Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-09-17 / 210. szám
2 Zalamegyei üjsag 1933 szeptember 17. Gödöllői aranyos porszemek.* A zalai lélek. i honvédelmi miniszter többezer frontharcost vendégel meg október elsején, Az Országos Frontharcos Szövetség minden éy október első vasárnapján országos találkozót rendez, melyen összegyűjti az ország minden részéről a világháború megmaradt magyar frontharcosait. Az október 1-én megtartandó találkozó, — amely az idén az V-ik lesz, — hatalmas arányokban bontakozik ki és azon a magyar frontharcosokon kívül megjelennek a velünk rokonszenvező államok nemzeti alapon álló frontharcos szervezeteinek küldöttségei is. A frontharcos ünnepség szeptember 30 án a budapesti pályaudvarokon a külföldi és vidéki frontharcosok fogadásával kezdődik. Ugyanaznap este frontharcos zenés takarodó lesz, melynek kiindulási pontja a Muzeum -köruion lévő Trefort-kert, végpontja az ez alkalomra reflektorokkal megvilágított Hősi Emlékmű. Az október 1-i országos frontharcos ünnepségen képviselteti magát a kormányzó, megjelenik József királyi herceg, a miniszter- elnök pedig beszédet intéz az egybegyült frontharcosokhoz. Ugyancsak október 1-én kerül lebonyolításra a frontharcosok II. Hősi Csillagturája, melyre több német, olasz és osztrák autós is benevezett. A Csillagtura befutása a Hősi Emlékműnél délelőtt 9 és fél 10 óra közölt lesz. A Csiliag- tura autós és motoros résztvevői kiindulási helyeikről egy-egy babérkoszorút, vagy cserfaiombot hoznak magukkal, melyet beérkezéskor a Hősi Emlékműre fognak helyezni. Az ünnepség után a honvédelmi miniszter tábori ebéd keretében több mint ezer frontharcost lát vendégül. A külföldről és vidékről utazó frontharcosok a MÁV összes vonalain 50 százalékos vasúti kedvezményben részesülnek. A féláru menetjegyek igénybevételére vonatkozó, névre szóló igazolványokat az Országos Frontharcos Szövetség elnöksége bo- csájtja az igényjogosult jelentkezők rendelkezésére 50 fillér (bé lyegben is) kiállítási és kezelési költség előzetes megtérítése ellenében. Általános felvilágositást az Országos Frontharcos Szövetség központja (Budapest. VI., Podma- nicky-u. 45. Tel. 18 5-18), vagy a Szövetség egyes helyi alakulatainak vezetőségei adnak. Bélyegekei bel-és külföldit cserélek, eladok és veszek Sattler László N-Kanizsa Magyar utca 6 5900 A III. altáborparancsnokságnak nagy értéket jelentett a négyszáz főnyi cserkészfiu, akik Zalát képviselték a mi táborterületünkön a a gödöllői Jamboreen. Övék volt a külső királyi park legárnyékosabb, iegpoétikusabb festői tájrészlete, az eikanyargó Rákos-patak mentén, ahol öreg jegenyék álltak őrt, szomoruíüzek búslakodtak és százados nyárfák susogtak. A szépséges táborhelyen húzódtak meg „Canissia“ várkapuja körül a zalai csapatok Bődy Zoltán dr. parancsnoksága alatt, köztük lévén a zalaegerszegi, nagykanizsai, balatonfüredi és keszthelyi fiuk a maguk külön- külön cserkész alakulataiban, külön táborhelyeken. A zalaiak atyja, Pásztor Imre zalaegerszegi tanár, az egész altábor becézett Imre bácsija volt, aki minden nehéz feladat megoldásánál készségesen állt fiaival együtt parancsnokságunk rendelkezésére. Imre bácsi egyébként a mi al- táborparancsnokságunk vendégtáborában lakott s derűs arca mosolygásával, ezüstös feje bölcs tekintetével ő volt a mi kedvünk hevitője és okos irányitója is. Sohasem dicsérte csapatait s egyszer sem kérkedett velük, pedig az ő zalai fiaié volt a legszebb sátortábor, amelyet az esztek és amerikaiak szomszédságában a legtöbben megnéztek, megcsodáltak és táborszeríe dicsértek is. Különösen a keszthelyiek* tábor- képe adta a legmélyebb hatású látványt, amely Magyarország kormányzóját és kíséretét is lenyűgözte szépségével és magyar jellegével. Zala felhozta a gödöllői világtáborba a Balatont! Ebben nyilatkozott meg legim- pozánsabban a zalai lélek. A honi táj szeretetében kevés vidék fiai tudtak csak versenyezni a zalaiakkal ! Keszthelyről két csapat volt velünk, a 379-es Feltámadás és a 79-es Festetics csapat. Az ő helyi főparancsnokuk volt Klempa Károly dr. premontrei tanár, akinek kedves, értékes személyét a szombat helyi közönség is eiőnyö sen ismeri a „Rabmadár“ cserkészoperett bemutatójáról. Az operett édes romaniikáju, s magyaros motivumu zenéje az ő alkotása. A zalai lélek hangulatos világát muzsikálta felénk a zalaiak híressé lett „göcseji kapuja“, amelyet szalmatető fedett a mellette álló haranglábbal együtt. Innét csengte be az áhitat perceit a zalai ha*) Finta Sándor, a kiváló szombat- helyi iró sorozatos visszaemlékezéseket közöl a III. altábor életéről a „VasvárI megyédben. Ebből a sorozatból közöljük ezt a cikket, amely a zalai altábor - ral foglalkozik. rangszó a közeli sárvári, szentgotthárdi és szombathelyi gim- názista cserkészek szivébe, de még az idegenek leikébe is ! (Eger- szegi fiuk munkája volt ez. Szerk.) A 379 esek kapuja már nádtetőt mutatott, s magyaros diszü kisajtaján keszthelyi vitorlás képét örökítették meg ugyancsak nádból a hesztheiyi fiuk. Nádból fonták kerítésükéi is és balatoni buzogánnyokkal ékesítették. Májusfájuk is volt. Sörösüveg, fonott perec, szalagok, virágok diszeskediek rajta. A táborkapun belül meg a keszthelyi helikon emlékművének kicsinyített mását állították föl. A tábor zászlótartó rudja 11 m. magasba emelkedett. Vitorláshajó árbocát mintázta s a zalaiak közös tábori zászlaja lengett rajta dicsőségesen. A 79-es Festetics-csapat táborkapuja a balatoni halászéletet mutatta elénk változatos érdekességben. Evezőkből, csáklyákból, szigonyokból, jégvágó szerszámokból, hajókból, ladiktoló rudak- ból állították a fiuk egybe ezt a szépséges kaput. Volt ott még gémics, horgony, rejtő, varsa, vejsze és még másféle számos halász eszköz. Bent, a kapu mögött, a sátrak között állt a balatoni halászkunyhó nádtetősen, előtte kon- dérral, emelőhálóval. Odább meg a fürediek nádból font, óriási cíerkészkalapja hívta magához a látogatókat. Megvallom, sokunkat a halászkunyhó előtt ásitozó kondér tálasa izgatott. — Szokott ez halászlét is látni? — kérdeztük Imre bácsit, aki sejtelmes mosolygással adta meg a választ: — De még ti is láttok I S láttunk is. Imre bácsi állta szavát. Keszthelyi halászlé Gödöllőn. Azt hiszem, ilyen sem volt még s nem is lesz egyhamar Gödöllő királyi parkjában. Táborbontás előtt néhány nappal ért bennünket Imre bácsi parancsa egésznapi gyomorkészi- tésre az esti halászlé mián. — Hol lesz az a ^halászlé, Imre bácsi? — Hát nálunk! A nagy fa alatt! — Aztán igazi halból ? — Igaziból-e? Nem is a Rákosból halászunk. