Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-12 / 256. szám

XVI. évfolyam 256 szám Ara (0 fillér 1933. November 12. Vasárnap. föUS'-.„telendő Gos^°n^v Usxtó P 54 ,\ébános Za\acs^V Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. » Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. —s Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 penge1, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Tim in in wn ii ii nan Minin i m ~m mm mi imiii— NÉP és TESz Az egységespárt országos szer­vezkedése alkalmával elhangzott számtalan beszédből és még több hírlapi cikkből azt kellett volna megállapítanunk, hogy szegény magyar nemzetünknek erejét olyan rettenetes széthúzás, egyeneilen- kedés emészti, mely valósággal a sir szélére juttatta a magyart. A nagyhangú beszédek és hasábos cikkek ugyanis mind, mind azért hangzottak el és illetve íródtak, hogy a nemzetet egy táborba te­reljék, egy egységbe íömöritsék, mert, ha továbbra is széttagolt­ságban marad, menthetetlenül el­pusztul. Hát annyit tudott min­denki, mi is, a külföld is, hogy Magyarországon vannak politikai pártok sib., de tudtuk azt is és tudta a külföld is, hogy ez a nemzet egységes. Igen, egységes, még akkor is, ha nem helyesli mindenben az épen uralmon levő pártnak és kormánynak politiká­ját. Emlegették a beszédekben és cikkekben, hogy a revízió terén csak akkor érhetünk el eredmé­nyeket, ha egységesen, mint egy test, egy lélek követeljük azt, — egy pártban tömörülve. Ezt ille­tően már jónéhányszor leszögez­tük s ieszögezték a kormány ér­dekkörén kívül álló más tényezők is, ami igazán nem vár bizonyi* fásra s különösen nem pártszerü bizonyításra, hogy nincs a nem­zetnek egyetlen tagja sem, aki ne óhajtaná vissza Szent István biro­dalmának régi határait s ne ál­lana készen arra, hogy vérét, éle­tét áldozza hazájáért. Ezt is tudja mindenki úgy itt bent, a szűkre szabott határok között, mint eze­ken a határokon túl mindenütt, a világnak minden táján, ahol kul- turemberek laknak. Mi hát a tu- iajdonképeni célja ennek a szer­vezkedésnek ? Nem más, mini az egységespárt és a kormány éle­tének meghosszabbítása. Szinte furcsán hangzik, bár már néhány hónapos ez a szólam: meg kel! szervezni a nemzeti egységet, — mi­velhogy nem ismerünk közöttünk sehonnai bitang embert, aki ne kívánná a haza és nemzet javát és üdvét, aki ki akarná magát iktatni a nemzet közösségéből. Hála Istennek, lehet az még tisz­tességes, becsületes ember és hazafi, aki nem iratkozik be a kormánypártba. Nem szólunk ez ellen a szervezkedés ellen, csak az ellen tiltakozunk, hogy a kor­mánypárton kivül álíókat a haza ellenségeinek bélyegezzék. Mert egyes túlbuzgó nepisták a gyű­lésre invitáláskor már ilyenformán nyilatkoztak. Épen igy nem kifo­gásolhatjuk azt sem, ha a Társa­dalmi Egyesületek Szövetsége, a TESz, szervezkedik, csak épen azt nem találjuk elfogadhatónak, hogy létezésére szintén a revízió szem­pontjából van szükség. Távol áll tőlünk céljának, szándékának tisz­taságában kételkednünk, de — bár alapszabályai határozottan ki­zárják a politizálást, — azért a Gömbös elé rendezett felvonulás­sal igen olyan Gömbös-párüságot árult el, amiből majdnem arra következtethetünk, hogy politika nélkül is Gömbös hadállásait erő- sitgeii. Vezérelnöke egyébként is Gömbös. Ügyvezető elnöke Ször- tsey József, ki egyben főszerkesz­tője is annak a lapnak, mely ez év augusztus 20-iki számában első királyunkról irt vezető cik­kében elfelejtette azt, hogy első királyunk Szent István volt, írván mindig csak ezt: István király, ügy tudjuk, hogy a Szörtsey ügy­vezető elnök főszerkesztésében megjelenő újság a TESz-nek a lapja .. . Talán nem tekintenek bennünket rossz magyaroknak, ha első szent királyunknak eme cim- és rangfosztása miatt sem tudunk lelkesedni a TESz-ért. Mi Szent István lobogója alatt akar­juk visszaszerezni Szent István birodalmát és Szent István koro­nájával koronázzuk meg királyun­kat. Vegye ezt tudomásul a TESz és közeli rokona, a NÉP. Budapest, november 11. Tur- chányi Egon az IBUSz ügyben nyílt levelet intézett Gömbös mi­niszterelnökhöz, akit felhív arra, hogy az ügy vizsgálati adatait hozza nyilvánosságra, köztük Ri- báry ügyvédnek, az IBUSz ügyé­szének levelét. Turchányi kijelen­tette, hogy ez adatok nyilvános­ságra kerülése után ő is nyilvános ­ságra hoz bizonyos adatokat. A bírósági eljárásra való tekintettel valószínű, hogy Gömbös minisz­terelnök nem hozza nyivánosságra még az IBUSz-vizsgálat adatait. Ribáry ügyvéd kijelentette, hogy a szóbanforgó levelet csak a kor­mány vagy az IBUSz utasítására teszi közzé. A levél azonban nem tartalmaz olyan szenzációkat, ami­ket Turchányi vár. A képviselőházat valószínűen csütörtökre hívják össze. Már az első ülésén felszólal Hegymegi Kiss Pál az IBUSz- Trettina Tur- chányi-Eckhardt ügyben. Fabinyi miniszter ismerten a vizsgálat eredményét, az ügy politikai vo­natkozásaihoz pedig esetleg Göm­bös miniszterelnök is hozzászól. Várják Turchányi Egon felszóla­lását is. Roosevelt politikája tizenegy milliárd dollár kárt okozott az amerikai közgazdaságnak. Newyork, november 11. Roo­sevelt gazdasági politikájának, il­letően az újjáépítési tervnek ku­darca egyre nyilvánva'óbbá válik. Az alacsony mezőgazdasági és a magas ipari árak közti különbség egyre nagyobb. A munkabérek emelkedése nem tud lépést tar­tani az ipari árak emelkedésével, sem a dollár értékves2teségével. Emiatt a mezőgazdasági államok gazdáinak sztrájkja mellett növek­szik a sztrájkmozgalom az ipar­ban is. Az országos ipari tanács köz­leményt adott ki és ebben meg- j —- "ir-yy-y-^y-nrtf-L—u~Lru—Lru-IUT-T; A szovjet hadüzenet nélküli japán támadást vár. állapítja, hogy Roosevelt politi­kája 11 és félmilliárd dollár kárt okozott az amerikai közgazdaság­nak. A dollár árfolyamának tartása a kormány legnagyobb erőfeszí­tései ellenére sem sikerül, jel­lemzi a helyzetet, hogy a new- yorki bankok betétállománya az utóbbi héten 175 millió dollárral csökkent. A tőkemenekülés Ame­rikából egyre tart. A londoni bankokban 150 millió dollár ame­rikai tőke hever. Ebből 50 millió ezen a héten menekült át. Paris, november 11. Moszkvá­ból jelentik, hogy szovjet körök szerint a szovjet-amerikai köze­ledés nagy mértékben megerősíti Oroszország keletázsiai helyzetét és óvatosságra inti a japán katonai pártot. Tartanak azonban attól, hogy Japán az erők várható eltolódása miatt siettetni fogja a döntést és — ámbár a tél nem kedvez a hadműveleteknek — hadüzenet nélkül támadja meg Oroszországot Keletázsiában, mint azt 1904-ben is tette. Moszvában a helyzetet súlyosnak ítélik meg. Washington, november 11. Lit­vinov orosz külügyi népbiztos és és Roosevelt elnök tanácskozása a Fehér Házban 3 órán át tar­tott. Litvinov úgy nyilatkozott, hogy a tanácskozás igen szívé­lyes volt. Beavatott körök szerint az amerikai-orosz tárgyalások nagy lépéssel haladtak előre, de az anyag nagyobb része még hátra van, mert Roosevelt a két ország között 16 év alatt felhal­mozódott összes kérdéseket el akarja intézni. A diplomáciai kapcsolat felvételében már meg­egyeztek az államférfiak. Megnyílt a nemzeti munkahét. Budapest november 11. A TESz székházában ma délelőtt nyílt meg a nemzeti munkahét. Baross Gábor üdvözlő beszédére Gömbös miniszterelnök válaszolt. Hangsúlyozta a nemzeti munka fontosságát, majd arról beszélt, hogy a nemzeti munka és az ál­tala hirdetett nemzeti egység ösz- szetartoznak s az apró kis pár­toknak nincs létjogosultságuk. Magyar zarándokok a pápánál. Róma, november hó 11. XI. Pius pápa kihallgatáson fogadta a Serédi hercegprímás vezetésével Rómában időző magyar zarándo­kokat. A pápa beszédében igen melegen szólt Magyarországról, amely közeláll szivéhez. Rámuta­tott, hogy a liszia katolikus életre elsősorban a szenvedő országok­nak van szükségük, különösen Magyarországnak, amelynek népe oly nagy megpróbáltatáson megy keresztül. Hétfőn megalakul az uj román kormány. Bukarest, november 11. A ki­rály vasárnap érkezik Bukarestbe, s akkor Vajda miniszterelnök hi­vatalosan is benyújtja a kormány lemondását. A király nyomban megkezdi a válság megoldására vonatkozó tárgyalásokat. Az uj kormány előreláthatóan hétfőn megalakul és még aznap le is teszi az esküt. Megcsonkították Briand szobrát. Páris, november 11. A fegy­verszünet évfordulójának ünnep- - ségét nagy botrány zavarta meg. Briand szobrát ma kellett volna felavatni. Reggel felfedezték, hogy az éjszaka a szobor arcát és orrál kalapáccsal összezúzták. A A szobor elpusztultnak tekinthető.; , Tüntetések Bubimban Anglia ellen. Dublin, november hó 11. A köztársasági párt nagy angolel­lenes tüntetést rendezett. Egyik parkban óriási tömeg jelenlétében elégették az angol zászlót, majd felrobbantották Viktória királyné obeliszkjét. Több angol üzletet összeromboltak. A köztársasági párt vezére felhívta a tömeget, hogy pusztítson el mindent, ami Angliára emlékeztet. A csütörtökön Összeülő kép­viselőház először az IBUSz- Ugyet tárgyalja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom