Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-07-04 / 147. szám
SEMI» ésfoSpsm 147. szám, ára 10 fillér ^33 Julius 4« Kedd. F6tis zw'el'dö Gos ,6 p\éb4nos uínaK atoov' Us7j Za\acsémV 54 GYEI ÚJSÁG fserKesztőség és jcisödHivatai: zalMfirnti, SsécheiYl-lér 4. befonsz: '228. — FlterMöséo; Kesstfieiy, Kossníö 1.4. Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng?, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint iHBSBsnraarass Gyenge érdeklődés mellett, furcsa kijelentések kíséretében alakult meg a kormánypárt Zalaegerszegen. Elmaradt bizonyítás. — A tisztviselőnek csak kormánypárti véleménye lehet? — Vidéken is nehezen mozog m kormánypárt szekere, Vasárnap délelőtt megtörtént a helytelenül „Nemzeti Egység“ nek nevezett kormánypárt zalaegerszegi alakuló gyűlése. Eléggé sután sikerült. A’ Bárány szálloda udvarán hangszórókat szereltek fel, arra számítva, hogy a tömeg majd nem fér ei a nagyteremben, de ez a számítás nem vált be. Az udvaron mindössze két-három el- busult söröző hallgatta a beszédeket. A hatalmas színpad álial megkurtitott nagyterem körülbelül megtelt az összehívott 3—400 emberrel. Közel kétharmad részük tisztviselő volt (egyik hivatal zárt sorokban vonult fel). Még a vidéki malomeilenőrök közül is számosán megjelentek. A íenma- raaó egyharmad rész túlnyomóan szervező titkárokból és kiváncsiakból állott. Feltűnően kevés volt az iparos és a gazda, valamint az értelmiségi szabad pályán működő. Meghívásra megjelent még mintegy 20 szociáldemokrata munkás. A nagy emelvényen ültek az „élharcosok“. Velük együtt legfeljebb ötven ember viselt jelvényt a teremben. A főispán megérkezése után a „Vezér“ kinevezési Okmányait olvasták fel, azután Jancsó Benedek dr., a kormánypárt helyi szerveiének elnöke mondott megnyitó beszédet, amelyben — a helyi kormánylap beharangozásával szemben — csak egészen távolról érintette az ismert Ánjou-kérdést. Ehelyett hangoztatta azt a meggyőződését, hogy Gömbös Gyulát magasabb hatalmak küldték a nemzet élére ás a „Vezér“ a történelem parancsát teljesiti, mikor pártját megalakítja. Hangsúlyozta, hogy mozgalmuk pártok felett álló egyesülés Nagymagyarország visz- szaszerzéséért, s kérte a jelenlevők csatlakozását Utalt arra, hogy a mozgalomban résztvevőket kon kolyhintők gúnyolják, gáncsolják, sőt „meg is akarják felemlíteni11 (?), de ez nem fog sikerülni, mert ennek a szervezetnek minden tagja tudja, hogy a „Vezér“ hozza mindenkinek a munkái és az új magyar jövőt. Beszédét azzal a harsány felszólítással végezte, hogy kövesse mindenki a Vezért. A felhívásnak feltűnően gyér tapsokban jelentkezeti visszhangja. így volt ez különben az egész gyűlés folyamán. Valahányszor maga a szervezkedés és a „Vezér“ került szóba, alig tiz-husz tenyér verődött össze. Éljenzés csak csak akkor hallatszod, ha a nemzet egyetemes érzéseinek, követeléseinek (revízió, stb.) adtak kifejezést a szó nokok. Az elnök után Gyömörey György főispán szólalt fel, aki mindenekelőtt bejelentette, hogy ma reggel névtelen levelezőlapot kapott, amelyben figyelmeztetik, „vigyáz- zanak, mert a gyűlésen csúnya dolgok történnek.“ (Mintha bizony merné valaki ma a hatalom gyűlését megzavarni). Kijelentette, hogy ilyen trükkökkel nem tudják őket letériteni utjukról. Ezután cáfoita azokat a vádakat, mintha a szervezkedés anti- katolíkus (Ilyet senki sem állított. — Szerk.) és antilegitimisfa volna. Mozgalmuk sem legitimista, sem aniilegiiimisía, csak az a véleményük, hogy a királykérdés nem. időszerű. Az antilegitimisfa vád alaptalanságára — mondotta — azt hiszem, elég cáfolat, hogy az alispán ur... (körülnézett, majd folytatta) még nincs itt, de bejelenthetem, hogy kilátásba helyezte megjelenését. Eljönne-e ide az alispán ur, aki közismert ortodox legitimista, ha a Nemzeti Egység antilegitimista volna? (Az alispán a gyűlés végéig sem jelent meg bizonyságot tenni a kormánypárt mellett. — Szerk.). Majd a főispán egészen furcsa és szokatlan kijelentéseket tett arról, hogyan értelmezik kormánykörökben a tisztviselők politikai véleményszabadságát. — Szóvá tették az ellentáborban és az ahoz tartozó sajtóban — úgymond —, hogy a Nemzeti Egység a tisztviselőket kényszeríti a belépésre. Ez az állítás ebben a formában valótlan, mert mi senkit sem kényszerítünk. De én, mint aki ebben a megyében az önkormányzati és állami tiszívi selök élén állok, igenis szivesen veszem, sőt elvárom, hogy a tisztviselő ugyanabba a táborba tartozzék, mint amelybe én tartozom. Ez nem kényszer, de bizalommal csak akkor tudok a tisztviselő iránt lenni, ha érzéseiben és a magyar jövőt illető elgondolásában velem egy alapon áll. Nem tudok nemzeíépitő munkát folytatni olyan tisztviselői karral, amely ellentétes politikai felfogása miatt azt hiszi, hogy én helytelen utakon vezetem a vármegyét, vagy a Vezér az országot. A miniszterelnök ur útja reális uí, azért kötelessége minden tisztviselőnek melléje áliani, hogy nemzeti munkatervét megvalósíthassa. A továbbiakban a főispán megmagyarázta, hogy pártjuk a nemzeti öncéíuság alatt a nemzeti öntudatot érti, majd a jelenlevő szociáldemokratákat szólította tel csatlakozásra. A gazdasági kérdésekkel foglalkozva hangoztatta, hogy a kormány a karíelkérdés terén máris eredményeket ért el és kijelentette, hogy a kormány az ősszei rendezi a gazdaadóssá gokat. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy ha a föld elveszthette értékének bizonyos százalékát, akkor ilyen áldozatot a betéteseknek is meg kell hozniok. Igaz, hogy ez esetben lecsökken a betevők betétje, de utána olyan gazdasági fellendülés következik, arneiynek előnyeit a betevők is éreznék. Hangsúlyozta, hogy ez Az épülő lórántházai templom alapkőletételi ünnepsége vasárnap folyt le bensőséges keretek között. A Veni Sancte, a szentmise és szentbeszéd után Pehm József apátplébános végezte el a szertartást. Felolvasták az alapkőokmányt, amelyet azután aláirtak a megjelent egyházi és világi vezetők, majd az okmányt elhelyezték az alapkőben. A szép ünnepségen ott voltak: Geiszlinger Béla rábagyarmati, Bedics Mihály novai, Major György zalaszántói esperes, Biricz János zalatárnoki, Vargha László söjtöri, Farkas József gutorföldei plébános, vitéz dr. Hunyadi László novai szolgabiró, Szabolics Rezső zalatárnoki, Nényey Pá! söjtöri körjegyző, dr Borsó és dr. Strancz orvosok, Puskás Béla baki intéző, Kecskeméthy László földbirtokos, Brenner János szombathelyi építészmérnök, Horváth István zalaegerszegi ipartestületi elnök, Sze- dule János tófeji tanító. Séllyey Teréz, az alapitó úrnő nem jelenhetett meg a szertartáson. A megjelenésben szintén akadályozott Mikes János gróf megyéspüspök a jóságos úrnőhöz nagyon meleghangú levelet intézett, amelyet a nagyszámú közönség előtt felolvastak. A templomot a Séllyey Teréz gelsei földbirtokos által 1918-ban létesített közel ezerholdas alapítvány építi úgy, hogy az alapitónő, aki plébániatemplomot, plébániát és földműves árvák részére árva- házat kíván létesíteni Lóránthá- zán, hozzájárult a söjtöri birtokosak a vármegyei közigazgatási bizottság és az ő magánvéleménye és nem hivatalos álláspont. Végül a főispán beszélt a közterhekről és óvatosságot ajánlott a külpolitikai kérdések megítélésénél. Kimondották ezután a heiyí pártszervezet megalakulását. A gyűlésen 'taggyüjtést nem is indítottak, tanulva a más vidéken történt kudarcokon, csak az elnök jelentette be, hogy van már 545 tag, ebbői 150 választmányi tag (Jelenvolt belőlük 30). A vidékről beérkezett jelentések szerint a megye délnyugati részén még az egerszeginél is sokkal gyengébben mozog a párt szekere. Szentgyörgyvölgyön már a harmadik szervező gyűlést tartották eredmény nélkül. Nován összegyűlt néhány ember, de mikor meghallották, hogy fizetni is kell, csak nyolc ember maradt ott. * Az egységespárti gyűlésen elhangzott kijelentésekre még visz- szatérünk. rész eladásához és lemondott annak haszonélvezetéről. A jótéte- temény főként a zalatárnoki plébánia távoleső községeinek javát szolgálja és az egész vármegye hitéletének igen jelentős eseménye ez az alapítvány. A Séllyey család régi birtokosa Lórántházának és az alapítvány Isten dicsősége, a lelkek üdve mellett a nagymúltú család s benne elsősorban a korán elhunyt Séllyey Pál emlékét is ércnél maradandóbban megőrzi. A templom terve magyaros román stilban készült. Brenner János szombathelyi építészmérnök készítette. A templom épitési vállalkozója Horváth István zalaegerszegi ipartestületi elnök. Az igás munka terén a legjelentősebb segítséget adja Séllyey Teréz, aki a fát is kitermeiteite, de jelentős segítséget adott önként, felbuzdulva az alapitónő nemes lelkü- letén, Tófej község is. A templom a Csáktornyái vonallal szemben, kedves domboldalon, igazán festői szép vidéknek középpontjába kerül. Az építés gyorsan folyik és előreláthatóan az ősszel a templom elkészül. IWatuskát átadták. Budapest, julius 3. Matuska. Szilvesztert, a biatorbágyi merénylőt ma az osztrák hatóságok átadták Magyarországnak. A vizsgálat befejezése után Matuskát ismét Ausztriába viszik és csak büntetésének kitöltése után hozzák újból Magyarországra a főtárgyalás megtartása céljából. Elhelyezték a lórántházai templom alapkövét. Séllyey Tes*éz nagyszabású alapítványéból épül a templom,
