Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-10-22 / 240. szám

1933 október 22. Zalamegyei Újság Alapítva 1887-ben. és kárpitosárut min­den ízlésnek és igénynek megfelelőt óriási választékban, legolcsóbban és leg­kedvezőbb feltéte­lekkel szállít díjmen­tesen és felelős­séggel — bútoráruházak Gazdaság. Rovatveeető : a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. A gabonarozsda veszedelme, kártétele és az ellene való védekezés. Irta: Koperniczky — A Korunk Szava október 15-ki száma gróf Széchenyi György, Bállá Borisz és Aradi Zsolt szerkesztésében megjelent. Közli a lap Schütz Antal dr., egye­temi tanár „Isten és a történelmi tragikum“ c. nagyszabású tanul­mányának első részét. P. Szalay Jeromos 0. S, B.: Dom Guéran- ger és a solesmisi kolostor címen a hires francia bencés apátsággal foglalkozik. Teleszky Anna a népi és gépzene és az Egyház viszonyáról ir. Érdekes P. Wie- singer O. C. cikke, amelyben a kapitalizmus elleni éles harcot jelenti be. Biczi Gyula megdöb­bentő képet fest a mai magyar állapotokról. Feja Géza levele Herceg Ferenchez feltűnő kritika az íróról. Ifj. Pallavinci György őrgróf: Valahol lemaradtunk cí­men. Fodor Béla Franz Werfel- tőI, Horváth Richard a tabáni plébániáról ir érdekes cikket. Be­számol a lap arról az érdekes ko­lostorba vonulásáról, amely nem- Tég történt Párizsban, tisztázza az egyház és a szovjet közele­déséről szóló híreket, ir az uj katolikus politikáról, Szlóvenszkó- ról, német és magyar tekintély- tisztelet különbségről. A katolikus nagygyűlés mérlege, idézetek stb. egészíti ki a 20 oldalas számot, amely csak 30 fillér. Mutatvány­számot szívesen küld a kiadó- hivatal, Budapest, VIII. Gyulai Pál u. 13. Negyedévi előfizetés 1-50 P. Bútorokat díjmentesen, ked­vező fizetési feltételek mellett •zállit az orezág bármely ré­szébe KOPSTEIN Bútoráruház, Bagyk anizsa, Sopron és Sióm* bsthelf. II. A gabonarozsda fellépésének előfeltétele a párás levegő. Mint általában minden gomba fertőzés­hez, úgy a gabonarozsda nagyobb elterjedéséhez is feltétlen kellék a több napos eső után beálló párás levegő és a ködös idő­járás, mely körülmények, külö­nösen ha a rozsdának kedvező hőmérséklettel párosulnak (sárga­rozsdánál 11 — 16 C°, vörösrozsda 17—19 C°, feketerozsda 20 C°, vagy valamivel még magasabb) nagy területen idéznek elő tö­meges fertőzést. A tavalyi 1932. esztendő a kései tavaszodás miatt sárga- és vörösrozsda men­tes volt, ellenben a tipikus fekete­rozsda évének volt mondható, amit a májusi nagy melegek majd a junius közepeutáni eső­zésekkel párosult páratelt levegő segített elő. A kedvezőtlen idő miatt a búza fejlődésében vissza­maradt s előtört a nagy fekete­rozsda járvány, melyet mind­annyian megfigyelhettünk. Ami a rozsdagombák elleni védekezést illeti, egyelőre még kevés jót mondhatunk. Általában a védekezést két csoportra oszt­hatjuk: 1. a közvetlen és 2. a István g. tanár. közvetett védekezési módokra. A közvetlen védekezés gyakor­latilag még kivihetetlen. Véde­kezni csak vegyszerekkel tudnánk s mint a kísérletek igazolják, az ismételt kalászhányás után is al­kalmazott kénporozás kellő vé­delmet ad, azonban az ily véde­kezés természetesen csak kisebb kísérleti parcellákon jöhet figye­lembe, nagyobb területen figye­lembe nem jöhet. Németországi kísérletek szerint az olajozatlan mésznitrogén nyújt megfelelő segédkezet. Ez azon­ban nem mint műtrágya hat ily esetben, hanem azon hatásánál fogva, hogy kora tavasszal alkal­mazva, a rozsdásan telelt, vagy már kora tavasszal rozsdásodó leveleket leperzseli. A fekete­rozsda ellen a mésznitrogénnak kevés szerepe lehet, hisz a fe­keterozsda, mint azt már az elő­zőkben láttuk, a kalászhányás után lép fel. Ajánlható azonban oly esetben, ha enyhe tél után rozsdásan teleltek át a vetések. — A közvetett védekezési módok. Mint a tavalyi feketerozsda jár­ványból láttuk, fő rozsdaellensé­günk, a vörösrozsda mellett a feketerozsda, mely az érés előtt teszi tönkre aratási és cséplési reményeinket. Mindent el kell tehát követnünk, hogy a beérést siettessük. Tehát 1. korai vetés (tavaszi gabonáknál is), 2. sűrűbb vetés, 3. jó talajmunka, helyes növényápolás és általában mindaz, ami a növény kellő vízszükség­letét s igy normális fejlődését biztosítja, csökkenti a rozsda ve­szedelmei. 4. Foszfor trágyázás. Általában rozsdabetegségek elleni küzdelemben mindig arra kell törekednünk, hogy a talajban a foszfor tápanyag túlsúlyban le­gyen. Mert amily hiba a rozsda szempontjából az erős nitrogén trágya, (gyengíti a szalmát, meg­dőlés, hosszabbítja a tenyészidőt) époly kívánatos az erőteljes, gyors szénképződés miatt a fosz­fortrágyázás. Nedves, mélyfekvésü ködjárta völgyekben kerüljük a gabonater­mesztést, mivel azonban ez a vetésforgó és a növények egy­másutánja miatt teljesen keresz­tül nem vihető, arra ügyeljünk, hogy, amennyire kívánatos a ma­gasabban fekvő táblákon a sű­rűbb vetés, annyira fontos itt a ritkább vetés, hogy a gabona átszellőződhessék. Ép ezért is kerülnünk kell a nitrogéndus előveteményeket, melyek a meg- dülést elősegítik. Ily mélyebb fekvésű völgyekben bőven kell adni a foszfort és, ha szükséges a kálit. Sok gazda követi el azt a nagy hibát is, hogy a feketerozsda járvány idején késlekedik az ara­tással. Ez pedig végzetes hiba, mert ilyenkor menteni kell, ami még menthető s meg kell men-

Next

/
Oldalképek
Tartalom