Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-07-18 / 159. szám

/ IDŐ ismét melegedni fog. A szél gyengül. Kisebb záporok még lehetnek. Hőmérséklet Buda­pesten d. e. 10 érakor 20 tok Celsius UfNemzedék Budapest, 1933 Julius 18. kedd t R # XV^ évfolyam, 160. szám KÁNIKULÁI levelezőlap — „45 fok melegen üdvözlöm../1 Fejtetőre állított világ! Londonban tanácsko­zás, bogy mi történjék a kenyér- inagfölösleggel, Európa keleti felé­ben meg 10 millió ember pusztul ében kenyér hijján. Itt rettegés, bogy gazdaságilag elpusztul, akinek fölöslege van, ott fizikailag semmi­sül meg a termelő, mert elrabolják tőle azt is, ami a saját élete fentar- fására kell. Telefon, rádió, vasút köti össze a „müveit“ Európa minden faluját. A szellemi érintkezés mellett az anyagi kiegyenlítődést szolgálná bivatásszerüleg valamennyi. Min­dent a maga helyére, a maga ide­jében eljuttatni, ezt a lehetőséget teremtette meg a civilizáció gépe­zete. A gépezet megvan, de nem. mű­ködik. Mintha kilopták volna belőle a gondolkozó agyvelőt, az érző szi­vet, a rendező lelket. Suta és guta­ütött az egész világgazdasági appa­ratus. Itt rothadó élelmiszerhegyek, ott az éhenhaltak tömegsírjai. Nem messze egymástól. Tőszomszédság­ban. Bőség és éhhalál. Teli raktár és kirabolt kamara. A bőség aggo­dalma és az éhség kinja. Az iskolában tanultunk egyszer­egyet és többé-kevés'bé észszerű gon­dolkozást. Logikát. Csakhogy az életben nincs egyszeregy, nincs lo­gika. Az egyenes ut helyett a gör­bét járják, akinek segíteni kellene, megakadályozza a segitést. Az érzés és értékelés is elvesztette szemmér­tékét. Egyesek ügye szenzáció, a milliók gondja senkit se érdekel. Itt felháborodás és részvét, ott közö­nyös nemtörődés. Tótágast áll az egyszeregy, a logika. Az események meghazudtolják a törvényszerűsége­ket. A szovjet Litvinowjával nagykö­vetek, miniszterek párolásnak. Em­berek, akik egyéni atrocitásokat mélységes felháborodással kárhoz­tatnak s nincs szavuk tízmillió em­ber éhhalálához. A termelés csök­kentéséről meglepő terveket ter­jesztenek elő, sokmilliós tonna búza elhelyezéséért vívnak közelharcot és nem látnak el tízmillió éhenhalóig, kenyerétől megrabolt termelőig. Nem tudnak oda utat törni a fölös­legnek, ahol a halál kaszája arat. Milyen konok fej, milyen gonosz kéz, milyen ostoba rendszer akadá­lyozza meg, hogy a megtermett ke­nyér az asztalra, az élelem az éhes gyomrokba kerüljön”? Miért kerge­tik az élet folyamát tekervényes útra, ahol a java elszivakodik és eltűnik. Miért nem hagyják meg természetes, egyenes útját? Élettel nem szabad játszania sem a diplo­máciának, sem a spekulációnak. Is­ten adta az élet jogát s az élet le­hetőséget az embernek. Mindnek. Elvenni tőle bűn, de bűn megkese­ríteni is. ' Természetes, logikus, észszerű rend és emberség, mikor jön el már la te várva várt országod. Szivbénulásban meghalt Gimbös Gyuláné a minisztereink felesége Hétfőre virradó éjszaka 1 óra 35 perekor szivbénulásban meghalt Gömbös Gyula miniszterelnök felesége, Szilágyi Erzsébet. Az egész ország osztatlanul, párt­különbség nélkül mély részvéttel' fordul ezekben a pillanatokban Gömbös Gyula miniszterelnök felé és amint a gyászbaborult Uri-utcai kis palota portáján kitett könyvben egymás mellé sorakoznak aminisz- terelnök fájdalmában résztvevő, különböző pártállásu politikusok aláirásai: úgy tűnik, mintha a har­cokkal teljes politikai élet szívve­rése is megállt volna egy percre, hogy tisztelegjen a halál előtt. A miniszterelnök pedig a palota leg­bensőbb szobájában felravatalozott koporsó mellett, mindenkitől elzár­kózva búcsúzik halottjától, mig odakint munkatársai és barátai in­tézik a halál szomorú adminisztrá­cióját. A miniszterelnök felesége esztendők óta betegeskedett. Megkezdődött a tragikus küzde­lem a leselkedő halállal. Az orvosok harcánál azonban talán még nehe­zebb volt a férj szerepe, akinek bi­zalomkeltő nyugalommal kellett el­palástolnia a beteg előtt a megvál- toiZitathatlan végzettől való aggo­dalmát. Vasárnap reggel újra megjelentek az orvosok Gömbös Gyuláné beteg­ágyánál s a minii?~+orelnök sem mozdult el mellőle. Délelőtt megkezdődött a halál- küzdelem. Időnkint ugylátszott, mintha min­den fájdalom elsimulna, azután új­ból jelentkeztek a rohamok, a rpn­Szive rendetlenül működött és ezt még fokozta egy szerencsétlen alka­lommal kapott idegsokk, amelynek hatását csak évekig tartó gyógyke­zeléssel sikerült ellensúlyozni. Az orvosok egész sora kezelte, igy Schmidt Ferenc igazgató-főorvos, majd elhívták hozzá még évekkel ezelőtt Pless berlini orvostanái't, a kitűnő specialistát. Sajgó Győző dr., Gömbös Gyula régi barátja ke­zelte a beteget az utóbbi időben. A legyengült szív azonban nem tudott megbirkózni a kórral és Gömbös Gyuláné állapota egy­re rosszabbra fordult. Az orvosok mindent elkövettek a gyógyulás érdekében. Egy héttel ezelőtt elhivták a beteghez Kar- czag László professzort, az ismert szivspecialistát is. Az orvosok újabban megállapították, hogy a katasztrófa bármikor bekö­vetkezhetik, ezt tudatára is ad­ták a miniszterelnöknek. — Ha egy szivattakot kap, —■ mondották — mentehetetlen. detlen szívműködés. Estefelé újból biztató jelek mutatkoztak, ezeket azonban hamarosan felváltották a leg­kedvezőtlenebb szimptomák. Éjfélkor m,ár csak oxigéntömlők- kel tartották a lelket a betegben, aki öntudatának utolsó pillanatáig hősiesen viselkedett, még maga vigasztalta a körülötte lévőket, nővérét, Bárdossy László­mét s a többieket. Amikor az oxi- géntömlők működésbe léptek, már nem volt eszméleténél. Félkettőkor kisimult az elkinzott arc, a halál megváltotta szenvedéseitől. nak tekintettek, mint másik lányu­kat, Mariettát, aki most Bárdossy László felesége. Gömbös Gyuláné első férje Unger Tibor huszárőrnagy volt. Ebből a házasságból született Tamás fia, aki most a Ludovika Akadémia növendéke. Gömbös Gyulával 1926. julius 8-án kötött házasságot. 42 éves korában érte a halál. Mióta férje miniszterelnök lett, tömegével kapta a különböző segélykérő leveleket és súlyos be­tegsége sem akasztja meg abban, hogy a hozzáforduló szerencsétle­neken segítsem Az Úri-utcában Autók sorakoznak a Uri-utca 48. számú ház előtt. A kapunál rendőr, a félhomályos kapuboltozatban utra- készen áll a miniszterelnök autója, mellett Gömbös Gyula régi soffőrje. Nem tud felelni a kérdésre, köny- nyekbe fullad a szava: — Ilyen hirtelen, Istenem, ilyen hirtelen — mondja inkább önma­gának. Kisirt szemű személyzet a feljárónál, a nagy hallban, amely­ben most a temetés előkészületeit intézik a miniszterelnök közvetlen környezetének a tagjai: Antal Ist­ván miniszteri tanácsos, sajtófő­nök, Traeger Ernő miniszteri taná­csos, Vass Elek osztálytanácsos, a miniszterelnök titkára. Fekete ru­hában, a könnyektől vörösre mart szemekkel járnak-kelnek, halkan, mint a fekete árnyék, hogy ne za­varja az élet lármája a halál csen­dességét. A miniszterelnök urat senki nem zavarhatja — adja ki az utasítást Antal István a személyzetnek. Ném^án veszik tudomásul a parancsot. A portán részvét-könyvet fektettek fel. A vá« rösban futótűzként terjedt el a ha­lálhír és 15 Gömbös Gyuláné élete Gömbös Gyuláné, leánykori nevén Szilágyi Erzsébet, Sopronban szüle­tett. Apja, Szilágyi Imre vármegyei árvaszók i elnök volt, édesanyja Hor­váth Marietta. Hat éves lehetett a kis Szilágyi Erzsébet, amikor édes­anyja Belatiny-Braun Gézához, a 9-es Nádasdy-huszárok főhadnagyá­hoz ment másodszor feleségül. A Be- latiny-Braun családban nevelkedett fel Szilágyi Erzsébet, akit Bela- tinyék épp annyira a saját lányuk­egymás után jönnek a közéleti előkelőségek, egyszerű embe­rek, politikusok, katonák, régi ismerősök, hogy aláírásukkal tolmácsolják részvétüket. Vase Eleknél jelentkeznek a tew metkezési vállalat megbízottai. KU adja a rendelkezéseket: A tragikus küzdelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom