Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-07 / 251. szám

JUfI évfolyavn 251. »ám. Apa 10 fillér 1*33. November 7. Kedd. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■ -------; Telefonszám 128. «a gammá jmüjiim POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A katolicizmus az igazi állam- fentartó erő — mondották a Katolikus Népszövetség zala­egerszegi szervező gyűlésén. A Katolikus Népszövetség za­laegerszegi szervezete vasárnap délután a Kulturiiázban gyűlést tartott, amelyen a központból Szombati! József és Szoják Géza titkárok jelentek meg. A gyűlést Pehm József apát­plébános nyitotta meg, aki a ka­tolikus öntudat emelésének fon­tosságát hangsúlyozta, majd Szombaíh József egyházmegyei titkár tartotta meg előadását. Kifejtette, hogy a mai gazda­sági nyomorúság nem ölte ki a népből a 25 éves Katolikus Nép- szövetség iránti érdeklődést, ellen­kezőleg az fokozódott, mert kato­likus népünk ráébredt annak tu­datára, hogy egyénenként nem boldogulhat. A Katolikus Nép- szövetség azért dolgozik, hogy a katolikus nép egymásban meg­ismerje a testvért, akit szeretni, támogatni kell. Békés katolikus népünk érzi, hogy nem történik minden az igazságnak megfele­lően, azért szervezkednie kell, hogy kitermelhessen önmagából olyan vezetőket, akik méltó ve­zetői lesznek és hűséges kép­viselői a katolikus érdekeknek. Ebben a 67 százalékosan katoli­kus országban mi hozzuk az áldozatok túlnyomó részét, mi fizetjük a legtöbb adót, mi adjuk a legtöbb munkát. Nemzeti érdek tehát a katolikusok szervezkedése; nemzeti érdek, hogy a katoliku­sok kifejthessék a bennük rejlő erőket, érvényre juttathassák a közéletben a katolikus szellemet, a katolikus erkölcsöt. Ha a ki­sebbségek — akár a zsidókat, akár a protestánsokat vesszük — oly módon meg tudtak szervez­kedni, hogy bizonyos vonatkozá­sokban fölénk kerültek, akkor meggyőződése, hogy szervezke­déssel ezt az állapotot a katoli­kusok meg tudják változtatni. Ezután arról beszélt a szónok, hogy a katolikus nép katolikus intézményeknek, vállalatoknak adja pénzét. Ebben az elgondolásban létesi ett a Katolikus Népszövetség biztosítási osztályt és temetkezési segítő pénztárt, amelyek rövide­sen ezen a vidéken is megkezdik munkájukat. Szoják Géza volt a következő előadó, aki szembeszállt az „elő­ször magyar vagyok“ hangzatos jelszavával, kifejtvén, hogy ez a jelszó nagyon sokszor az egyéni önzést takarja és nem jelenti az igazi hazafiságot. Rámutatottezután a liberális államvezetés csődjére, majd hangsúlyozta, hogy az igazi nemzetfentartó erő a katolicizmus. Magyarországon a katolicizmusé í\ iftvfi mprt a macxvar liaintiriv­munkát és a gyermeket. A kato­licizmus hivatott arra, hogy be­csületes közéletet teremtsen. Ki­fejtette, hogy a katolikusok nem lehetnek elnyomottak, s fel kell ébrednie mindenütt a katolikus öntudatnak. Jogunk van ahhoz, hogy ez az ország Szent István országa legyen, s jogunk van ahhoz, hogy ha miniszterhez, fő­A zalaegerszegi ipartestület va­sárnap délelőtt fél 11-kor a tes­tületi székház nagytermében tag­gyűlést tartott, amelyen a testület tagjai tekintélyes számban jelen­tek meg. Horváth István elnök a gyű­lés megnyitásakor figyelmeztette a tagokat, hogy a gyűlés nem politikai természetű, politikai kér­dések tehát nem kerülhetnek szóba. Majd jelentette, hogy az IPOK-tól átirat érkezett, melynek értelmében a testületnek taggyű­lésen kell állási foglalnia több kérdésben. Dicsérően emlékezett meg a kassai ipartestükéinek ama bátor és hazafias elhatározásáról, hogy megszállott területen, ádáz ellenségek között is nyílt vallo­mást tett magyarsága mellett, ami­kor a csehek jogfosztó rendele­tére válaszképen kimondotta, hogy ügykezelési nyelve továbbra is a magyar marad. Vázolta a kisipa­rosság helyzetét, mely épen olyan rossz, mint a mezőgazdasággal foglalkozóké s épen ezért a kéz- müiparosság is ugyanolyan vé­delmet kér, mint amilyenben a gazdaközönség részesül. Hangsú­lyozta, hogy nálunk a gyáripar sokkal nagyobb istápolást élvez, mint a kézmüvesipar. Ezután fölkérte Lakatos Gyula tagot az IPOK átiratának fölol­vasására és a határozati javasla­tok előterjesztésére. A kassai iparosok. Lakatos Gyula először a következőket olvasta föl : A zala­egerszegi ipartestület által 1933. november hó 5 én egybehívott taggyűlés mélységes megdöbbe­néssel és felháborodással veszi tudomásul a cseh kormánynak azt az eljárását, amely a megszállott területeken élő magyarság anya­nyelvének használatát erőszakos mÁHnn i nrool/ onL laVtoiailnmiA ispánhoz, alispánhoz fordulunk, akkor hittestvérhez forduljunk. Galambos Miklós dr. bejelen­tette, hogy a jogvédő iroda min­den pénteken 8 és 10 óra között a tagok rendelkezésére áll, majd Pehm József apátblébános mon­dott záróbeszédet. Kifejtette, hogy beborult a magyar ég, borús te­hát a magyar katolicizmus ege is, mert a magyar katolicizmus mindig a magyar haza sorsában osztozott. De elcsüggedni nem sza­bad, mert ha mindannyian ki­tartunk eszményeink mellett, ak­kor a haza és a katolicizmus jö­vőjét előre segítjük. hogy az erőszakos és jogtipró cselekedetekben és nemtelen esz­közökben sohasem válogatós cseh kormánynak ez az eljárása a leg- I érzékenyebben a megszállt terti- j letek magyar városainak iparos j lakosságát érinti. A maradék ma­gyar haza iparíestületei köteles­ségüknek tartják, hogy a cseh kormány és törvényhozás erősza­kossága fölött érzett felháborodá­suknak a leghatározottabb formá­ban kifejezést adjanak és ugyan­akkor az elnyomás és jogtalan eltiprás alatt szenvedő magyar iparosokat törhetetlen testvéri sze- retetökről, ragaszkodásukról és változatlan együtiérzésökről bizto­sítsák. A taggyűlés különös melegséggel és testvéri együttérzéssel üd­vözli Kassa város ipartes­tületét és annak iparossá­gát, amely számolva az elnyomók fékevesztett ha­talmi tébolyával és bosszú­vágyával, nyíltan szembe­száll a jogfosztó intézke­désekkel. A zalaegerszegi ipartestület s általában a magyar iparosság ama reményének ad kifejezést, hogy a megszállt területek iparosságának törhetetlen magyarsága mellett tett újabb és újabb hitvallása és az egész magyar nemzetnek az igazság keresése érdekében kifej­tett munkája végül is lehetővé teszi számunkra, hogy mihama­rább baráti kézszoritással köszön­jük meg, hogy velünk együtt min­denkorra meg akarnak és meg is fognak maradni magyarnak. A gyűlés egyhangú lelkesedés­sel magáévá tette az előterjesztést. A gazdavédelmi rendelettel kapcsolatos kézmüvesiparos kí­vánságokat magában foglaló ha­i---------»-1-------­ze tföntartó elem, mint a gazda­társadalom s ezért kérik a kor­mányt, hogy : a) az adók és köztartozás jel­legű más tartozásai számára a védett kisbirtokoknál alkalmazott könnyítésekhez hasonlóan az adó és ÓTI hátralékok tiz év alatt legyenek kamatmentesen törleszt- hetők és az 1933. évben befize­tett adók a folyó évre számíttas­sanak be; b) a magánjogi tartozások te­rén megfelelő kamatcsökkentés mellett ugyancsak két éves kímé­led idő engedélyeztessék a tőke- törlesztést illetően, vagyis a kéz- müiparosságnak úgy a kisipari hitei keretében fölvett, mint a pénzintézeteknél fennálló tartozá­sai visszafizetésére megfelelő könnyítés adassék. — Amennyi­ben a magyar kézmüiparosság tisztában van az ilyen védelmi rendeleteknek a hitelképességre káros befolyásával, a fentkért in­tézkedésekkel kapcsolatban arra kéri a kormányt, hogy c) a megadandó vonatkozó rendeletben kifejezetten hangsú- íyoztassék, miszerint a magyar kézműiparosság a rendelet életbe­lépte után keletkezett tartozásai részére adósvédelemben nem ré­szesül. Azt a mozgalmat, mely az OTl-nak vidéki kerületi választ­mányi határozata alapján az OTI-nál hátralék­ban levő munkaadót sikkasztónak kivánja minősíteni, nemkülönben azt akarja, hogy az ilyen hátralékos munkaadótól von­ják meg a íanonc és segédtartás jogát, az előterjesztett határozati javaslat helyteleníti. Egyben a legerélyesebb tiltakozást javasolja az ellen, hogy a törvényhozás megszigo­rítsa az OTI-re vonatkozó, amugyis túlszigoru törvé­nyes rendelkezéseket; el­lenkezően azt kéri, hogy a fönnálló törvényes ren­delkezések enyhittessenek és evégből felkérni javasolja a kézművesiparosságnak a kerületi választmányokban helyet foglaló tagjait, hogy az említett kerületi választmányi határozat megváltoz­tatásával hozzanak fenti értelmű határozatot, valamint kérjék föl a kerületek országgyűlési képviselőit arra, hogy a törvényhozásban is adjanak hangot annak, hogy az OTI-re vonatkozó törvényes ren­delkezések enyhittessenek. A kisipari hitel vidéki szerveinek felállítása tárgyában ezeket tartalmazza a határozati javaslat : Az Iparosok Országos Központi Szövetkezeté­A zalaegerszegi iparosok tiltakozása a csehek jogfosztó rendelkezései ellen. Üdvözlet a kassai iparosoknak. — Javaslatok az iparosokat közelről érdeklő ügyekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom