Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-23 / 265. szám

XVI. évfolyam 265 »Am, ára 10 fillér 1833. November1 23. Csütörtök, Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKA Megjelenik hétköznap I NAPILAP a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng?, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint hétfői „tüntetés.“ Hát annyira antilegitimisla volna a csonka ország lakosságá­nak nagy többsége, hogy a legi­timistáknak minden, legcsekélyebb megmozdulására „ellentüntetés“ a válasz ? A budapesti és debreceni egyetemeknek ifjúsága s általában a magyar ifjúság esküdt ellensége lenne a legitimizmusnak ? Á kor­mánypárti iapoknak híradásaiból, melyek a hétfői „Ottó vacsorával“ kapcsolatos eseményekről szólnak, legalább is erre kellene következ­tetnünk. A dolog azonban egy picikét máskép áll. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy hétfőn este a pesti Vigadó előtt nem „az ifjúság“, nem is „az egyetemi if­júság“ tüntetett, hanem összeve­rődött ott mintegy harmadfélszáz főnyi csoport, mely természetesen nagyobbára fiatal emberekből ál­lott s voltak a csoportban egye­temi hallgatók is és ez a csoport olyan viselkedést tanúsított ott, hogy azért valóban szégyenkeznie keli „az ifjúságnak“ és különösen „az egyetemi ifjúságnak“. Mint útonálló martalócok, vetették ma­gukat „az ifjúság“ gyűjtőfogalom alá teljesen jogtalanul foglalt egyé­nek a vacsoráról távozó tisztes emberekre, kiknek- száma megha­ladta a másfélezeret és — men­tették a hazát. Megmutatták or­szág-világ előtt, mint értelmezi a kormánypárti lapok „ifjúsága“ a magyar szabadságjogokat, meny­nyire tiszteli a „jövő reménysége“ a véleményszabadságot ! — De nem ! Mi védelmünkbe vesszük az ifjúságot, az egyetemi ifjúsá­got, mely arra nem kapható, hogy erőszakkal, ajtó* és ablakbetörés utján hatoljon be egy terembe, hol semmi keresnivalója nincs, hogy háborús kitüntetéseket viselő öreg katonákat, védtelen papokat, intelligens nőket a nyílt utcán trágár kifejezésekkel illessen, záp tojással megdobáljon. Nem, a „magyar ifjúság“ erre nem képes, j Erre képes egy csomó aszfalt- betyár, egy csomó csirkefogó, akiket erre a célra valami látha­tatlan kéz, — a világért sem nemes eszme, elv! — szervez meg. *— Az Grszág lakosságának óriási többsége tagadhatatlanul legitimista, de iegitimisía érzel­müknek ezeren meg ezeren nem mernek nyíltan kifejezést adni. Hogy miért nem, azt nem kell magyarázgatni. A NÉP-ben és TESz-ben lajstromozottaknak ti- zedrésze sem antilegitimists, pe­dig tudjuk, hogy ezek az alaku­latok mind az antilegitimista mi­niszterelnök vezérlete alatt álla­nak. A sok ezer, meg tízezer le­gitimista csak az óta tartózkodik a legitimista összejöveteleken való megjelenéstől, mióta a miniszter- elnök harcot hirdetett a legiti­mizmus ellen. Ne vezessen tehát tévútra senkit sem az a tény, hogy ma itt, holnap meg amott „alakul meg“ a NÉP, vagy a TES?, — bevallottan antilegiti­mista alakulatok, — vagy hogy az utca népéből „csoport“ alakul, ha néhány fiatalember, akikre épenséggei nincs szükség a nagy problémák megoldásánál, — tün­tetést rendez. A legitimizmus nem mai keletű doiog. Él az, amióta király nélkül vagyunk, de sem Bethlen István, sem Károlyi Gyula nem támadtak ellene úgy, mint Gömbös Gyula és azért senki sem vádolhatja őket, hogy nem olyan jó magyarok, mint Gömbös Gyula. De tekintsünk végig azon a táboron, mely nyíltan bevallja, hogy legitimista, találunk-e ott I csak egyetlenegyet is, akinek ma­gyarságához szó férhet, aki ne kívánná a haza és nemzet üdvét és boldogságát legalább is any- nyira, mint a miniszterelnök tá­bora. Végtelenül csudálkozunk azért, hogy mindig csak a legiti­mista összejöveteleket zavarják meg, a kormánypártiaké pedig mindig nyugodtan kezdődhetik és végződhetik. A kormánypárti la­poknak egyetlen elitélő szavuk nem volta „tüntetésihez. Mintha bizony a rendzavarás, a nyilt ut­cán való sértegetések és más ha­sonló „apróságok“ más elbírálás alá tartoznának akkor, ha azok a legitimisták ellen irányulnak. üémetország nem tant igényt Elzászra, csak a Saar-vidékre. Hitler nyilatkozata a Malin számára. Paris, november 22. Hitler kan­cellár a Malin számára érdekes nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy a népszavazás új erővel támasz tóttá alá óhajtásait. Franciaország és Németország között a Saar- vidék okozza az ellentéteket. Erre a vidékre Németország okvetlen igényt tart, az vissza kell adni. Elzász Loiharingiáró! végérvénye­sen lemondottunk — jelentette ki a kancellár — és kérjük, higyje- nek e kijelentés őszinteségében. Ezután arról szólt, hogy Genf elhagyása szükségszerű cseleke­det volt. Genfben hatalmi csopor­tok álianak egymással szemben, s azért a Népszövetség nem al­kalmas az ellentétek elsimítására, ellenkezőleg mindig új nehézségek támadnak. Végül kijelentette a kancellár, hogy, ha Németorszá­got Genien kívül komoly tárgya­lásra hívják, hajlandó mindenkivel szóba állani. Genfbe Németország többé nem lér vissza. A továbbiakban rámutatott a kancellár, hogy Franciaország nem alapíthatja biztonságát Németor­szág elnyomására. Csakis tárgya­lások atapján, egyenlő jogok mel­leit lehet a biztonságot megterem­teni. Hangsúlyozta a kancellár, hogy Németország politikájáról ő dönt, s ha valamire szavát adja, azt megtartja. Tetteiért nemzete előtt felel. London, novmber 22. Római jelentés szerint Avenol, a Nép­szövetség főtitkára Mussolinival a Népszövetség átalakításáról tár­gyal. Olaszország a Népszövet­ség több hátrányának kiküszöbö léséhez ragaszkodik. Így kívánja a kapcsolat megszüntetését a népszövetségi alapokmány és a békeszerződések között, mert e kapcsolat alapján a Népszövetség­ben Anglia és Franciaország aka­rata érvényesült. Kívánja a mos­tani eredménytelen eljárási módo­zatok megváltoztatását és egyes kisállamok befolyásának vissza­szorítását. ÚJ reformokat akarnak bevezetni az adózás terén. Politikai körökben elterjedt hí­rek szerint a pénzügyminisztéri­umban nagyjelentőségű adóigaz­gatási reformterven dolgoznak. A reform célja az adóigazgatás egy­szerűsítése, különös tekintettel a mezőgazdasági adósokra. A javas latnak fontos intézkedése les?, hogy az adófelszólamlási bizott­ság és a közigazgatási bíróság közé egy új középfokú felebbe- zési fórumot iktat s ehhez kerül a jövőben az esetek nagy része a közigazgatási bíróság helyett. Az adóigazgatási reformmal kap­csolatban adókivetési reform is készül, amelyet az orvosok és ügyvédek megadóztatásánál rész­ben már megvalósítottak, részben ezután fognak életbe léptetni. Az orvosok kereseti adójának megál­lapításánál ezidén számításba vették pontosan, hogy az orvos mennyi lakbért, az alkalmazottai után mennyi MABI, illetve OTI dijat fizet, mekkora a telefondija, mennyi villanyt, gázt fogyaszt és ezeknek az alapján számították ki a kereseti adóalapot. Az új kive­tési eljárás következménye volt, hogy a kereseti adóalap igen sok orvosnál váratlanul a magasba szökkent. Az a kereseti adóalap, amely múlt évben 1500—2000 pengő között mozgott, ezidén fel­ugrott 6000 pengőre, sőt még nagyobb különbségek is mutat­koztak az új kivetési eljárás mellett. Ezt az új adókivetési eljárást a pénzügyi igazgatás ki akarja ter­jeszteni az egész vonalon. Első­sorban szó van arról, hogy jövő évben az ügyvédek kereseti adó­ját is ilyen eljárással állapítsák meg. Ugyancsak a jövő évre ter­vezik, hogy a forgalmi adót is hasonló adókivetési eljárással ál­lapítsák meg. Amint ezekből a reformokból láthatjuk, a pénzügyi igazgatás az orvosok és ügyvédek, de általában a szabadfoglalkozá­sú k adózó képességét kívánja jobban igényben venni és arra tesz kísérletet, hogy az adóterhet az adóalap jobb kimunkálásával növelje. A pénzügyminisztériumban fo­lyó tárgyalásokon adóleszállitásról nincs szó. A terhek csökkentése inkább a helyhatósági adók és illetékek körében várhatók. A jö­vedelmi és kereseti adó csökken­tése nem lesz olyan nagyfokú, mint általában hiszik. Bizonyos azonban, hogy ezt az adózási kul­csot kismértékben leszállítják. Le­hetséges az is, hogy a létmini­mumot felemelik, szó van azon­ban arról, hogy az öt százalékra valorizált hadikölcsönkötvényekkel talán lehetséges lesz az adó egy­negyed részét kifizetni, a hátra­lékoknál pedig az adó felét.--------n—-----rTTT*rr i ~ rrm mmntnri r nnTinr unm Gr igei* Miklós támadása a kormány ellen az Oltó- vacsorával kapcsolatban. Budapest, november 22. A kép­viselőház tegnapesti ülésén Gri- ger Miklós felszólalt az Otió- j Vacsorával kapcsolatban. Uíalt arra, hogy bizonyos körök, ame­lyekről azt tartják, hogy közei állanak a kormányhoz, durvább eszközökkel léptek fel a legitimista vacsorával szemben, mini bár­milyen októbrista vagy forradalmi mozgalmakkal szemben tehették volfla. Tudják, hogy hiába for­dulnak jogoivoslásért a kormány­hoz. De lé ved a miniszterelnök, ha azt hiszi, hogy titokzatos kü­lönítmények mozgósításával el­nyomhatja a legitimista mozgal­mat. Nem lehet megfélemlíteni minket, s akik ezt akarják, fér­fiakkal találják magukat szemben. Rövid táviratok. Rablás történt ma délelőtt a fővárosban. A Ganz-gyár altiszt­jének kezéből kiragadott egy két­ezer pengői tartalmazó táskát egy férfi, aki egy arra haiadó autóból hajolt ki. Az autó lopott volt. — Olaszország idei gabonatermése fedezi szükségletét. — A spanyol választási eredményekből 242 mandátum sorsa vált eddig is­mertté. Ebből 123-at a jobboldal kapott, igy valószínűen jobboldali kormány alakul. — Romániában 2 és fél millió analfabéta van. Tanításukhoz 65 ezer tanító kel­lene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom