Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-29 / 270. szám

Ara 10 fillér KVI. 270. izém, 1033. November 29. Szerda. 7« »UBflOTl f] veit fi á ' Főtisztelendő Gosztonyi László plébános urn^ | £ J IbPXnL^JI 54 Szer --Ö »laaoftivat-al: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. Zalacsany : Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Tiszta helyzetet akar teremteni Mussolini Európá­ban s ezért mindenképen békit- geini szándékozik azokat, akiktől Európának, sőt az egész világnak békéje függ. Talán nem is volna nehéz dolga, ha a franciák nem kötnék magukat annyira a béke- szerződések haíározmányaihoz s ha belátnák, hogy makacskodá­suk a legnagyobb akadálya az igazi békének. Pedig láthatják, hogy a reviziós eszme rohamosan hódit teret mindenfelé, még ná­luk is. Mussolini a leghatározot­tabban a revízió mellett áll, An­glia is akarja már, csak épen a körülöttünk lakó s a mi testünk­ből kielégített, de belső bajokkal küzdő kisántánt országok tarta­nak ki, — ami természetes is, — a franciák mellett. Miért adnák vissza a rablott holmit addig, amig erre nem kényszerítik őket ?! Örökösen az a bajuk ezeknek az álnok szomszédoknak, hogy a magyarok nem akarnak megbé­kélni s ezért nem lehet a Duna völgyében rendet csinálni. Ebben is igazuk van. Mi addig nem békülünk, amig a tőlünk jogtala­nul elvett területeket vissza nem kapjuk; velünk addig semmire sem mennek, míg nekünk igazsá­got nem szolgáltatnak, Nagyon kiváncsiak vagyunk, mit cseleked­nének ők a mi helyünkben ? Len­nének olyan jó fiuk, olyan kezes- bárányok, mint amilyeneknek min­ket szeretnének látni, — ha velők történt volna annyi méltánytalan­ság, olyan szörnyű igazságtalan­ság, mint amilyen bennünket ért ? Cáakhogy persze jómódjukban erre nem gondolnak, hanem még többet szeretnének harácsolni, mint amennyit álnokul elvettek tőlünk. A francia ezekre, ezek meg a franciákra támaszkodnak, azért megy olyan nehezen a dolog, azért olyan nehéz összebékiteni a németeket is a franciákkal és vi­szont. Az angol képviselők hatal­mas magyarbarát csoportja mind hangosabban kívánja a békeszer­ződések revíziójának napirendre- tüzését és most már határozottan kívánják, hogy adják vissza Ma­gyarországnak azokat a területe­ket, amelyekre föltétlenül szüksé­günk van. Ez már világos beszéd, ebből megtudhatják a franciák és vazallusai», hogy érik a dolog; nagyon is érik és, hogy a revízió elől kitérés már nincs. Mire vár­nak hát? Arra, hogy még foko­zódjék a nyomor és szenvedés, hogy teljes legyen az összeomlás, hogy Európa teljesen összerop­panjon s azután nyakára zúdul­jon a napról napra fenyegetőbbé váló sárgaveszedelem. Japán már a világpiacra dobta hallatlanul olcsó gyártmányait, amelyekkel befurakodik Európának minden államába, viszi innen a pénzt és, ami keveset itthagy, azon mi európaiak marakodunk. A helyzet képe az, mint amit a nagy kártya­kompániáké mutat. Mikor a sze­rencsés nyerő elmarja partnereitől a százakat és ajánlja magát, az ottmaradoítak a nekik meghagyott tiz pengőből akarják veszteségei­ket pótolni és a végén hajbakap- nak egymással. — Hogy ez a helyzet fenyegeti Európát is, azt nem akarja észrevenni a francia, annyira bizik cementfalakkal meg­erősíted határaiban. Mussolini fel­Nürnberg, november 28. Teg­nap délután temették el azt a bajor katonát, akit a német-osz­trák határon a múlt héten az osztrák Heimwehr tagjai - agyon­lőttek. A temetés, amelyen óriási tömeg vett részt, nagy politikai demonstráció volt az Anschluss mellett. A gyászbeszédekeí hang­szóró közvetítette a temetőben összegyűlt tömegnek. Blomberí hadügyminiszter után Hitler kancellár szólalt fel, aki a német nép gyászának adott kife­jezést. Utalt arra, hogy egész Németországon az elkeseredés hulláma fut végig a gyilkosság miatt, de az elkeseredést az a meggyőződés is kiséri, hogy a Károlyi József gróf az alábbi levelet intézte Gömbös Gyula miniszterelnökhöz : Nagyméítóságu Miniszterelnök Ur! A mai napilapokból értesülök arról, hogy a budapesti büntető törvényszék bírája 1933 november 20-án kelt végzésével sajtó utján elkövetett „a törvény kötelező erejének megtámadása“ cimén elrendelte a november 20-iki „Őfelsége II. Ottó király 21. születésnapjának“ megünneplésére szóló, „meghívó“ röpiratnak le­foglalását, ugyancsak a Szent István bazilikában az apostoli királyért tartott szentmise tárgyá­ban kiadott értesítést is. Miután arról is értesültem, hogy ezen vizsgálóbírói végzés folytán ezen röpirat szövegének megszerkesztői és nyomdai ter­jesztői ellen rendőrhatósági intéz­kedések történtek a magyar ki­rályi kormány részéről, ezennel értesítem Nagyméltóságodat, hogy ezen meghívók szövegéért, ki­nyomtatásáért és terjesztéséért egyedül és kizárólagosan én va­gyok és lehetek csak felelősségre vonható, miután ennek szövege­ismeri a bajt. Igyekszik is békit- getni s nem rajta és nem rajtunk múlik, ha nem áll helyre a rend, ha nem lesz béke. De a béke mégis meglesz, mert meg kell lennie! Csak az a kérdés, meny­nyit kell érié még szenvedni. És azután, majd, ha tényleg elérjük a békés időket, kérdezhetik a ma még akadékoskodók: miért is okoztunk még több bajt és miért, mikor mégis odaértünk, ahova békésen is elérhettünk volna?... fiatal katona nem esett el hiába. Ennek a mártírnak emberáldoza­tából nő majd ki az, amire az egész német nép vágyódik. Hang­súlyozta, hogy, ha a határokon túl élő nemzeti szocialista test­vérek nyilatkozhatnának, elkülö­nülhetnének a gyilkosoktól és azoktól az elvektől amelyek ezt a halált okozták. Szavait a kancel­lár azzal fejezte be, hogy az uj német közössség egész bizonyo­san létre fog jönni. Habicht osztrák nemzeti szoci­alista vezér arról beszélt, hogy a német vér minden szónál erőseb­ben összeköti Ausztriát a biroda­lommal. zését, amely néhai gróf Apponyi Albert fogalmazványa és amely alkotmányjogi meggyőződésemet híven tükrözi vissza, másrészről a római katolikus anyaszentegy- ház liturgikus imájának következ­ménye, az én utasitásomra és rendeletemre adatott ki és külde­tett ki mindazoknak, akik a múlt­ban is Őfelsége születésnapján rendezett vacsorán megjelenni szoktak. Úgy is, mint honpolgár, úgy is, mint a magyar országgyűlés felsőházának tagja, mindenkor kész vagyok a magyar királyi biróság előtt ezen cselekedete­mért hely állni. Fogadja Nagyméltóságod haza­fias tiszteletem kifejezését. Gróf Károlyi József s. k. Az angol külügyminiszter két év alatt 23 hetet töltött külföldön. London, november 28. Az angol közvélemény már megelégelte a meddő nemzetközi tanácskozásokra való időpocsékolást. Erre mulat, hogy az alsóházban egyik képvi­selő megkérdezte a külügyminisz­tertől, mennyi időt töltött e! kül­földön a nemzetközi tanácskozá­sok miatt. Simons külügyminisz­ter azt válaszolta, hogy az utolsó két évben 23 és fél hetet. Ebből legtöbb a leszerelési tárgyalásokra esett. További ksrdésekre elmon­dotta, hogy a leszerelési értekez­let és bizottságai 920 ülést tar­tottak. A Népszövetség az értekez­letre 1.024.000 svájci frankot költött, amiből 73 ezer frankot kapott Henderson elnök. Az újságírók és Weiss István afférja. Budapest, november 28. Az ismert Berényi-Weiss ügyből ki­folyóan a Magyar Újságírók Egyesületének elnöki tanácsa ülést tartott és azon megállapította, hogy Weiss István sajnálkozó nyilatkozatával nem tekinti elin- tézettnek az ügyet, mert a „sajtó­kuli“ kifejezés bárkire is vonat­koztatva az egész újságírói hiva­tás lebecsülését foglalja magában. A szerb király koroná­jának porba kell hullania — mondják a bulgárok. Szófia, november 28. A neuilly igazságtalan békeszerződés évfordulója alkalmából az ország­ban 120 tiltakozó gyűlést tartot­tak. A szófiai nagygyűlésen a szónokok erélyes hangon köve­telték a revíziót és hangoztatták, hogy a polgárok nem ülnek fel a szerbeknek bolgárszerb testvé­riséget emlegető szirénahangjai­nak, s nem engedik a revízió ügyét elaltatni. A macedón emi­gránsok szónoka azt hangoztatta, hogy Zágrábnak és Laibachnak együtt kell dolgozni Szófiával Belgrád ellen. A Balkánon nem lehet két szláv korona és Sándor szerb király koronájának porba kell hullania, hogy Borisz bolgár királyé még magasabbra emel­kedhessél Beszédét azzal végezte, hogy az integer Bulgáriának és a szabad Macedóniának el kel! következnie. Kitörő lelkesedés fogadta a szónok beszédét, majd kétezer ember tüntető felvonulást akart rendezni, de ezt a rendőr­ség megakadályozta. Az egyetemi tüntetések. Budapest, november 28. Az antiszemita tüntetések miatt az egyetemeket december 2-ig be­zárták. A rektor és a kultuszmi­niszter ma erélyeshangu nyilatko­zatban intették rendre az ifjúsá­got. Háromszáz diák ma utcai tüntetést kísérelt meg a pesti Duna-paríon, de szétverték őket. A diákok az egyetemen bojkottot hirdetnek a zsidó hallgatók ellen. Hitler feltűnő beszédben követelte Ausztria csatlakozását Károlyi József gróf levele a miniszterelnökhöz. Az ,Ofttő-napi meghívókért vállalja a teljes felelősséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom