Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-07-21 / 162. szám
m. évfolyam 162. szám Apa 10 fillér 8633 Julius 21. Péntek, Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. iu*tí2 és íiadóMyatal: Zalaegerszeg, Száciesyi-í&i 4. faleíoBsz: 128. — FlútszerHesztöség: Keszthely, Eouutl L.-a. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengf, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Az aranysárga búzaiengernek nekilendüllek a kaszák. Erősen megkésve, erősen meggyötörve ugyan, de felvidult a határ, mert folyik az aratási munka. Tiz-tizenkét nappal ezelőtt még, amikor a rozsot teregette le a kasza, szomorúan kérdezgettük, mi lesz a búzával, ha még mindig nem érett be. És pár nap múlva abba kellett hagyni a rozs aratását, hogy megkezdhessék a búzát. Ma már keresztekben szárad a sok drága szem és mihamar gépbe, vagy a szegény ember csépje alá kerül az aranysárga kalász, hogy kiadja az életeladó drága szemeket. Az iparnak és a mezőgazdaságnak egymáshoz való viszonya az utolsó időkben erősen megváltozott. A világháborút megelőző időkben tényleg agrárállam voltunk ; a nemzeíi munkában a mezőgazdasági termelés volt a legjelentősebb, a nemzeti vagyonnak legnagyobb részét a földbirtok, illetően az abba fektetett tőkék alkották : a kereskedelmi mérlegben a kivitelnek oroszlánrésze a mezőgazdasági termékekre esett, mig a behozott áruk legnagyobb része iparcikk volt. A világháború után eltolódás következett be az ipari termékek javára. Része volt ebben az erőteljes iparosodásban annak a felismerésnek, hogy az olyan országot, ahol négyzetkilométerenként 93 ember él, az egyoldalú mezőgazdasági termelés már nem tarthatja el. Azonkívül elősegítette a gazdasági önellátásra, az autarchiára való törekvés is, ami az európai államok új gazdasági politikájának legjellemzőbb vonása. Ennek következtében a nemzeti vagyonnak több, mint fele, ma már ipari jellegű s a kivitelben az iparcikkek nagyobb értékkel szerepelnek, mint a mezőgazdasági termények. Természetesen ez nem jelenti a magyar mezőgazdaság alacso- nyabbrendüségét, hiszen az ipari termelés is a mezőgazdaságon épül föl. Ezért fordul az ország népének érdeklődése most fokozottabb mértékben az aratás, az aratásról szóló hírek felé. Most már megy az aratási munka, sőt befejezéshez közeledik. Mindenki a terméseredmények hírét várja, mert azt tudjuk, hogy ettől függ, lesz-e kenyér a jövő aratásig. Mintha őrködő szemek vigyáznának ránk, mintha jóságos kezek irányítanák a magyarság sorsát! .Trianon óta nem volt a közepesnél rosszabb termésünk. Létünk függ ettől, mert egy, katasztrofálisan rossz teimés, — iparosodás ide, iparosodás oda — kiszámíthatatlan bajoknak szülő oka lenne. A legutóbbi jelentések 23 millió métermázsára becsülik idei búzatermésünket. Három millió métermázsával várhatunk tehát többet a tavalyinál. Megnyugtató és örvendetes kilátás. Lesz kenyere mindenkinek, mert tekintetbe kell venni még azt is, hogy a kapásnövények is kielégítő terméshozammal kecsegtetnek. A fődolog azonban mégis csak az, hogy gabonatermésünk jó s hálákat adhatunk a jó Istennek, hogy a nagy válságok közepette megadja a mindennapi kenyeret. A mostani kaszapengés ezért szebb zene minden zenénél s a termés- eredményekről szóló értesítés a legizgalmasabb olvasmány. Leborulunk a Mindenható előtt s köszönetét mondunk irgalmáért. Zalaegerszeg város képviselőtestülete elitélte az alispán ellen intézett támadást. Ma délelőtt küldöttség hozta Bődy Zoltán tudomására a képviselőtestület határozatát. Zalaegerszeg város képviselőtestülete szerdán délután tartotta közgyűlését annak az indítványnak az ügyében, amelyet az alispánt ért sajtótámadással kapcsolatban nyújtott be 33 képviselőtestületi tag. Az indítványt nagy szótöbbséggel fogadta el a képviselőtestület, bizonyítván ezzel, milyen nagy szeretettel viseltetik Bődy Zoltán alispán iránt a város polgársága. Ez a megbecsülés különben az összes felszólalásokból kitűnt, s még azokból a beszédekből is kicsendült a támadás elitélése, amelyek az indítványnak a napirendről való levétele mellett hangzottak el. A gyűlésen, amelyen vitéz Ta- másy István dr. h. polgármester elnökölt, a nyári meleg időjárás ellenére is 34 képviselőtestületi tag vett részt. A megnyitás után napirend előtt Kakas Ágoston szólalt fel, aki indítványozta, hogy a képviselő- testület fejezze ki részvétét Gömbös Gyula miniszterelnöknek az őt ért mély gyász alkalmából. Vitéz Tamásy István dr. h. polgármester válaszában közölte, hogy még az indítvány beérkezése előtt részvéítáviraíot intézett a város közönsége és tisztikara nevében a