Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-11-10 / 254. szám
*NI, ivfolfim 254 szám ÄMI 10 tflitéf* i933. November 10. Péntek. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Szerkesztőség és Széchenyi-íér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A városok egyre kevesebbet jelentenek az ország népességének fejlődése szempontjából It természetes szaporodás 83*8 százaléka a falvakra esik. — Zala megye népessége hatvan év alatt 50 százalékkal növekedett. Thirring Lajos ár. a Magyar Statisztikai Szemle legutóbbi számában érdekes cikkben vizsgálja Magyar- ország népesedési viszonyait a legelső rendszeres népszámlálás óta, vagyis 1869 és 1930 között. Megállapítja, hogy a főváros- körüli elővárosok rohamosan és nemzetpolitikai szempontból szinte aggasztóan előretörtek népesség dolgában. Ugyanez a helyzet a a főváros-környéki községeknél is. Ha a főváros körül elhelyezkedő megyei városok rohamos népesedését különválasztjuk, akkor kitűnik, hogy Magyarország megyei városainak egy része, különösen a 15 30 ezer lakosuak igen lanyhán népesedtek, sőt az utóbbi időben nem egy meg is állt gyarapodásában. Más adatokra bukkanunk, ha nem a tényleges, hanem a természetes szaporodást vizsgáljuk. Amig a békeévtizedekben Magyar- országnéperőmegujhodásának33.1 százaléka származott a nagyobb települések köréből, most ez a hányados e tömörülések népességi súlyának növekedése ellenére is 23 7 százalékra apadt. Népességfejlődésünk egyetlen szilárd belső bázisa ezidőszerint a kisebb községek népének életereje. Kedvező tünet, hogy a községek az 1920 és 1930 között megnövekedett természetes szaporodásukból nagyobb részt tartottak meg, mint a XX. század elején. Ezt a körülményt a szerző az egyéb vonatkozásokban nem szerencsés földreformnak is tulajdonítja. Rámutat, hogy a községekkel szemben a városias fejlődésü települések viszont épen a természetes nápmozgalom terén szenvedtek sajnálatosan súlyos veszteségeket. Jellemző, hogy amig az ország lakosságának 36*3 százalékát felölelő városias települések az ország népességének növekedéséhez csak 16*2 százalékkal járultak hozzá az utólsó tiz évben, addig a lakosság 63*7 százalékát felölelő agrártelepülések 838 százalékot adtak a természetes szaporodásból. Legkevesebbet jelent fejlődésszempontjából Budapest, amelynek természetes szaporodása az utólsó tiz évben már csak 0*1 százalék volt. Táblázatot közöl a cikkíró arról, hogy miként fejlődött az ország népessége törvényhatóságonként az utólsó hatvan évben. A tényleges szaporodást és nem a természeteset mutatják ezek az adatok. Vezet 159 százalékos ténykozott a népesség. Ezzel szemben Pest vármegye községeinek kétötöde megkétszerezte létszámát. A községek fejlődése tekintetében kedvező helyet foglal el Zala megye. bt az utólsó 60 évben 62 községnek, az utólsó 50 évben pedig 33 községnek kétszereződött meg a népessége. A többieknél visszaesés mutatkozik a a nagy belső vándorlás miatt. Járásonként vizsgálva Zala megyének 1869 és 1930 között történt népesedését, azt látjuk, hogy legerősebben népesedett (tehát erős természetes szaporodás mellett aránylag kicsi volt az elvándorlás) a novai járás, majd a zalaegerszegi és letenyei járás. Leggyengébb a népesedés a nagy- kanizsai és balatonfüredi járásban. Budapest november 9. A kép viselöhaz külügyi bizottsága ma délelőtt ülést tartott, amelyen Kánya Kálmán külügyminiszter beszámolt a külpolitikai helyet ről. Ismertette a dunai államok gazdasági helyzetének orvolására irányuló terveket, köztük az olasz memorandumot, majd a keleti kérdésekkel foglalkozott, beszámolván az ankarai és szófiai útról. Hangoztatta, hogy a törökök rokonszenve megerősödött irányunkban, s akárhogy alakul is a balkáni helyzet, Törökország távol fogja magát tartani egy esetleges magyarellenes akciótól. Magyarország külpolitikáját egyébként a szabadkéz és a revízióra való békés törekvés jellemzi. Nincsenek szövetségeink de vannak barátaink. Gömbös miniszterelnök beszélt ezután arról, hogy a törökországi és szófiai útnak gazdasági célja is volt, s reméli, hogy a törökországi gazdasági lehetőségeket sikerül jobban kihasználnunk. A miniszterelnök után Eckhardt Tibor és Lakatos Gyula szólaltak fel. Budapest, november 8. Ismeretes, hogy Turchányi Egon országgyűlési képviselő a független kisgazdapárt megkérdezése nélkül csalás címén bűnvádi feljelentést tett az ügyészségen az IBUSz ügyben szereplő Trettina Jenő hírlapíró ellen. A kisgazda- párt tegnap ebben a kérdésben ülést tartott. A kiadott kommüniké szerint a párt felkéri az IBUSz-ügynek minden irányban való tisztázására a kormányt. Egyben felkéri Turchányi Egont, hogy a Trettina-ügyet a párton kívül intézzed. A kommünikének ezt az utolsó mondatát beavatott körök úgy magyarázzák, hogy Turchányi és a párt között súlyos ellentét merült fel, s Turchányi emiatt kilép a kisgazdapártból. Hir szerint kilépő levelét ma délután küldi el a párt vezetőségének. Ismertettük a polgármesternek a sütőmesterekkel folytatott tárgyalásait, melyeknek eredménye- képen a közönség a félbarna kenyeret úgy a pékeknél, mint a fűszereseknél és szatócsoknál 24 fillérjével vásárolhatja. A sütőmesterek a tárgyalásokon közölték a polgármesterrel, hogy ezt a kenyeret a viszontelárusitóknak 20 fillérért adják, azonban nem bizonyos, hogy a viszonlelárusitók megelégesznek-e 4 fillér haszonnal. Dicsérettel állapíthatjuk meg, hogy a tárgyalások lefolytatása óta a közönség úgy a pékeknél, mint a kereskedőknél 24 fillérért kapja a kenyeret. A polgármester azonban a kereskedőkkel is megbeszélést kívánt folytatni s ezért ma délelőtt őket is magához kérette. A fűszeresek és szatócsok kevés kivétellel meg is jelentek a polgármesternél és kijelentették, hogy, amikor a pékektől értesítést kaptak az árak leszállításáról, ők is azonnal leszállították az árakat és 26 fillér helyett 24-ért adják a kenyeret. Kijelentették továbbá, hogy négy filléres haszonnal megelégszenek s ha a pékektől 20 fillérért vásárolnak, 24 fillérért adhatják ők is a kenyeret, bárha az összes körülményeket tekintetbe veszik, alig van 2 fillér hasznuk. Amit a kereskedők így szóval megígértek, arra Írásban is kötelezték magukat. Az eléjök tett ivet aláírták. Megjegyezték azonban, hogy, ha a pékek a kenyér árát leszállítják, annak megfelelően leszállítják ők is. Itt említjük még meg, hogy három zalaegerszegi sütőmester bemutatta az üzemökben sütött kenyeret a polgármesternek és összehasonlították azokat a budapesti hasonminőségü kenyerekkel, amiket a főszámvevő hozott Budapestről. Á zalaegerszegi stítő- mesterek készítményei sem minőség, sem mennyiség tekintetében nem állanak a fővárosi sütemények mögött. Ha ott 26 fillér, nálunk — ehez viszonyítottan —- nem drága a 24 fillér. A román kormányválság Bukarest, november 9. A Vajda kormány bukása befejezett tény. Vajda miniszterelnök a királynál Titulescut ajánlotta utódjának, mivel azonban Titulescu aligha fogad el megbízatást, valószínű, hogy választási kormány alakul. Dúca miniszterelnöksége kérdéses, mivel csak más pártok bevonása esetén kapna kormányalakítási megbízást. Szó van Goga miniszterelnökségéről is. Egy udvari méltóság meggyilkolta az afgán királyt. London, november 9. Afganisztán királyát, Nadir khánt meggyilkolták. Az elhunyt fiát már ki is kiáltották királynak. A gyilkosságot egy udvari méltóság követte el. Az inditó ok Nadir király újítási törekvése és szigora, amit a maradi afgán nép nem helyeselt. Attól tartanak, hogy az országban forradalom tör ki. A szovjet-amerikai tárgyalások. Washington, november 9. A sajtó élénken foglalkozik Litvinov orosz külügyi népbiztos amerikai tárgyalásaival. Hir szerint létrejött az elvi megállapodás, amely szerint az Egyesültállamok elismeri a szovjetet, viszont a Szovjet kötelezi magát, hogy Amerikában nem folytat bolsevista propagandát. A kereskedelmi megállapodások kötésére ezután kerül sor. Jeges gyarapodással Pest vármegye, s bezárják a sort Baranya megye 15’4, Abauj megye 8 7 százalékkal. Zala megye 503 százalékával középhelyet foglal el. Megjegyzi a szerző, hogy ennek oka az 1873,-i kolerajárvány pusztítása és a háború előtti nagymértékű kivándorlás, amelynek csapását a megye nehezen heverte ki. 1869 óta az ország községeinek 17 százalékában megfogyatKánya Kálmán a külügyi bizottságban beszámolt a külpolitikai helyzetről. A politika Airei. A kereskedők a kenyér árusításánál megelégesznek 4 filléres haszonnal.
