Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-10-24 / 241. szám
Á lyeszteni Magyarországon. Óva intett mindenkit attól, hogy bekapja azt a horgot, amit a kormány tart mindenkinek a szája elé, hanem tartson ki mindenki a nemzet régi óhaja mellett és segítsük trónjára annak törvényes örökösét: Ottót. Majd felolvasta Túri Béla táviratát, amelyben a kiváló politikus bejelenti, hogy betegsége miatt nem jelenhetett meg Kanizsa megmozdulásán, de mindenben együttérez a város lakosságával. Kálíay beszéde. Ezután a közönségnek szűnni nem akató tapsa és éljenzése között emelkedett szólásra Kálíay Tibor, a város országgyűlési képviselője. Köszönetét mondott mindenekelőtt azoknak a képviselőknek és más előkelőségeknek, akik meghívását elfogadták s a beszámolón megjelentek. Ismertette azután a nemzet életében legutóbb lejátszódott eseményeket. Kitért Gömbös 95 pontjára és élesen bírálta a kormány adópolitikáját. A mai rendszer — mondá a többek között, — nem törődik mással, csak azzal, hogy a maga helyzetét minél inkább megszüár- ditsa. A magyar katolikusságnak súlyos gondot okoz a protestánsok előretörése. A magyar kormányférfiak és főispánok sorában már alig lehet katolikusokat látni. Ha elérjük nagy célunkat, a restaurációt — és minden bizonnyal hamarosan elérjük, — mi, katolikusok, nem is fogunk tudni majd a kiráiy közelébe jutni I Azokkal az eszközökkel, amelyeket a jelenlegi kormány alkalmaz, a nemzetet egységbe tömöríteni r.em lehet. Szólott azután a cseh terrorról, mely legutóbb a Felvidék három nagy magyar városában: Pozsonyban, Kassán és Ungvárott dühöngte ki magát. Elitélte azokat a támadásokat, amiket a legitimizmus ellen intéztek az ország egyes pontjain gyűléseken s hivatalos egyének részéről is. Az a zugó tapsvihar és helyeslés, mely Káilay szavainak nyomán felhangzott, ékesen szóló "bi- zonyitéka volt annak, hogy Nagykanizsa lakossága hitet tett a jogfolytonosság mellett. A többi szónokok. Ernszt Sándor dr. hangsúlyozta, hogy Káilay ugyan nem tartozik az ő pártjába, de a legitimizmus kérdése közeihozzaőket. Veszedelmes dolog, — folytatta, — hogy a magyar közélet minden kérdésében egy embernek az akarata érvényesül és a többinek nincs más feladata, mint, hogy hódoljon annak a mindenek fölött álló akaratnak. Ennek a kis társaságnak előretörése könnyen abszolutizmusra és diktatúrára vezet. Beszédét ezekkel végezte : Szabadságért lelkesedni akkor, amikor a nemzet vezetőiben csalódik : nem lehet; nem lehet különösen akkor, amikor a megígért 95 pontból még mindig 95 vár megoldásra. Szavait nagy tetszéssel fogadták. Farkas Tibor dr. beszéde elején utalt arra, hogy Nagykanizsán nem ismeretlen, mert hiszen szü- kebb hazájában beszél. Majd foglalkozott a háború előtti nemzeZalamegyei Újság 1933 október 24. íifiégi politikával, megemlítve, hogy ezen a téren sok hiba történt, A Felvidéken voltak olyan választások, amikor azért imádkoztak térdenállva a vidéknek papjai, hogy a szegény tót nép bírja türelemmel kivárni azt az időt, amíg a kordonon keresztül a választási urnához engedik őket. Esterházy Móric gróf statisztikai adatokkal bizonyította a mai kormányzat gazdasági politikájának helytelenségét. Különösen a tüzifa-monopoliumról szólt. Utalt arra, hogy ebben a kérdésben a minisztérium két vezetője is olyan nyilatkozatot tett, amelyek a 'statisztikai adatokkal valahogy nem mindenben egyeznek. Tiltakozott az ellen a fél vagy negyed füllel hallott beállítás ellen, mintha neki ez ügyben a legkisebb érdeke is volna. Ezt a monopóliumot egyébként halálos ellensége javára sem kivánná. Rámutatott ezután, hogy milyen elleniéi van a részvénytársaságok és a földtulajdonosok, födbériők adóztatása között. Esterházy Móric gróf beszélt a jogfolytonossági eszméről is. Csak a restauráció megvalósítása je- íelníheti a nyugalmat ebben az országban — mondotta — és épen ezért szent célunkat, a revíziót is csak a restauráción keresztül és csak a restauráció után lehet megvalósítani. T a r á n y i Ferenc dr. nyug. főispán kifejtette, hogy amíg Káilay Tibor miniszter volt, ő pedig zalai főispán, addig is mindenben A szombathely-egyházmegyei tanítóegyesület, amely a vasi és zalai rk. tanítókat egyesíti magában, Szombathelyen most tartotta közgyűlését. A gyűlésen megjelent gróf Mikes János megyéspüspök, Palkó János dr. egyházmegyei főíanfelügyelő, Zalából vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő, több plébános és tanitó. Finta Sándor megnyitó szavai uíán Mikes János gróf megyés- püspök szólalt fel, aki örömét fejezte ki, hogy egyházmegyéjében az Actio Catholicát a papság és tanítóság együttérzése megvalósította. Különösen abban látja ezt, hogy az egyházmegyei közgyűlés egész tárgysorozatát az iskolán- kivüli népművelésnek szentelte, s ebben a munkában egyesült a papság és a tanítóság. Örömét fejezte ki, hogy az egyházmegyében mind az iskolán belül, mind azon kívül évről-évre fokozódik a tanítói és nevelői tevékenység. Örvend annak, hogy a kir. lan- feiügyeíők és az egyházmegyei tanfelügyelők összhangban mü ködnek. Majd közölte, hogy a püspöki kar mindent elkövet a tanítói sérelmek orvoslása érdekében, végül a tanítói lelkigyakorlatok fontosságára mutatott rá. Palkó János dr. egyházmegyei főtanfelügyelő tartott ezután értékes előadást „A nemzetnevelés az iskolánkivüli népművelésben“ címmel. Utalt arra, hogy másképen alakult volna a magyar élet, ha a nemzeti lelket jobban ismerjük. a legteljesebb együttműködésben dolgozták. Most, amikor a viszonyok mindkettőjüket ellenzékbe szorították, szintén együtthaladnak. Csekonics Iván gróf a külpolitikai helyzettel foglalkoLOtt bőven. A külföld azért bizalmatlan Magyarországgal szemben, mert nem tudja, köztársaság vagyunk-e, vagy királyság ? A külföld bizalmának helyreállítása célr jábó! föltétlenül szükséges, hogy tisztázzuk ezt a kérdést, még pedig úgy, hogy mielőbb az ország törvényes királyának a fejére tesz- szük Szent István ősi koronáját. Végül K r a y István báró üdvözölte Kanizsa népét a testvér- város, Zalaegerszeg nevében. Beszéde során kiemelte, hogy a mai Magyarországnak nincs szüksége kerékbetört búzakalászra, sem horogkeresztre, hanem szüksége van az ezeréves apostoli kettőskeresztre, amit a nemzet minden egyes tagjának követnie kell tűzön, vizen, mindenféle akadályon keresztül, életének utoisó percéig. Az éljenzés csillapultával P. Molnár Arkangyal ezekkel a szavakkal zárta be az impozáns gyűlést : Sohse feledjétek magyar testvéreim, hogy ezt a hazát a magyar kard szerezte meg, de az apostoli kettőskereszt fogja örök időkig föntarlani. — Ezzel a hatalmas tömeg a legnagyobb rendben szétoszlott és lelkesen tüntetett a legitimizmus mellett, melytől Zala népe soha nem tér el, de az ország lakosságának nagy többsége sem. Ölömmel állapította meg, hogy a levennék révén új szellem terjed a falusi fiatalság között. Dezső Lipót vasmegyei kir. tanfelügyelő a szülőíöld megismeréséről beszélt. Vitéz Barnabás István dr. zalai kir. tanfelügyelő a tanítónőről, a tanítónő munkájáról olvasott fel nagyon szép gondolatokat tartalmazó értekezést. Szólt a fiú- és a leánynevelés különbözőségeiről, amesy különösen a falusi osztatlan iskolánál ad sok nehézséget a tanítónak és a tanítónőnek egyaránt. Előadás után azt a kívánságot vonta