miniszterelnökhöz. A képviselő- testület a bejelentést tudomásul vette. Ezután került sor az alispán ellen intézett támadás elítélésére. Az erre vonatkozó indítványt Mikula, Szigfrid dr. ismertette, majd Á r v a y László dr. indokolta meg az indítványt annak aláírói nevében. Beszédében többek között a következőket mondotta : Igazi lelki nemességgel, a szivből fakadó emberszeretettel tölti be magas méltóságát Zalavármegye alispánja: Bődy Zoltán. (Éljenzés.) — És nem tudom, hogy kit helyezzek előbbre, a törhetetlen magyart-e, a minden szép és nemes gondolatot, mozgalmat fáradhatatlanul felkaroló, minden embert testvéréül tekintő alispánt-e, vagy pedig a mélyen vallásos, példás családi életű polgárt. — A régi idők patinás emlékű táblabirái jutnak eszembe, akiknek meleg szive, mindenre kiterjedő gondossága letörli az özvegyek és árvák könnyeit, akiknek megközelíthetetlen jelleme és feddhetetlen élete a magasabb erkölcsi rendüség követendő példáját tárja polgártársai elé. — íme, ezek a rugói annak a szeretetnek és megbecsülésnek, amely a mi alispánunk: Bődy Zoltán személye köré fűződik. De fűződik személyéhez a tisztelet és megbecsülés is, amely őt, mint Zalaegerszeg megyei város közvetlen felettes hatóságát, mint a vármegye első polgárát, mint Zalavármegye történelmi múltú és hivatottságu tisztségének, az al- ispáni széknek birtokosát illeti meg. — Amikor tehát őt a Zalai Napló hasábjain tiszteletlen hangú támadások érték, mi nemcsak mint egyének vagyunk érintve, hanem érintve vagyunk, mint a polgárságnak képviselői, mint az ő bizalmukból annak a hatalomnak a letéteményesei, amelynek közvetlen bírája a vármegye alispánja s így az alispáni méltóság iránt városunk polgárai részéről megjáró tiszteletet megkövetelni nekünk hivatalos kötelességünk. — Nem szándékozom foglalkozni a hírlapi támadások lényegével, még kevésbbé óhajtok annak taglalásába bocsátkozni. Le keil azonban szögeznem, hogy ezek a támadások figyelmen kívül hagyva a tárgyilagosság követelményeit erősen magukon viselik a cikkíró szubjektív érzései?, hangjuk pedig olyan, aminő Zalavármegye köztiszteletben álló alispánjával szemben semmi körülmények között meg nem engedhető. — Bármi lett légyen tehát az ok, ami a cikkírót közleményeinek megírására késztette: ezt a hangot vissza kell utasítanunk, mert ezt a harcmodort elitéljük s azzal egyetérteni nem fogunk soha. És nem hagyhatja ezt a hangot szó nélkül ez a testület sem, mert ennek a testületnek első sorban kötelessége őrködnie azon, hogy polgárai az alispáni szék mindenki által becsült betöltőjének a köteles tiszteletet megadják. — Tudjuk nagyon jól, hogy az alispán ur Öméltósága nem szorult reá a mi támogatásunkra, de hiszen ilyen célja a mi indítványunknak nem is volt. Mi indítványunkkal egyrészt eleget akartunk tenni hivatalos kötelességünknek, másrészről pedig kifejezésre akarjuk juttatni azt a mély tiszteletet és megbecsülést, amely- lyel ez iránt a melegszívű, nemes- Ielkü, feddhetetlen jellemű férfiú iránt viseltetünk. A beszédet töbször szakította meg az alspán éltetése és a helyeslés. Dombay János szólalt fel ezután, aki hangoztatta az alispán iránti tiszteletet, egyúttal azonban indítványozta, hogy a javaslatot vegyék le a napirendről. Indítványát ellentmondások fogadták, Árvay László dr. pedig. — az egységespártra célozva — ezt kiáltotta: — Sokan mennek bele abba a pártba, amelynek vezérszónoka szociáldemokrata !? Kakas Ágoston csatlakozott Dombay indítványához és sürü ellentmondások keretében magya- rázgatta a támadó cikket. Farkas Béla dr. csatlakozott Árvay dr. és társainak indítványához. Azt hangoztatta, hogy nem a hangszer, a tölcsér a bűnös, hanem, aki a szócsövet hamis hangra állította, be. Majd hangoztatta, hogy a vármegye polgársága nem tűrheti, hogy így belegázoljanak a vármegye első tisztviselőjébe. Farkas dr. azzal az inditvány- nyal fejezte be beszédét, hogy azt az irányzatot Ítéljék el, amely ezt a cikket kitermelte. Pehm József apátplébános szólalt fel ezután, aki kijelentette, hogy politikamentesen akarja kezelni a kérdési. Hangsúlyozta, hogy ellenzi azt a javaslatot, amely a napirendről való levételt indítványozza. A javaslatot — mondotta, — csak abban az egyetlen esetben lehetne a napirendről levenni, ha a javaslat beadásától a jelen pillanatig eltelt időben teljes bocsánatkérés történt volna a sértő részéről ás a sértett azt elfogadta volna. Ez nem történt meg, pedig megtörténhetett volna. Mert, ha valaki Bődy Zoltán alispánnal szemben megadná az elégtételt, az az elégtételadóra nem volna lealázó, másrészt nem volna helytelen a város és a vármegye
