott Orsovánál és a jégen szekerek közlekednek. — Az amerikai költségvetés hiánya meghaladja az egymilliárdot. Franciaország nem hajlandó tárgyalni Németországgal az egyenjogúságról. Nagy idegesség Berlinben. Zalaegerszeg város új ajánlatot tesz az OTE-nak a szanatórium átvételére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom