Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-26 / 268. szám

1933 november 26 Zala megyei Újság 3 Segítsünk a kanadai magyar katolikus testvéreinken. A világítási költségek túlnyomó részét az áramszámla teszi, ehhez képest az izzólámpa ára elenyésző. A silány minőségű lámpa csak a beszerzésnél olcsóbb; az áramfogyasztásban azonban annál drágább! Vegye tehát csak a bevált, gazdaságos TUNGSRAM LÁM PÁTI Lesújtó hírek érkeznek hozzánk kanadai magyar katolikus test­véreink szomorú sorsáról. Ezek­ből a hírekből megtudhatjuk, hogy például egyik helyen 121 család közül 91 tengődik munkanélküli segélyen, 75 család közül 35 tiszta kommunista, 121 család közül csak 60 jár templomba, a többi hajlik a szombaiista, ad­ventista s másféle szekta felé, aszerint, amelyiknek közelében él­nek. Ezeknek a szegény elhagya­tott testvéreinknek nem állanak rendelkezésökre semmiféle vallás­erkölcsi könyvek sem és igy még nagyobb a lehetősége annak, hogy véglegesen elvesznek az egyház számára. Ha tehát meg akarjuk őket menteni, tehetsé­günkhöz képest, sőt áldozatok árán is támogatnunk, istápoinunk kell őket. Szükség volna nagy mennyiségű katekizmusra, bibliára, vallásos irányú folyóiratokra, le­velezőlapokra, képekre, olcsó szentirásra. Ezek nyújtanának leg­alább némi lelki táplálékot, hiszen sok helyen csak kéthónaponkint van szentmise. Különösen Géfin- nek művei, Nyisztornak felvilágo­sító munkái, a Müller könyvek a parancsolatokról és más hasonló nagy szolgalatokat s bizony a használtakat is szívesen fogadnák. A vallásos irányú és tárnyu mun­kák mellett magyar daloskönyve­ket, földrajzi, történelmi müveket, térképeket, gramofonlemezeket, amelyek csakis valódi magyar dalokat tartalmaznak, — szintén kellene testvéreinknek küldenünk, hogy ezzel föntartsuk, ápoljuk és erősitsük bennök a nemzeti érzést! Akármilyen egyszerű kiállitásuak is azok, amiket elküldhetünk, küldjük el nekik. A kanadai tél 8—9 hónapig tart, mely körül­mény olvasásra kényszerit min­denkit, aki a betűt ismeri. Fölkérjük azért magyar katoli­kus testvéreinket, szívleljék meg az itt írtakat s kanadai testvére­ink részére adományozzanak azt, amit tudnak, amit nélkülözhetnek. A szives adományokat átveszi a Szent Ferenc III. Rendjének kül­ügyi bizottsága és Kegytárgyosztálya Miskolc, Minorita rendház s azo­kat a „Turáni Nép“ cimü lapnak karácsonykor megjelenőelső száma nyugtázza. csönnek 89*981 százaléka áll fönn 1933. augusztusában. A hitelintézetek természetesen nem a maximális törvényes ka­matlábbal számoltak annakidején és mi ezt csak tévedésnek mi­nősítjük. Minthogy e téves szá­molásra rájöttünk, követeljük a helyes elszámolást. Megjegyezni kívánjuk, hogy ennél az utólagos elszámolással létrejött gazdatartozás rendezésé­nél még nincs figyelembe véve a pengő vásárlóerejének növeke­dése, illetve a gazda termelvé- nyeinek és ingatlanainak áresése — röviden gazdasági lehetetle­nülés —, amely külön eljárás (revalorizálás) tárgya. Fentiekből tehát világosan lát­szik a várm. Gazd. Egyesület helyes állásfoglalása, amikor leg­alább is 50 százalékát az adós­ságoknak törölni kérte. Erre az alap a fentközöltek. IOOO pengős adósság sorsa Őrizetbe vették a zalaszentlászlói vasúti rablótámadás gyanúsítottját. Tagad, bár bizonyítékok szólnak ellene. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) hivatalos lapja, a „Köztelek“ Írja a következőket: Most folynak a gazdatartozások rendezéséről szóló tanácskozások s ezért nem lesz érdektelen, ha gazdatársaink figyelmét a kérdés egy másik oldalára hívjuk fel. A Statisztikai Szemle 1933. évi novemberi számából a következő adatokat vehetjük ki: 1913-ban az ország mai hatá­rain belül fekvő földeknek hitel­intézeti bekebelezett adóssága 2284 millió pengő és 700 miliő pengő másféle adóssága volt. Ez a hatalmas összeg a háborút kö­tető pénzelértéktelenedés folytán jelentéktelenné zsugorodott össze. Az 1928-ban megindított telek­könyvi adatgyűjtés szerint 1925 év végén a magyar földbirtokot kerekszámban már újból 110 mil­lió pengő bru'tő teher terhelte, amely összeg 1931. év végére 2038 millió pengőre szaporodott. (922 oldal). A bekebelezett ter­hek 80%-a hitelintézeti kölcsön (948. oldal.) Fenti adatok azt mutatják, hogy a magyar föld ujabbkori eladóso­dása 1925-ben kezdődött. A múlt feljegyzéseiből pedig azt látjuk, hogy a pénzromlás 1924-ben ért végét és 1924. évi augusztus­tól kezdődően teljesen stabil pén­zünk volt. E rövid bevezető tájékozódás után vizsgáljuk meg 1925. év első negyedének közepén felvett lOOOpengős jelzálogilag biztosított váltókölcsön sorsát. Ehhez szük­séges ismernünk a váltóleszámí­tolásnál alkalmazott diszkontlábat amely egy vidéki város Községi Takarékpénztáránál (tehát alturista intézmény; más hitelintézetnél ennél magasabb kamattételek is i kerültek alkalmazásba) 1925. év elejétől a következőkép alakult: 1925- ben 18—20—22%. 1926- ban 15—18%. 1927- ben 11—13%. 1928- ban 13%. 1929- ben 13%. 1930 ban 13%, áprilistól 12%. májustól 11 V2%, júniustól 11 és egynegyed százalék. 1931- ben 11 és egynegyed százalék, augusztustól 14% no­vembertől 12%. 1932- ben februártól 11%, má­justól 972%, augusztustól 872%, novemberről 8%. 1933. évben 8 százalék és csak most október harmadában válto­zott. Ha az adós mindig csak ezt a kamatot fizette, a pénzintézet szempontjából ez az adósság ma is teljes egészében fennáll. Ha azonban figyelembe vesszük — mint kell —, hogy a stabil - pénz kellett a 8 százalékon felüli kamat uzsora és a befizetések 8 százalékon felüli részét törlesz­tésre kell fordítani, akkor már kissé más eredményt kapunk. Ebben az esetben az adós által fizetett kamat nem más, mint egy törlesztéses kölcsön annuitása s ehez a törlesztési tervet már könnyen elkészíthetjük. (Itt táblá­zatos kimutatást közöl a lap ar­ról, mennyit kellett évenként kamat címén fizetni.) A táblá­zatból azután azt látjuk, hogy az 1925 év első negyedében fölvett 1000 pengő kölcsönből azok­nál, akik a kamatot rendesen fizették, 1933. augusztusában már csak 288 pengő 68 fillér tőketartozás áll fenn, vagyis az eredeti kölcsöntőke 28*868 szá­zaléka. A különféle időkben fel­vett kölcsöntőkék után még fenn­álló tőketartozást könnyen ki­számíthatjuk a közönséges tör­lesztési terv segítségével. így például az 1926. májusában föl­vett 1000 pengő kölcsöntőkéből 1933. augusztusában annak 54*481 százaléka áll fönn, vagy 1928. augusztusában fölvett köl­csöntőkének csak 77*276 száza­léka ; 1930. májusban fölvett köl­A zalaszentlászlói vasúti rabló- támadás ügyében a nyomozás munkáját a szombathelyi csen­dőrnyomozó alosztály vette át, amely néhány napi munka után eredményt ért el. Egy zalaapáti asszony vallomása alapján már napokkal ezelőtt előállítóit egy gyanúsítottat, aki állhatatosan ta­gadott. Ekkor a nyomozók ügyes cselhez folyamodtak. A községi biró szobájában két nyomozó el­rejtőzött a ruhás szekrényben, s harmadik társuk ide kisérte a gyanúsítottat, majd beengedték hozzá a feleségét. A házastársak azt hitték, hogy senki sem hall­gatja őket és az asszony mind­járt azzal kezdte az izgatott le­folyású beszélgetést, hogy hova tette férje „azt a förtelmetes véres ruhát, meg a sótörő vasat“. A gyanúsított azt válaszolta, hogy lakásuk közelében a szalmakazal­ban rejtette el és megnyugtatni igyekezett feleségét, hogy soha­sem találják meg a holmikat. Az asszony viszont figyelmeztette Vasárnap, november 26. 10: Egyházi ének és szentbe­széd az Egyetemi templomból. 11.15: Evangélikus istentisztelet a Deák-téri templomból. 12.25. A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar, 3: A m. kir. földműve­lésügyi minisztérium rádióelőadás­sorozata. 3.45: A m. kir. Mária Terézia I. honvédgyalogezred ze­nekara. 4.30: Petőfi: „Bolond Istók“. Előadja Kiss Ferenc. 5.30: „Farkasok a pusztán“. Zalai Sza- lay László dr. elbeszélése. 6: Guttenberg György szalonzene- kara. 7.20: „Az élet iskolája“. Zágon István vidám csevegése. 8.30: Hirek. 8.50: Kis színpad. „Bosszantani veszélyes“. Vígjáték 1 felvonásban. 9.25: Magyary urát, hogy akármit is csinálnak vele, el ne ismerjen semmit. A nyomozók ekkor előléptek rejtek­helyükről és leleplezték a házas­párt. A szóbanforgó helyen meg is találták a véres ruhát és a me­rénylethez használt sótörő vasat, A gyanúsított azonban ezekután is tagad és ártatlanságát hangoz­tatja. Tettestársát sem árulja el. Pedig még a kisfia is ellene val­lott. A nyomozók megkérdezték a 8 éves kisfiút, hogy pénteken este otthon volt-e az apja, mire a gyermek azt felelte, hogy már kora este elment a sótörő vassal és csak nagyon későn jött vissza. A gyanúsítottat, akinek nevét a nyomozás érdekében még nem közük, az éjszaka beszállították a zalaegerszegi törvényszék fog­házába. Ruzsás kiadóőr állapota még nagyon súlyos, de a zalapáíi va­súti orvos nagy gonddal kezeli, igy remélhetőleg fokozatosan javulni fog állapota. Imre és cigányzenekara. Hétfő, november 27. 10: I. Disznótórok nagyapáink korában. 2. Arany a tenger fene­kén. (Felolvasás). 12.05: Országos Postászenekar. 1.30: Lakatos Gyula és Vincze cigányzenekara. 3.30: A rádió diákfélórája. „Toldy Ferenc“. 4:*Asszonvok tanácsadója. 5: „A magyar zenepedagógia útja“. Dr. Major Ervin előadása. 5.30: Gramofonlemezek. 6.30: Munkás­félóra. 7: Gregor Vilmos énekei, zongorán kiséri Polgár Tibor. 7.30: Kosztolányi Dezső elbeszé­lése és versei. 8: Váczi Gyula klarinétozik, zongorán kiséri Pol­gár Tibor. 8.30: Hirek. 8.45: Bu­dapesti Hangverseny Zenekar a Zeneművészeti Főiskola nagyter­méből. 10.30: Mándits szalon- és jazz-zenekar. Rádió.

Next

/
Oldalképek
Tartalom