Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-10-08 / 228. szám
2 Zalamegyeí Újság 1933 október 8. Ötven esztendeje a zalai antiszemita zavargásoknak. A nagyarányú zavargásokat a katonaság is alig tudta elfojtani. Krónika. Egy tál étel is elég most Vasárnap a németnek, A többinek árából meg Az államnak fizetnek. Nem árt ez a rend senkinek, Százezreknek csak jót tesz, Mert a gyűjtött fillérekből Szép kis inségadó lesz. E megoldás hát sikerült, Sokba bizony nem is került, S hol naponként van egy tál, Az ügy rosszul ott nem áll. Ennek az új adózásnak Mélyen fekszik az oka, Nem is fáj ám ott banánra Senkinek sem a foga. Náiunk pedig, mint hallatszik, Uj váilaiat létesül, Melynek révén a rossz banán Behozatban részesül. Hát ez ellen szót emelünk, Sok szép gyümölcs terem nekünk. Körte, szilva, alma jó, A magyarnak ez való. Lassan halad csak előre Ügye a tej-csarnoknak, Egyeseknek ugyanis kell, Ámde nem kell másoknak. Mi lesz ennek hát a vége, Azt ma még nem tudhatjuk. Á megoldást talán itt is Az időre bízhatjuk. Időnk erre van még elég, Körmünkre a dolog nem ég. De, ha kezdtük, csináljuk, ügy, hogy azt meg ne bánjuk. Sok panasz van a szappanra, Nem tisztit már jól foltot, Épen ezért a miniszter Meggondolta a dolgot. Rendelettel szabályozza, Milyen legyen a szappan, Hogy a sok-sok szenny és piszok Eltünhessék a habban. Szükség van e rendeletre, Mert a mai emberekre Már igen sok szenny iapad, Mit lemosni kell s szabad. Ipszilon. Zavargások Írországban Dublin, október 7. Crolell városában az ellenzéki ir párt gyűlésén a párt elnökét, O’Duffy tábornokot megtámadták és 5 kalapácsütéssel súlyosan megsebesítették. A katonaság nyomban megjelent és a tömeget gázbombákkal, valamint szuronyrohammal verte szét. Fél száz esztendeje, hogy az ] egész országot izgalomban tartotta i és egész Európát foglalkoztatta j a tiszaeszlári vérvád ügye, amelyre j már csak az idősebb emberek j emlékeznek. 1882-ben Tiszaesz- iáron eltűnt egy Sólymosy Eszter nevű fiatal leány, s hamarosan az a hir terjedt ei a környéken, hogy rituális gyilkosságnak esett áldozatul. A falusiak szerint a leányt a zsidók becsalták imaházukba és ott — vallási fanatizmustól indíttatva — vérét vélték. A falusiak suttogását alátámasztotta egy zsidó fiúnak, Scharf Móricnak állítása, aki azt vallotta, hogy a kulcslyukon át látta a történteket. Az ügyből gyilkossági bünper lett, az egész világ figyelme mellett csatázott a védelem a váddal, azaz inkább a vizsgálóbíróval, Bary Józseffel. Végül is a törvényszék, amelyet a védelem ugyancsak meghurcolt, felmentette a vádlott tiszaeszlári zsidókat megnyugtató bizonyítékok hiányában. Az ítélet nyomában fellángolt az antiszemitizmus, s véres eseményekben robbant ki a zsidók elleni gyűlölet. Főleg Zalában tombolt a pogrom úgy, hogy katonai sortüzekkel, statáriummal lehetett csak megszüntetni. Az áldatlan harcoknak épe" ötven éve, s ez az évforduló időszerűvé teszi az akkori zalai események felelevenítését, de időszerűvé teszi az is, hogy most jelent meg a tiszaeszlári bünper vizsgálóbirájának, Bary Józsefnek a könyve, amely érdekes megvilágításba helyezi a bünpert. Az első csatározások. A későbbi véres eseményeknek előjele már 1883 augusztus 15-én mutatkozott. Ennek az éjszakáján ismeretlen tettesek betörték a zalaegerszegi zsidó ipariskola és zsinagóga ablakait, a zsidó házaknak pedig a kapuit rongálták meg. A város akkori újságja, a „Zalamegye“ megnyugtatásképen megjegyezte a hírhez, hogy a rombolás nem az antiszemitizmus jele, hanem a csőcselék éretlenkedése. Erre a megnyugtatónak szánt mondatra rácáfoltak az egy héttel később bekövetkezett események. Augusztus 23-án délután történt, hogy egy zalaegerszegi zsidó polgár összeszólalkozott egy keresztény iakatosmesterrel és dühében késével életveszélyes szúrást ejtett a lakatos fején. A szűr- kálót többen üldözőbe vették, s az üldöző tömeg egyre növekedett, de a támadót nem érték utó!. Az j e>ti órákban azután a tömeg dühe, j amelyet a jelek szerint izgaíók is j szítottak, egészen a zsidók ellen fordult. A csácsi, bozót, kaszaházi, ólai és fehérképi utcában beverték a zsidók ablakait, kapuit, i összezúzták a redőnyöket. Növelte ■ a rombolási vágyat, hogy egyik I zsidó a tömeg közé lőtt. Svastits j Benő alispán több foglárral azonnal megjelent a rombolások színhelyén és szétoszlatta a tömeget. Az éjszaka folyamán a hatósági személyek 15 rombolót összefogtak, s bezárták őket a városháza épületében levő fogdába. Katonaság sem bir a tömeggel. Az egerszegi események hire j villámgyorsan terjedt el a környé- i ken, mindenfelé nagy nyugtalan- j ság volt észlelhető és a falusiak elkezdtek özönieni a városba. A veszély láttára az alispán katonaságot kért Nagykanizsáról, ahonnét este fél 7 óra tájban meg is érkezett egy század gyalogság. Ekkor már a városháza előtti tér mintegy ezer főnyi tömeggel telt meg, nmeiy követelte a 15 letar- l tóztatol t — nagyobbára iparos ! legények — szabadonbocsátását. A helyzet igen feszült volt, a tömeg kővel kezdte a katonaságot dobálni, de annak vezetője í még sem lövetett, mert kímélni akarta a tömegbe vegyült kiváncsi asszonyokat és gyermekeket. Mivel pedig a kislétszámu katonaság máskép nem birt a hatalmas tömeggel, végül is szabadonenged- iék a foglyokat. Ekkor a tömeg eloszlott, de később — falusiakkal még inkább meggyaporodva — újból összegyűlt, s rombolni és fosztogatni kezdett. Beverte a zsi- i dók ablakait, betört az udvarokba, bántalmazta a zsidókat, kifosztott 3 boltot. Éjjel 1 óráig tartott a zavargás, amelyet a katonaság nem tudott leverni. A hatóságok erősítést kértek, amely meg is jött Nagykanizsáról és Sopronból úgy, hogy augusztus 25-én délután már négy század katonaság szálita meg a várost ás bejáratait. A katonai erősítésen kívül egyéb szigorú intézkedések is szolgáíták a zavargások megakadályozását. Svastits alispán erélyes hangú felhivásban intette rendre és fegyelmezettségre Zalaegerszeg lakosait s hasonló felhívást adott ki a város eiüljáró- sága. Utasította a lakosságot, hogy este 8 órán túl ne hagyja el lakását, megtiltotta a csoportosulásokat, s közölte, hogy a j katonaság felhatalmazást kapott ! zavargás esetén az azonnali fegyverhasználatra. A súlyos helyzet miatt elhalasztották az augusztus 25-ikére a Rózenkrancz kertbe kitűzött népünnepélyt is. Sortüzek Zalaegerszeg utcáin, A városi lakosság valamennyire ie is csillapodott, a falusiakat azonban ekkor már végleg elragadta az indulat, amelyet — mint mondottuk — izgatók is tüzeltek. Esti 6 óra után a katonaság lezárta a főteret és a beletorkoló utcákat, így a vidékről beözönlött tömeg a perifériákon gyülekezett. Este 10 órakor egy őrjárat a fehérképi utcában nagyobb tömeggel találkozott, amely kitért és egyik mellékutcában kifosztott egy boltot. Mikor a rablást a katonai parancsnok felszólítására sem hagyta abba, sőt valaki rálőtt a katonákra, a katonaság sortüzet adott. Egy fosztogató holtan, többen sebesülten estek Össze. Fegyverhasználatra került a sor az ólai utcában és más helyeken is. Ennek az éjszakai harcnak mintegy 30 áldozata volt, köztük egykét halott. A vidéki zavargások. A véres események miatt másnap, augusztus 26-án két század Őszi cipőujrfonságok olcsó árban. nHmnn|i Krausznál ■■ Keszthelyen fr-imum w Óriási választékban finom kötött áruk I Gráci Pichler kalapok! Egyedárusitás Viktória impregnált varrott vászongallérban. Márkás fehérneműk I | Bördiszműáruk és utazótáskák! Hellas harisnyák ! i i „Balatoni Divatcsarnokában Keszthelyen! Kossuth Lajos u. — Vároházaval szemben. Ügyeljünk a cimre! Olcsó árak \
