Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-19 / 262. szám

1933 november 19 3 Megváltozik-e a Husvét dátuma ? A Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano cáfolja azo­kat a kü'fötdi lapjelentéseket, hogy a Vaiikán hozzájárult a Husvét vasárnap dátumának le- rögzitéséhez. Ennek az ellenkezője igaz. Amikor a Népszövetség naptárbizottsága a főtitkárság ré­vén kérdést intézett a Szentszék­hez: helyesnek tartja-e, hogy a jövőben husvétvasárnapja minden évben ugyan arra a napra essék, a Vatikán azt válaszolta, hogy a husvétvasárnap változó dátuma a kereszténység őskorának tisztelet­reméltó hagyománya, nem lát tehát semmi okot arra, hogy sza­kison a hagyománnyal. A Vatikán válasza mtndamellett leszögezi, hogy dogmatikai szem­pontokból nem látja akadályát a változtatásnak és abban az eset­ben, ha úgy alakulna a helyzet, az emberiség üdve és java érde­kében szükség lenne erre a re­formra, hajlandó összehivatni az ökuméniai zsinatot a kérdés el­döntésére. Minszteri rendelet az ácsmunkák vállalásáról. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a kereskedelemügyi mnisz- ternek a kőmivesmesterek által elvállalt építkezéseknél az ácsmun­kákat végző ácsmester, vagy ács­iparos kötelező bejelentése tár­gyában kiadott rendeletét. A ren­delet szerint a kőművesmester köteles az általa elvállalt építke­zéseknél, amennyiben az ácsmun­kák kivitelezését is elvállalta, az ácsmunkák megkezdése előtt 3 nappal a kivitelezést végző ács­mester, illetőleg amennyiben olyan ácsmunkákról van szó, melyeket kisebb ácsiparosok is önnállóan végezhetnek, az ács mester, vagy ácsiparos nevét és lakcímét az építésügyi hatóságnál bejelenteni. A bejelentett ács­mester vagy ácsiparos köteles az ácsmunka kivitelezése előtt az ácsmunka tervet az építésügyi ha­tóságoknál aláirni, vagy azok egy példányát aláírva az építés­ügyi hatóságokhoz beküldeni, köteles továbbá a foglalkozását és lakcímet feltüntető cimtáblát az építkezés színhelyén feltűnően kifüggeszteni. Kelengyéjéhez a damasztot és lepedővásznat most vegye meg az „OLCSÓ HÓNAP“ alatt Szántó Di?ataruüzletben Az „OLCSÓ HÓNAP“ alatt a rendes napi árnál sokkal olcsóbb! Damaszt, nagyon szép minőség, pelyhes és virágos 1*74 Lepedővászon, nagyon jó, 150 cm széles .... I 84 Zala megyei Újság Az öreg kisasszony. Irta : Kósa József. Levendula illatú régi Írások kö­zött keresgélt az öreg kisasszony. Nagy ókuláréja egészen lecsúszott, de ő ezt nem vette észre a nagy keresés miati. Ott kint keringve hullt, játszott a sok hópihe. Fehérre változott lassan az utca képe. Pirosarcu, nevető gyerekek sikongtak, üdvö­zölték az első hópihéket. A kis szobában pedig halkan duruzsolt a kályha tüze. Mély, mozdulatlan csend ült az öreg bútorok között. Csak néha zörrent meg egy egy régi, ékes betűkkel megirt sárga levél. Az öreg kisasszony már türel­metlenkedett. Idegesen kipkedett- kapkodott. Gyűrte, marta, kínozta a régi Írásokat. Majd nagyot só­hajtva felemelkedett, odatipegett a kicsiny, kézimunkával letakart asztalkához és felemelte az ott szétterített újságot. Látszott az ujságlapon, hogy mostanában igen nagy volt a kelete. Szélei kirojto- zottak, sőt még ironnak a nyoma is diszlett a „Halálozások“ rova­tában. Fekete vonalakkal cirkal- mazott be valaki egy nevet s most az öreg kisasszony épen ezt a nevet olvasta megint, talán már századszor. Szólt pedig eképen a hir : „Vizeki Vassváry Nép. János ny. alispán meghalt életének 72. évében. Halálát gyászolják . . . stb.“ — Mint a villámcsapás nyári derült napon, olyan hatással volt e hir az öreg kisasszonyra. Réges- régi, eitemetet*, de el nem fele­dett szép emlékek elevenedtek meg a leikében. A vármegyei bálok szépségei, a vidám, jókedvű fiatalság és mindenek előtt egy fehérarcu, szép szomorú arcú férfit, akit — most már biztosan tudta, — nagyon megszeretett. Aztán telt-múlt az idő. A kis leány nagyieánnyá fejlődött; az évekkel együtt nőtt, hatalmasodott lelké­ben a vágy : elérni és meghódí­tani az ismeretlent. Nem lehetett. Magábazárkózott maradt az min­dig. Hideg, mint a fagyasztó ja­nuári éjszaka. Nem firtatta ennek az okát. Néhány levelet kapott tőle, emléksoraii is őrizte és ez elég volt neki. Barátnőit erre is, arra is el­kapta az Élet keze. Szétszórta őket a vármegye fehér falu kúriái közé. Sőt jutott belőlük a vár­megye határán túl is. Hiszen ringó termetű, gyönyörű leányok voltak valamennyien. Most már nagymamák, vagy, elköltöztek valamelyik csendes, rozsdás zár­ral ellátott kriptába. De az öreg kisasszony maradt a régi. Vidám kedélyű, mosolygó arcú, szép kezű teremtése az Urnák. Csak az évek suhantak el felette, de a lelke érintetlen maradt, mint a most kinyillott pünkösdi rózsa. Sokan kérték, szerették volna leszakítani ezt a a pompás, harmatos rózsát. Nem sikerült. Csak nyílott, mosoly­gott, mindig szebb volt. Nem a&sa vagyok a rádiómmal..........most min­den állomást tisztán és szelektíven logok .... és milyen pompás hang­szinezet ...........mintha nem is a rég* kés zülékem lenne...........ezek az új csö vek valóban csodát müveinek .... tényleg csak elsőrangú márkás rádió-4 csövet szabad vásárolni...............tér-' mé szetesen a mindenütt kedvelt TUNGSRAM, világmárkát.5 TUNGSRAM nyilatkozott. A két szeme, mint az éjfél, sötétedett. Jókedvű éneke szebb volt, mint a pacsirtáé. Maga volt az élet, az elevenség és mégis . . . soha nem árulta el, hogy miért nem akar asszony lenni. Éz az ő féltve őrizett drága titka volt. Csak a lelkében volt néha megmozdulás. Sejtelemszeü meg- rebbenés. amikor híreket hallott arról . . . Ilyenkor kis kezét a szivére nyomva még könnyezett is örömében, ha előléptetéséről értesült, vagy szivárgó könnye­ket, ha házasságáról suttogtak a viharzó szelek. Már több éven keresztül nem hallott róla semmit. Az újságok is csendben voltak. Annyit tudott és sejtett, hogy sokra vitte. Te­kintélyes, magas állást tölt be, de sohasem érdeklődött utána. Csak a leveleit őrizgette a cifrára faragott szekrénykében. Ezeket szokta néha előszedni és felettük behunyt szemekkel álmodozni — úgy, mint régen. Ilyenkor meg­jelent előtte az, aki gyöngybetük- kel irta a leveleket, akit mint csak ifjút látóit s mint férfiút soha . . . — S most itt van ni! itt a gyászhir az újságban ... Nem ta­lálkozhattam vele többet az élet­ben ... Oh Istenem! cseng-bong lelkében a panasz. Százszor is elolvasta a hirt az újságban és százszor is nem akart hinni a szemének. Összeha- sonlitgatta a lapban megjelent nevet a levélben leirt névvel. Szomorúan látta, hogy betűről betűre megegyezett a két név. S az öreg kisasszony nem bírta tovább, hangosan sirni kezdett, mint aki a legkedvesebbjét el­vesztette. Ott kint már fehér lett egészen a föld és lassan leereszkedett a fehérségre az éjszaka sötétsége. Bútorokat díjmentesen, ked­vező fizetési feltételek mellett szállít az ország bármely ré­szébe KOPSTEIN Bútoráruház, Nagykanizsa, Sopron és Szom­bathely. Róm. kát. és új görög, t A 24. Erzsébet. Prot.: A 23. Erzsébet. Izr.: Kiszlev hó 1. Napkelte 7óra II perckor. Nyugszik 4 óra 20 perckor. IDŐ : Lassú lehűlés, éjjel kivált északkeleten fagyok, sok helyen éjjeli és reggeli ködképződés. — Ottó-mise. Ottó király huszonegyedik születés napja al­kalmából november 20-án, hét­főn reggel 8 órakor ünnepélyes szentmise lesz a zalaegerszegi plébániatemplomban. — A tankerületi főigazgató, Mátrai Rudolf dr. befejezte láto­gatását a reálgimnáziumban és elutazott Zalaegerszegről. — Ma : Szent Erzsébet— ünnepély. A zalaegerszegi Hölgy­kongregáció ma, szombaton dél­után fél 6 órakor Szent Erzsébeí- ünnepélyt rendez a Kulturházban. Műsor: 1. Koudela Géza dr.: Koldusboton, törött mankón .. . Éneklik a Notre Dame képző nö­vendékei. 2. Cz. Lovich Ilona : Erzsébet. Előadja Tóth Nórika. 3. Bahnert: Szent Eezsébet rózsái. Négyszólamú karral előadják a Noire Dame képző növendékei. 4, Ünnepi beszéd. 5. Corelh — Leonard : La Foiiia Thema variá­ciókkal. Előadja hegedűn dr. Vida Sándor, zongorán kiséri Kecskés Eszter. 6. Haydn : Hála- dal. Éneklik a Notre Dame képző növendékei. 7. Blaskó Mária: Adjatok kenyeret. Egyfelvonásos szinmü. — Adomány. Doma Ferenc csömödéri községi tisztviselő 50 pengőt adományozott a zalaeger­szegi reálgimnázium Segitő Egye­sületének. Követésre hivó nemes tettéért ezúton mond köszönetét a Segitő Egyesület. Erzsébet királyné-szálló Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában.) Az Erzsébet pincében I pincér rendszer! 100 modern kényelmes szoba. Liftek. Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés. Az étterem és kávéházban min­den este szalonzene. Menü 1*60 pengő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom