Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-24 / 266. szám

Ára 10 fillér ÜSS. November 24. Péntek, XVI. évfolyam 266 szám Felelős szerkesztő: Herfcoly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■■■: Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint m nyugdijszabályzatban. Nem kell ügyvédhez futkosni, hogy magya­rázatot kérjenek tőle, nem kell telekkönyvbe tekintgetni s ott böngészni, mennyire van megter­helve egy-egy birtoktest, hanem egyszerűen zsebre keil csapni a lecsökkentett összeget és készen van minden. Azaz pardon, még valami : Beiratkozni az egységes­pártba, feltüzni a fogaskerekes és búzakaiászos jelvényt és majd annak idején megszakadásig fújni a NÉP indulót, mert valószínűen gyártanak ilyesmit is, hogy teljes legyen a dicsőség. Apponyi György gróf interpellált a vigadói otromba tüntetés ügyében. A belügyminiszter vizsgálatot Ígért. SIKER? A vidéki kormánypárti lapok­nak a miniszterelnöki sajtóirodá­ban készült vezető cikkeiből sok mindenfelét megtudhatunk. Meg­tudhattuk például azt is, hogy mit oldott meg „sikeresen“ a Gömbös-kormány. A nyugdijkér- dést. Az erre vonatkozó cikkek­ből kitűnik, hogy ennek a kérdés­nek elintézésére igen nagy szük­ség volt. Azok a zavarok, amik­nek szenvedő alanyai vagyunk, mind a nyugdijkérdés „rendezet­lenségében“ találják magyaráza­tukat. Mi következik tehát ebből ? Nem több és nem kevesebb, mint az, hogy, ha a nyugdíjügy „ren­dezést“ nyer, akkor már alig lesz megoldásra váró nagyobb problé­mája a mi csonka hazánknak. Megoldódik a revízió ügye, pia­cokat kapunk terményeink szá­mára, a kartelek átkos uralma megszűnik, a jólétnek zsilipjei megnyitnak és esőstől tövestől hull ránk az áldás, sőt még talán a királykérdés is megoldást nyer ! Mi ugyan nem tudjuk, mi rossz háramlóit az országra abból, hogy a nyugdíjasoknak két kategóriája veit, nem tudjuk, mennyiben hát­ráltatta ez a körülmény a reví­ziót, az ipar és kereskedelem föl­lendülését, mennyiben volt oka a gabonaárak csökkenésének, a kü­lönféle elemi csapásoknak s épen azért nem is fedezhetünk föl a „rendezésiben olyan sikert, amit a Gömbös kormány büszke meg­elégedéssel könyvelhetne el a maga javára. Még csak azt sem mondhatja, — ha pro domo be­szél, — hogy ezzel táborát nö­velte és szolgálta a nemzeti egy­ség eszméjét. Sem a nyugdíjasok, sem a közszolgálatban állók, sem az iparosok, sem a kereskedők, sőt még a gazdák sem örülnek ennek a rendezésnek : miért neve­zik tehát ezt sikernek ? Minden bizonnyal azért, mert — ered­mény. De hát, ha valami ered­mény, az nem jelenti egyben még azt is, hogy — siker, mert az eredmény lehet rossz, káros és veszedelmes, mint valamiféle cse­lekedetnek a következménye; si­kernek azonban csak azt nevezi az ember, ami jó, hasznos és üdvös akár az egyesnek, akár a köznek. Ha az eddigi nyugdij- szabályzat olyan lett volna, mely súlyos igazságtalanságokat tartal­maz, ha nem biztosította volna mindazt, amit a nyugdíjasok jog­gal igényelhetnek és az új sza­bályzat megszüntetné az igazság­talanságot, — mondjuk ki nyíltan — többet adna, mint az eddigi, akkor nevezhetnők az eljárást ren­dezésnek, a rendezést meg, mint az eljárásnak eredményét: siker­nek. így azonban sikerről beszélni vagy merészség, vagy elvakultság. Vagy mindakettő. De legalább könnyen érthető. Mindenki köny- nyen kiismerheti magát az új Budapest, november 23. A kép­viselőház szerdai ülésén sorozatos interpellációk hangzottak el. Tur- chányi Egon két interpellációt mondott el az IBUSz-Trettina ügyben. Az elsőben a hatóságok mulasztásait tette szóvá, s hang­súlyozta, hogy Trettina csalást követett el. Második interpelláció­jában foglalkozott az IBUS ellen folyó vizsgálattal, valamint a vál­lalat vezetésével. Az első inter­pellációra Gömbös miniszterelnök válaszolt, aki kijelentette, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv és a Ribáry- féle levél másolatát átadja az összeférhetetlenségi bizottságnak. Ott azokat tanulmányozhatja Túr chányi képviselő és felhasználhatja. A második interpellációra Fa- binyi kereskedelmi miniszter vá­laszolt. Kijelentette, hogy a válla­latnál a botrány kipattanása után rendet teremtettek és a túlzott személyi illetményeket összesen 450 ezer pengővel leszállították. Most már hagyják békén az IBUSz-t, hogy zavartalanul telje­síthesse hivatását az idegenforga­lom fejlesztése tekintetében. Tur- chánvi Egon mindkét választ tu­domásul vette. Buchinger Manó a kormány külpolitikáját bírálta és kifogásolta, hogy a kormány haragszomrádot játszik a kisantanttal. Gömbös miniszterelnök válaszában kije­lentette, hogy nem játszunk ha- ragszomrádót, bár kétségtelenül okunk volna rá. Helytelen volna azonban nagy nemzeti kérdések­ben tisztán a gyomor politikáját követni. Kéthly Anna a fiatalság elhe­lyezkedése és az álláshalmozá­sok ügyében interpellált. Gömbös miniszterelnök azt válaszolta, hogy a kormány szivén viseli a fiatalság ügyét, a diplomaterme­lést azoban csökkenteni kell. Majd a szociáldemokratákat arra hívta fel, hogy változtassák meg poli­tikájukat. Apponyi György gróf a Habsburg ellenes liga szervezkedésének ügyében intézett kérdést a mi­niszterelnökhöz, utalva arra, hogy a liga működése a társadalmi békét veszélyezteti. Kronológikus sorrendben ismertette a Vigadó­téri tüntetés előzményeit. A liga hetekkel ezelőtt lázitó röpiratokat terjesztett. Csodálkozik, hogy a rendőrség nem lépett fel a nyom­tatvány terjesztői ellen és nem kobozta el a röpiratokat. Ennek volt azután a következménye az a tüntetés, amely a Vigadóban tartott Ottó-vacsora alkalmából lezajlott, ahol papokat, katona­tiszteket inznltáltak. Felolvasott néhány női nevet is, akiket re­produkálhatatlan kifejezésekkel il­lettek a tüntetők. A rendőrség magatartása ez alkalommal any- nyira szokatlan volt és ellentét­ben állt azzal a hatályos és eré­lyes fellépéssel, amelyet máskor tanúsít rendzavarás megakadá­lyozása érdekében, hogy azt a kérdést kell intéznie a minisz­terelnökhöz, nem érvényesült-e befolyás most a tüntetők érdeké­ben ? Felolvasta a kivezényelt rendőrtisztek neveit. Majd a fő­kapitány nyilatkozatára hivatko­zott, hangoztatva, hogy e nyilat­kozat után a főkapitánynak le kelleit volna mondania. Budapest hirneve vizsgálatot és megtorlást kíván és ezt kéri a kormánytól. Gömbös miniszterelnök vála­szában hangoztatta, hogy min­denkinek őszinte meggyőződését tiszteletben tartja, igy a legitimis­tákét is. Távol áll a kormánytól, hogy tűrjön Ízléstelenségeket. Keresztes belügyminiszter szintén válaszolt az interpellációra. Kije­lentette, hogy a terjesztett röpira­tok tartalmát törvényellenesnek tartja s azért intézkedett is, hogy a rendőrség akadályozza meg a terjesztést, az ügyész pedig tegyen megfelelő indítványt. A vacsoráról a rendőrséget nem értesítették, ezért úgy utasította a rendőrséget, hogy a rendet az utcán biztosítsa és az épületbe csak akkor menjen be, ha a vacsora rendezősége ezt kívánja. Az előadott sérelmeket Ízlésteleneknek tartja éá még sú­lyosabban esnek latba, ha egye­temi hallgatók követték el. A fel­sorolt eseteket megvizsgálatatja, valamint azt is, hogy a rendőr­ség teljesítette-e kötelességét? A választ az interpelláló tudomásul vette. Hogy is történt a tüntetés ? A hétfői legitimista vacsorával kapcsolatos tüntetésekről sok ferde és célzatos híradás jelent meg a baloldali és a kormánypárti saj­tóban. Ezzel szemben egy szem­tanú előadása alapján megálla­píthatjuk, hogy a tüntetők a te­rembe nem hatoltak be, s a va­csorázó terem minden botránytól mentes volt. Az Oító-vacsorákon még soha nem volt ilyen nagy­számú közönség. Feltűnően nagy számmal jelentek meg a kisipa­rosok és vidéki gazdák. A terem­ben a leglelkesebb volt a han­gulat. Nem felel meg a tényeknek, amit egyes lapok célzatosan ál­lítottak, hogy a tüntetők létszáma ezer volt. Legfeljebb 300-350 egyén tüntetett, amint a szem­tanuk igazolják. A tüntetőcsapat nagy része felitatott tömeg be­nyomását keltette. Az a tény, hogy a főváros ez előkelő tájá­nak még ilyen üvöltésben nem volt része és a közeli dunaparti szállók idegen közönsége roppant megbotránkozott, hogy a rendőr­ség jelenlétében ilyesmi történ­hetett. És amit idegenforgalom terén a főváros az utóbbi időkben elért, azt a „törvénytarttatók“ magatartása valószínűleg veszé­lyeztetik. (Ugyanis azzal az érve­léssel tüntettek, hogy ők a tör­vény tisztelelbentartását kívánják). A tüntetők nagy bűnnek mi­nősítették a legitimista megmoz­dulást. Pedig, hogy mennyire nem bűn, látszik abból, hogy Ostffy Lajos vasmegyei főispán megje­lent a Szombathelyen mondott Ottó-misén, Budapest székesfő­város képviselője pedig, egyik tanácsnok, részt vett a főváros kegyúri padjában a délelőtti ün­nepi szentmisén, este pedig a vacsorán Károlyi József gróffal, a vacsora ünnepi szónokával szem­ben foglalt helyett. Vagy talán azt bizonyítja a vasi főispán magatartása, hogy egyik helyen a kormány alkalmazkodik az iilető hely felfogásához, másutt pedig máskép gondolkozik ? Az oláh kormány a szélsőségek ellen. Bukarest, november 23. Teg­nap este a minisztertanács el­határozta, hogy a szélső balol­dali és a szélső jobboldali moz­galmat elfojtja. Elhatározta azt is, hogy a nemzeti parasztpárt által felállított önkormányzati szervezeteket megszünteti. o-, * ii~ -lO^E^jrrij.iVn Újabb pénzfelhigitás várható Amerikában. Washington, november 23. A közigazgatási tanács elnöki tisz­tében változás történt, amit azzal magyaráznak, hogy* a pénzügyi válság kiszélesedett. A válság nemcsak a dollárra, de a francia frankra is ki fog hatni a beava­tottak szerint. Valószínűnek tart­ják, hogy a közgazdasági tanács­ban a további pénzfelhigitás hí­vei kerekednek felül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom