Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-10-01 / 222. szám
2 Zaiamegyei Újság 1933 október 1. Magyar élet Franciaországban. Él még a háborús szellem.* A párisi misszió. — Gyermeknevelés. — Szociális helyzet« Krónika. Egy pénzszekrény-gyár is került Budapesten már dobra, De ennél az árverésnél Sem mehettek ám sokra. Mert ámbátor volt a gyárnak Sok szép wertheim kasszája, De mi haszna, mindegyiknek Esett egy nagy hibája. Kongottak az ürességtől, Mentesek a tüztőí s pénztől És oly kasszát, mely üres, Bizony senki sem keres. Á kassza nem arra való, Hogy abból csak kivegyünk, Hanem, már én csak azt tartom, — Hogy abba be is tegyünk. A dolgunk csak akkor megy jól, Mikor töltjük a kasszát, Nem is halljuk ám olyankor Senkinek a panaszát. De, ha nincs pénz, mit betegyünk, Kasszát akkor minek vegyünk ? S mivel pénzünk nincsen már, Hát megbukott ez a gyár. Jön még talán olyan idő, Mely pénzt is hoz magával És könnyebben birkózik meg Az ember sok bajával. Sokan mintha éreznék is Szagát már a kis pénznek, Az induló export felé Jó reménnyel is néznek. Szállíthatunk búzát, répát És másféle jó portékát, Sőt talán még egy kis bort, így lesz teljes az export. Amerika is vesz tőlünk, Ami csuda-számba megy ! De az oda kiszállított Portékának száma — egy. Ki hitte vón’ hogy ez egy is Semmi más, mint gabona, Miből ott is terem ám sok, De még több is kell oda. Amerika rozsot visz ki, Abból készül ott a wiszky, Ezt isszák ám, haj, de rég, Ettől rug ám be a nép! Ipszilon. Képiiselötestületi közgyűlés Keszthelyen, Keszthely nagyközség képviselőtestülete most tartotta őszi közgyűlését Reischl Imre városbiró elnöklete mellett. A 20 pontból álló tárgysorozatnak egy fontosabb pontja volt, az 1934. évi költségelőirányzat tárgyalása. A háztartási költségvetésben a kórház 39 ezer pengős szükségleteinek fedezetéről is kellett gondoskodni s ehez képest 50 százalékos pótadót kellett megállapitani. A kórházi szükséglet nélkül elég volna 34 százalék is. A közgyűlés Zavilla Aurél dr.-nak a kórházi főorvosi teendők ellátásáért a IX. fiz. osztálynak megfelelő tisztelet- dijat, Keli Dezső mérnöknek a balatoni park felméréséért 380 P-t, a keszthelyi ipartestületnek 500 pengő segélyt szavazott meg. A város területén az italmérések számát 25-ben kéri megállapitani a közgyűlés. * II. — A párisi magyar katolikus misszióhoz tartoznak a párisi és környéki magyarok, továbbá a colmari (Elzász), grenoblei, lyoni magyar kolóniák. Az utóbbinak tagjai leginkább sárváriakból kerülnek ki. Körülbelül ötezer lélek az, akikkel közvetlenül érintkezésbe juthatok. Páris és környéke magyarságának zöme iparos. Nagyon sok a szabó, vasmunkás, lakatos, villanyszerelő, szállodai alkalmazott, de tekintélyes számban van intellektuel elem is : a diákság, önálló vállalatok vezetői, különösen mérnökök, üzletemberek. Vannak azután számosán vendéglősök. Mindannyian derekasan küzdenek a megélhetésért, de különösen azok a magyar diákok, akik ösztöndíj és egyéb anyagi bázis nélkül végzik tanulmányaikat. A férfiak plakáthor- dást, vendéglőkben edénymosogatást s éjszakai munkákat vállalnak, hogy megszerezzék a megélhetésükhöz és az egyetemi dijakhoz szükséges összegeket, a leányok pedig nevelőnői állásokat vállalnak és e fárasztó munka mellett szaladnak el az egyetemre a kialkudott egy-két órára. De becsületes munkál végeznek az ösztöndíjas magyar diákok is, akik szintén nem lopják a napot és az állam pénzét. Egy lelkes világi apostol. — A katolikusok vasárnaponként az idegenek templomában jönnek össze szentmisére. Télen majdnem minden vasárnap délután előadások, vagy teadélutánok vannak a Magyar Házban, nyáron pedig kirándulások vannak programon. Az előadásokat főleg az iparos és munkás elem hallgatja, akik nehezebben tanulnak meg franciául és szívesen vesznek részt a magyar előadáso kon. A párisi magyar intelligencia már inkább a francia társaságot keresi, ami érthető is, hisz céljuk a francia nyelvet minél tökéletesebben elsajátítani s a francia kultúrát minél inkább megismerni. Mint előadók azonban az intelligenciának tagjai is belekapcsolódnak a misszió életébe. Sok köszönettel tartozunk néhány buzgó ösztöndíjas tanárnak, különösen pedig a magyar egyetemi iroda igazgatójának, dr. Müller Lipótnak, aki nagy segítségére van a katolikus missziónak minden kulturális kérdésben. Müller Lipót dr. egyéb vonatkozásokban is a franciaországi magyarság egyik legnagyobb értéke. A keleti akadémián előadója a magyar nyelvnek, mint az egyetemi iroda igazgatója, ellenőre az ösztöndíjasoknak, egyúttal pedig valóságos atyja a magyar ifjúságnak. A revízió ügye is igen soka! köszönhet neki. Segítségére van a katolikus missziónak a párisi érsekség is erkölcsi támogatásával. Délfranciaországban: Grenoble- ban és Lyonban két missziós nővér látja el a szociális segítést és a gyermekoktatást. Colmarban külön magyar papi állást akartak szervezni egyházi főhatóságaink, de a francia kormány ehez nem járult hozzá. Harc a magyar gyermekért. — A missziók működése kiterjed a magyar gyermekek nevelésére is. A francia törvény érleimében külföldi állampolgárnak Franciaországban született gyermeke francia állampolgár s kötelező reá a francia iskola és nevelés. így bizony elég nagy erőfe- szitésbe kerül, hogy magyar szellemben neveljük a gyermekeket. A francia iskolákban a csütörtök szünetnap s ekkor gyűjtjük egybe a magyar gyermekeket: Roubaix- ban a Szent István Körben, Parisban a Magyar Házban. A Szent István Körben egész nap együtt vannak a gyermekek papjukkal és a missziós nővérrel s magyar nyelvet, hittant tanulnak. Páris- ban a csütörtöki magyar iskolába a múlt évben 70 gyermek iratkozott be, akik rendszeresen tanulták a magyar Írást, olvasást, történelmet, földrajzot és hittant. A nyár folyamán a magyar gyermekek Páris közelében közös telepen nyaraltak a magyar székes- főváros' és a szülők támogatásával. A nyaralótelep a magyarok lelkes barátjának, Marc Xangníer volt képviselőnek birtokán van. Xangnierpünkösdkor mondotta egy beszélgetés során, hogy tudja, milyen igazságtalanság történt velünk, magyarokkal. Azzal kiván némileg kárpótolni minket, hogy azt akarja : tekintsük birtokát úgy, mint egy darab Magyarországot. Franciaországban nincs munka az idegeneknek. — Gazdasági és szociális téren a franciaországi magyarok túlnyomó részének élete nem mondható rózsásnak. Legíöbb baj azokkal a magyarokkal volt, akik a két év előtt hirtelen bekövetkezett munkanélküliség és elbocsátások alkalmával kenyerüket vesztették, családjukkal együtt pénz, kereset nélkül állottak s még útiköltségük sem volt, hogy hazatérhessenek. Különösen sok baj volt azokkal, akik munkaszerződés nélküi érkeztek meg Franciaországba Csodálatosképen még most is sokan vannak ilyenek, akik azután honfitársaik nyakán élősködnek. PeSzőrmék prémeséshez és bundákhoz TÓTH szabónál 577Ö dig ma az elhelyezkedés Francia- országban is lehetetlen. Legfeljebb a leányok elhelyezése érdekében tehetünk valamit a francia családoknál. A francia leány nem igen megy el nevelőnek, igy a családok szívesen fogadják az idegen munkaerőt, akit azután bérért alaposan megdolgoztatnak, Akik ma keresnek, azok is attól félnek, hogy egy napon elveszithetik kenyerüket, mert tudják, hogy a franciák először az idegeneket bocsátják el, ha a munkanélküliség fokozódik. Kereseti viszonyok. — Néhány jól szituált magyar iparos család mellett a francia- országi magyar iparosok és munkások zöme nem él ma a legjobb kereseti viszonyok között. A gazdasági prosperitás idejében, különösen 1925 körül még kitünően kerestek a magyar munkások és aki abban az időben takarékoskodott, az már majdnem mind házat, földet vett azóta itthon, s haza is jött. Most mások az idők. Egy magyar munkás átlag 20 frankot keres, ami hivatalos árfolyamon 4.50 pengőnek felel meg, de megélhetés szempontjából alig több az értéke, mint itthon 1.50 pengőnek. Főleg áll ez Párisban, ahol a magas lakásárak igen drágává teszik a megélhetést. Nem csoda tehát, ha a legtöbb magyar az itthoni jóviszonyokat várja, hogy azután hazajöhessen. Él még a háborús szellem. — A honvágyat éleszti bennük az a körülmény is, hogy a rossz kenyérkereseti viszonyokon kívül meg kell küzdenie az idegennek, különösen a magyarnak a francia sovinizmussal és a francia munkás kenyérfélíésévei, ami sokszor nehéz, keserű harcokat eredményez. Mert ha a francia ember földrajzi tudása kevés is, annyit tud, hogy a háborúban velük szembenáliottunk, a háborús szellem pedig változatlanul él a francia kispolgárban, csak a művelt fiatalság komolyan békepárti. — Mindezek a körülmények okozzák, hogy aránylag kevés magyar olvad be a francia népbe. Kevesen naturalizáltatják magukat, ez is rendszerint olyankor fordul elő, ha a magyar férfiak francia lányt vesznek feleségül. — Örvendetes, hogy a párisi magyarság lelkülete a bajok ellenére is bizakodó. Hisznek a jobb idők bekövetkeztében mind saját, mint hazájuk sorsát illetőleg. Magyar kápolna kellene. Kozma Ferenc dr. érdekes nyi* Kozma Ferenc dr. párisi magyar lelkész nyilatkozatának folytatása a franciaországi magyarok életéröl. Erzsébet királyné-szálló | Budapest, IV. Egyetem-utca 5. [A Belváros központjában.) Az Erzsébet pincében I pincéi* rendszer! 100 modern kényelmes szoba. Liftek. Hideg-meleg folyóviz. Központi fűtés. Az étterem és kávéházban minden este szalonzene. Menü la60 pengő«
