Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-07-04 / 147. szám

SEMI» ésfoSpsm 147. szám, ára 10 fillér ^33 Julius 4« Kedd. F6tis zw'el'dö Gos ,6 p\éb4nos uínaK atoov' Us7j Za\acsémV 54 GYEI ÚJSÁG fserKesztőség és jcisödHivatai: zalMfirnti, SsécheiYl-lér 4. befonsz: '228. — FlterMöséo; Kesstfieiy, Kossníö 1.4. Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng?, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint iHBSBsnraarass Gyenge érdeklődés mellett, furcsa kijelentések kíséretében alakult meg a kormánypárt Zalaegerszegen. Elmaradt bizonyítás. — A tisztviselőnek csak kor­mánypárti véleménye lehet? — Vidéken is nehezen mozog m kormánypárt szekere, Vasárnap délelőtt megtörtént a helytelenül „Nemzeti Egység“ nek nevezett kormánypárt zalaegerszegi alakuló gyűlése. Eléggé sután si­került. A’ Bárány szálloda udva­rán hangszórókat szereltek fel, arra számítva, hogy a tömeg majd nem fér ei a nagyteremben, de ez a számítás nem vált be. Az udvaron mindössze két-három el- busult söröző hallgatta a beszé­deket. A hatalmas színpad álial megkurtitott nagyterem körülbelül megtelt az összehívott 3—400 emberrel. Közel kétharmad részük tisztviselő volt (egyik hivatal zárt sorokban vonult fel). Még a vi­déki malomeilenőrök közül is számosán megjelentek. A íenma- raaó egyharmad rész túlnyomóan szervező titkárokból és kiváncsiak­ból állott. Feltűnően kevés volt az iparos és a gazda, vala­mint az értelmiségi sza­bad pályán működő. Meghívásra megjelent még mint­egy 20 szociáldemokrata munkás. A nagy emelvényen ültek az „élharcosok“. Velük együtt leg­feljebb ötven ember viselt jelvényt a teremben. A főispán megérkezése után a „Vezér“ kinevezési Okmányait ol­vasták fel, azután Jancsó Benedek dr., a kormánypárt helyi szerve­iének elnöke mondott megnyitó beszédet, amelyben — a helyi kormánylap beharangozásával szemben — csak egészen távolról érintette az ismert Ánjou-kérdést. Ehelyett hangoztatta azt a meg­győződését, hogy Gömbös Gyulát magasabb hatalmak küldték a nemzet élére ás a „Vezér“ a tör­ténelem parancsát teljesiti, mikor pártját megalakítja. Hangsúlyozta, hogy mozgalmuk pártok felett álló egyesülés Nagymagyarország visz- szaszerzéséért, s kérte a jelenle­vők csatlakozását Utalt arra, hogy a mozgalomban résztvevőket kon kolyhintők gúnyolják, gáncsolják, sőt „meg is akarják felemlíteni11 (?), de ez nem fog sikerülni, mert ennek a szervezetnek minden tagja tudja, hogy a „Vezér“ hozza mindenkinek a munkái és az új magyar jövőt. Beszédét azzal a harsány fel­szólítással végezte, hogy kövesse mindenki a Vezért. A felhívásnak feltűnően gyér tapsokban jelent­kezeti visszhangja. így volt ez különben az egész gyűlés folya­mán. Valahányszor maga a szer­vezkedés és a „Vezér“ ke­rült szóba, alig tiz-husz tenyér verődött össze. Éljenzés csak csak akkor hallat­szod, ha a nemzet egyetemes érzéseinek, követeléseinek (reví­zió, stb.) adtak kifejezést a szó nokok. Az elnök után Gyömörey György főispán szólalt fel, aki mindenek­előtt bejelentette, hogy ma reggel névtelen levelezőlapot kapott, amelyben figyelmeztetik, „vigyáz- zanak, mert a gyűlésen csúnya dolgok történnek.“ (Mintha bizony merné valaki ma a hatalom gyű­lését megzavarni). Kijelentette, hogy ilyen trükkökkel nem tudják őket letériteni utjukról. Ezután cáfoita azokat a váda­kat, mintha a szervezkedés anti- katolíkus (Ilyet senki sem állított. — Szerk.) és antilegitimisfa volna. Mozgalmuk sem legitimista, sem aniilegiiimisía, csak az a vélemé­nyük, hogy a királykérdés nem. időszerű. Az antilegitimisfa vád alaptalanságára — mondotta — azt hiszem, elég cáfolat, hogy az alispán ur... (körülnézett, majd folytatta) még nincs itt, de beje­lenthetem, hogy kilátásba helyezte megjelenését. Eljönne-e ide az alispán ur, aki közismert ortodox legitimista, ha a Nemzeti Egység antilegitimista volna? (Az alispán a gyűlés végéig sem jelent meg bizonyságot tenni a kormánypárt mellett. — Szerk.). Majd a főispán egészen furcsa és szokatlan kijelen­téseket tett arról, hogyan értelmezik kormánykörök­ben a tisztviselők politikai véleményszabadságát. — Szóvá tették az ellentábor­ban és az ahoz tartozó sajtóban — úgymond —, hogy a Nemzeti Egység a tisztviselőket kényszeríti a belépésre. Ez az állítás ebben a formában valótlan, mert mi senkit sem kényszerítünk. De én, mint aki ebben a megyében az önkormányzati és állami tiszívi selök élén állok, igenis szivesen veszem, sőt elvárom, hogy a tisztviselő ugyanabba a táborba tar­tozzék, mint amelybe én tartozom. Ez nem kényszer, de bizalommal csak akkor tudok a tisztviselő iránt lenni, ha érzéseiben és a magyar jövőt illető elgondolásában velem egy alapon áll. Nem tudok nemzeíépitő munkát folytatni olyan tisztviselői karral, amely ellentétes politikai felfogása miatt azt hiszi, hogy én helytelen utakon vezetem a vármegyét, vagy a Vezér az országot. A miniszterelnök ur útja reális uí, azért kötelessége minden tisztviselőnek melléje áliani, hogy nemzeti munkatervét megvalósít­hassa. A továbbiakban a főispán meg­magyarázta, hogy pártjuk a nem­zeti öncéíuság alatt a nemzeti öntudatot érti, majd a jelenlevő szociáldemokratákat szólította tel csatlakozásra. A gazdasági kérdé­sekkel foglalkozva hangoztatta, hogy a kormány a karíelkérdés terén máris eredményeket ért el és kijelentette, hogy a kormány az ősszei rendezi a gazdaadóssá gokat. Ezzel kapcsolatban kijelen­tette, hogy ha a föld elveszthette ér­tékének bizonyos száza­lékát, akkor ilyen áldoza­tot a betéteseknek is meg kell hozniok. Igaz, hogy ez esetben lecsökken a betevők betétje, de utána olyan gazdasági fellendülés következik, arneiynek előnyeit a betevők is éreznék. Hangsúlyozta, hogy ez Az épülő lórántházai templom alapkőletételi ünnepsége vasárnap folyt le bensőséges keretek között. A Veni Sancte, a szentmise és szentbeszéd után Pehm József apátplébános végezte el a szertar­tást. Felolvasták az alapkő­okmányt, amelyet azután aláirtak a megjelent egyházi és világi ve­zetők, majd az okmányt elhelyez­ték az alapkőben. A szép ünnepségen ott voltak: Geiszlinger Béla rábagyarmati, Bedics Mihály novai, Major György zalaszántói esperes, Biricz János zalatárnoki, Vargha László söjtöri, Farkas József gutorföldei plébá­nos, vitéz dr. Hunyadi László novai szolgabiró, Szabolics Rezső zalatárnoki, Nényey Pá! söjtöri körjegyző, dr Borsó és dr. Strancz orvosok, Puskás Béla baki intéző, Kecskeméthy László földbirtokos, Brenner János szombathelyi épí­tészmérnök, Horváth István zala­egerszegi ipartestületi elnök, Sze- dule János tófeji tanító. Séllyey Teréz, az alapitó úrnő nem jelenhetett meg a szertartá­son. A megjelenésben szintén aka­dályozott Mikes János gróf me­gyéspüspök a jóságos úrnőhöz nagyon meleghangú levelet inté­zett, amelyet a nagyszámú közön­ség előtt felolvastak. A templomot a Séllyey Teréz gelsei földbirtokos által 1918-ban létesített közel ezerholdas alapít­vány építi úgy, hogy az alapitónő, aki plébániatemplomot, plébániát és földműves árvák részére árva- házat kíván létesíteni Lóránthá- zán, hozzájárult a söjtöri birtok­osak a vármegyei közigazgatási bizottság és az ő magánvéleménye és nem hivatalos álláspont. Végül a főispán beszélt a közterhekről és óvatosságot ajánlott a külpoli­tikai kérdések megítélésénél. Kimondották ezután a heiyí pártszervezet megalakulását. A gyűlésen 'taggyüjtést nem is in­dítottak, tanulva a más vidéken történt kudarcokon, csak az elnök jelentette be, hogy van már 545 tag, ebbői 150 választmányi tag (Jelenvolt belőlük 30). A vidékről beérkezett jelentések szerint a megye délnyugati részén még az egerszeginél is sokkal gyengébben mozog a párt szekere. Szentgyörgyvölgyön már a har­madik szervező gyűlést tartották eredmény nélkül. Nován össze­gyűlt néhány ember, de mikor meghallották, hogy fizetni is kell, csak nyolc ember maradt ott. * Az egységespárti gyűlésen el­hangzott kijelentésekre még visz- szatérünk. rész eladásához és lemondott an­nak haszonélvezetéről. A jótéte- temény főként a zalatárnoki plé­bánia távoleső községeinek javát szolgálja és az egész vármegye hitéletének igen jelentős eseménye ez az alapítvány. A Séllyey család régi birtokosa Lórántházának és az alapítvány Isten dicsősége, a lelkek üdve mellett a nagymúltú család s benne elsősorban a ko­rán elhunyt Séllyey Pál emlékét is ércnél maradandóbban megőrzi. A templom terve magyaros ro­mán stilban készült. Brenner Já­nos szombathelyi építészmérnök készítette. A templom épitési vál­lalkozója Horváth István zalaeger­szegi ipartestületi elnök. Az igás munka terén a legjelentősebb se­gítséget adja Séllyey Teréz, aki a fát is kitermeiteite, de jelentős segítséget adott önként, felbuz­dulva az alapitónő nemes lelkü- letén, Tófej község is. A templom a Csáktornyái vonallal szemben, kedves domboldalon, igazán fes­tői szép vidéknek középpontjába kerül. Az építés gyorsan folyik és előreláthatóan az ősszel a temp­lom elkészül. IWatuskát átadták. Budapest, julius 3. Matuska. Szilvesztert, a biatorbágyi merény­lőt ma az osztrák hatóságok át­adták Magyarországnak. A vizs­gálat befejezése után Matuskát ismét Ausztriába viszik és csak büntetésének kitöltése után hoz­zák újból Magyarországra a fő­tárgyalás megtartása céljából. Elhelyezték a lórántházai templom alapkövét. Séllyey Tes*éz nagyszabású alapítványéból épül a templom,

Next

/
Oldalképek
Tartalom