le, hogy a leányokat elsősorban gyakorlati irányban kell képezni, még pedig olyan gyakorlati irányban, hogy soha se tévedjen szem elől a női hivatás legszentebbje, az anyaság. A leányokat tehát a háztartási munkára, a gyermekneveiére kell oktatni gyakorlatilag, de ki kell képezni lelkileg is : a magyar anya típusára. A magyar tanítónő feladata, hogy felépítse a magyarháziasszony-kultusz reneszánszát. Minden anya — mondotta — tanítónő, a saját gyermekei tanítónője és minden tanítónő anya, a rábízott gyermekek anyja, A leányokat arra kell megtanitani, hogy a nő kötelessége: élni másokért és a mások boldogságában keresni a magáét. Szóval a nő legyen a férfi jó szelleme. A tetszés elülte után dalszámok következtek, majd Finta Sándor elnök szólalt fel és bejelentette, hogy Zala megye főispánja és alispánja üdvözletüket küldötték a gyűlésnek. Végül a közgyűlés egyhangúan indítványt fogadott el, amely szerint a zalai és vasi tanítóság felháborodással tiltakozik a csehek felvidéki erőszakosságai ellen. Gombos elutazott Ankarából. Ankara, október 23. Gömbös miniszterelnök, Kánya külügyminiszter és kíséretük tegnap este különkocsin elutaztak Ankarából Konstantinápoly felé. A pályaudvaron búcsúztatásra megjelent a török miniszterelnök és külügyminiszter, a magyar követ és nagy tömeg. Az elutazás előtt vasárnap még aláírták a magyartörök egyeztető és döntőbirósági szerződést. Ma, hétfőn délelőtt a magyar miniszterek Haidar Pasába érkeztek és onnét továbbutaztak Rodostóba, hogy résztvegyenek a Rákóczi-ünnepségeken. A városi népművelési bizottság ülése. A városi népművelési bizottság ma délben Czobor Mátyás polgármester elnöklete mellett ülést tartott, amelyben beszámoltak a múlt évi működésről és előterjesztették a jövő évi programot. Az elmúlt év szép eredményeit vitéz Tamásy István dr. polgármesterhelyettes ismertette s a munkát végző egyesületeknek és magánosoknak a polgármester köszönetét mondott. Zsuppán József polg. iskolai igazgató, a bizottság gondnoka a jövő évi program ismertetésével kapcsolatosan bejelentette, hogy a katonaság alapismereti és jellemkápző tanfolyamot szándékozik rendezni, fölveszik a programba a nemzeti értékek és népszokások ismer- te'ését is. A különféle egyesületek képviselői tettek ezután jelentést tervükről: az izr. leányegyesület, a kath. legényegylet, az Iparosdalárda és a kath. nép- szövelség. Szalay László az iparosdalárda ügyvezető elnöke arra kérte a bizottságot, támogassák a dalárdát, ösztönözzék a dalkedvelő férfiakat a dalárdába való belépésre, mert ez az egyedüli férfi- dalárda a városban. A polgármester helyeselte a fölszólalást s úgy az iparosdalárdát, mint az Egyházi Ének- és Zeneegyesület vegyeskarát a bizottság tagjainak figyelmébe ajánlotta. Ne restelkedjenek dalárdákba úrasszonyok sem belépni. Lillik Béla vármegyei népművelési titkár bejelentette, hogy hathetes női tanfolyam rendezését vették tervbe. Kellő számú jelentkezés esetén megnyílik a tanfolyam a vármegyeháza kistermében s dija 5 P. Bejelentette még azt is, hogy hangversenyek rendezésére is törekszik a bizottság. A népes értekezlet ezzel befejeződött. Rövid táviratok. Mussolini a fascista forradalom tizenegyedik évfordulóján sikraszállott a becsületes és igazságos béke mellett. — Földrengést éreztek Máramarossziget vidékén. — A meiningeni herceget Klagenfurtban 6 heti fogházra ítélték nemzeti szocialista propaganda miatt. A francia kormány helyzete még mindig válságos a tervezett adóemelések és fizetés- csökkentések miatt. Értékes előadások hangzottak el az egyházmegyei tanitőgyülésen. Mikes püspök a papság és tanítóság együttműködéséről.
