Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-12-13 / 280. szám

IVI. év^i^sm 280. szám Aps 80 fillér 3833. December 13. Szerda. 4 pöüsxte \er.dí> G°«tonyl , Lé*« P'étón°S U'ÍÜ''^ Xa\acs^V 54 Felelős szerkesztő: Herboíy Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengf, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint Irigylésre méltók az arigoiok, amint az alattiakból is kitetszik. London legnagyobb képes iapja elküldte munkatársát és rajzolóját Manchester városba, mert az egész szigetországban — hir szerint — ebben a ipari vá rosban legnagyobb a nyomor. A munkatárs és rajzoló meg is ta­lálták, amit kerestek. Megtalálták a nyomort — angol fogalmak szerint. Mert irotl és rajzolt je­lentésűkben, mint tetőpontja és és legkirívóbb példája a manche­steri szövőmunkások szegénysé­gének, ott szerepel egy kép, amely egy szobát ábrázol, — nem is valami szűk, nem is valami két­ségbeejtő szobát, — amelyről meg­állapítják, hogy abban az egy szobában lakik, alszik, étkezik és főz egy egész család. Egy szobá­ban alszik és étkezik ! Hát ez csak nagy nyomorúság angol fo galmak szerint. Teteje az emberi nyomorúságnak. Ilyenkor, persze, egy kicsit a földrajzi tudomá­nyunkban kételkedünk. Mert mi azt hisszük, hogy csak a csatorna választja e! a kontinenst Angliá­tól. Ez a rajz, ez a riport pedig arról beszél, hogy még mindig egy egész viiág választja el. Mert Páris, Berlin, Bécs, s ha úgy tet­szik, Budapest nagy képeslapjai­nak ilyenfajta nyomorúságért iga­zán nem kelleti voina munkatár­saikat messzefekvő varosokba utaztatni. Ott helyben, a szegény­ségnek és a nyomorúságnak sok­kal riasztóbb képé: vázolhatná fel a rajzoló ceruzája, mint azt a szörnyűséget, hogy vannak embe­rek, akiknek nincs külön ebédlő­jük és háiószobájok. Egy egész család, — mondja az angol új­ságíró, — lakik ebben az egy szobában ! Apa, anya és két * rj* gyermek: összesen négyen ! Az angol újságíró, úgy látszik, soha­sem járt Európa nagyvárosainak tömegszállásain, még sohasem látta a kontinens nyomorúságait és mindazt, ami ezzel együtt jár. Ha ezeket rajzolta volna le az angol illusztrátor, az angol közön­ség talán ép oly kevéssé hinné valóságnak, mint ahogy nem hiszi annak hires rajzolója, Rackham tündérmeserajzait. Mi pedig itt, a kontinensen, mélyen és alázato­san irigyeljük az angolokat, iri­gyeljük elképzelésüket a nyomor­ról, melynek tetőpontja, — sze­rintük, hogy négy ember lakik egy szobában, ott alszik és eszik is. Szemben más országbeli nyo­morgókkal, akik esetleg sehol sem esznek. A nyomortanya tehát, már ahogyan azt mi értelmezzük, az angolok előtt ismeretlen. Ott j I agyanis nem csak annyi jár a legszegényebb embernek is, hogy egy kis zugban összekuporod- hassék, hanem az is, hogy egy kis kényelme legyen. A revíziós mozgalom, adóügyek, gazda­bajok és a nemzeti szocialisták szervez­kedése'foglalkoztatták a megyegyülést. Rosenthal lenő dr*. védelmet kért a zsidóság számára. — Nem volt felekezeti izgatás a vasárnapi gyűlésen — válaszolta a főispán. Vármegyénk törvényhatósági bi­zottsága ma délelőtt 10 órai kez­dettel évnegyedes rendes közgyű­lést tartott Gyömörey György fő­ispán elnöklete mellett. A gyűlé­sen a bizottsági tagok mérsékelt számban jelentek meg. A Hiszekegy elmondása után a főispán elparentálta az elhunyt bizoitsági tagokat, majd jelentést tett arról, kiket hívtak be a köz­ben megüresedett tagsági helyekre, valamint a közigazgatási gyakor­noki állás betöltéséről. Az alispán! jelentés kapcsán B o s n y á k Andor indítványt terjesztett elő, hogy a közgyűlés hálás köszönetét nyilvánítsa Beth­len Isiván gróf és Eckhardt Tibor országgyűlési képviselők iráfit, akik Angliában oiyan nagy szol­gálatokat tettek a magyar ügy­nek. Ez irányú további munkál­kodásukra Isten áldását kéri. Az indítványt a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta. T a k á c s Mihály a gazdaadős- ságok rendezésére hivatkozással fölemlíti, hogy a bankzárlat után sokan Kivették pénzöket a taka­rékokból s úgy adták azt köl­csön gazdáknak. Ezek után a kölcsönök után eddig 8 szá­zalékot fizettettek, most egyelőre azonban megelégedtek 5 és fél százalékkal, de föl is mondták egyszersmind a köícsönt. Kér ez ellen intézkedéseket. Intézkedése­ket kér abban az irányban is, hogy a veszett ebek által meg­mart egyéneket továbbra is in­gyen szállítsák a Pasteur inté­zetbe és ingyen gyógyítsák őket. Megemlíti még azt is, hogy — tudomása szerint — a cukorgyá­rak a jövő évben be akarják szün­tetni a cukorrépa termelést a cu­koripar pangására hivatkozással. Ha ez megtörténik, vármegyénk­ben erősen megnövekedik a mun­kanélküliek száma. Valóságos ka­tasztrófát jelentene ez a nagy munkástömegekre. Varjas Géza a gyümölcster­melés fontosságáról szól. Népünk­nél főfoglalkozásnak kell lennie a gyümölcstermelésnek. A legtöbb gazda azonban nem rendelkezik megfelelő tőkével, kéri azért, te­gyék lehetővé, hogy a gyümölcs­fákat kedvezményesen beszerez hessék, valamint a védőszereke: is. Az adóbehajtásokról szólva helytelennek találja, hogy a jó és rossz adófizetőket egy kalap alá vonják. Függesszék föl az adó­végrehajtásokat addig, amig a nép pénzhez juthat. Horváth Gergely arról szó­lott, hogy a Nemzeti Bank a múlt év végén 12 százalékos osztalé­kot fizetett. Van pénz, de senki sem kap. A nagytőke és kartelek gazdálkodását kifogásolja s pél­dákkal igazolja, milyen óriási aránytalanság mutatkozik az ipari cikkek és mezőgazdasági termé­nyek ára között. Ha a miniszter­elnök Zalaegerszegre érkezik, az egyes érdekeltségek képviselői keressék fel őr, hogy közvetlenül tárgyalhassanak vele és ismertet­hessék az egyes termelési osztá­lyok helyzetét. A Gazdasági Egyesület ügye. Parányi Ferenc dr. utal arra, hogy a felszólalásokból az csendül ki, hogy a gazdabajok uralják egész világunkat. Rátér a vármegyei gazdasági egyesület fontos szerepére és működésére. Számos egészséges eszmét hozott felszínre, melyek bejárták az egész országot és mindenütt he­lyeslésre találtak. Az egyesület részére a szeptemberi közgyűlés 6000 pengő segélyt szavazott meg, ezt az összeget azonban a tárcaközi bizottság törölte, a kis- gyűlés azonban megszavazott két ezer pengőt. Kéri a törvényható­sági bizottságot, Írjon föl a bel­ügyminiszterhez, hogy engedélyez­zen nagyobb összeget az egyesü let segélyezésére. M a n g 1 i á r Károly dr. egy örökösödési ügyet emlit, amikor egy olyan vagyontárgynál, melynek forgalmi értéke alig haladja meg a 100 pengőt, 116 pengő illeté­ket kell fizetni. Szerecz János szintén elhi- bázottnak tartja az olyan intézke­déseket, amelyek jó és rossz adó­fizetők között nem tesznek kü­lönbséget. A munkaalkalmak hiá­nya okozza a fizetési képtelensé­geket. A vasárnapi gyűlés. Rosenthal Jenő dr. az al- i p m j-leütésnek a közbizton- *r.j< I apo okra vonatkozó szaka- s ív * f jgiaikozik é- megemlíti, hotly w nemzeti szocialisták va­sai < pi nagygyűlésén olyan be- s/-' d k hangzottak el, amelyek al­kuim i-aK a társadalmi és féléké- zt-'i béke megbontására. A gyújtó any >*oK varázsló erejét el kell lapo-ni, nogy lángra ne gyűljön a Kyülö ség. Utal az 1883. évi zsidoüidöíésre. Ugyanolyan vé­delmet kér a zsidóság részére, amilyenben a többi felekezetek részesülnek. Szabó Károly szintén az adóügyekről szólott. Keglovics János pedig a fakitermelés megkönnyítését és a teslneveelés kiterjesztését sürgette. Az alispán válasza. A fölszólalásokra először Bődy Zoltán alispán válaszolt. Takács Mihály javaslatait elfogadhatóknak találja s azok értelmében fölirnak az illetékes miniszterekhez. Tará- nyi Ferencnek azt válaszolja, hogy a tárcaközi bizottság több tételt is törölt, ds javaslata értel­mében kérelmet intéznek a bel- ügy- és pénzügyminiszterhez. Ki­elégítő választ ad Keglovicsnak is. A testnevelés kiterjesztését il­letően konkrét javaslatot kér. A főispán válaszolt ezután az egyes felszólalásokra. Varjas Gézának válaszolva hangoztatta, hogy a gyümölcsfák­ban óriási nemzeti kincs fekszik, mert a magyar termények közül — kiválóságánál fogva — a gyümölcs az a cikk, amely sok­kal inkább értékesíthető külföl­dön és sokkal kevesebb versenytársa van, mint például a búzának. Addig azonban nem lehet nagy jövedel­mezőségre számítani, amig a gyümölcstermelés a házak mögül ki nem vonul a mezőkre. Sajná­latos dolog, hogy a falu vezetői nem értik még át egészen a kér­dés fontosságát és van olyan jegyző, aki azt sem tudja, hogy Zalában gyümölcstermelési egye­sület van. Bejelentette, hogy a védekező szerek árát egy Parte­ien kivüli gyár 30—40 százalék­kal leszállította, s cjániotta a gazdák figyelméke a gyümölcs­termelési útmutatót. A jó és rossz adózók kérdésében is válaszolt Varjasnak. Kijelentette, hogy a pénzügyi és közigazgatási hatóságok konkrét esetekben a legnagyobb kíméletet tanúsítják, ha adófizetési készsé­get tapasztalnak és nem enged­nek egzisztenciákat tönkremenni pár pengő adóhátralék miatt. De még mindig vannak olyan konok nem fizetők, akiknek van pénz a zsebükben, de ahoz csak akkor nyúlnak, ha már árveréssel fe­nyegetik őket. Az ilyenekkel szemben nem lehet kíméletet ta­núsítani, mert akkor az adófize­tési erkölcs ismét lecsökken. A ritkaság. Horváth Gergelynek vála­szolva rámutatott, mennyire ritka­/• io * y i f\ }\

Next

/
Oldalképek
Tartalom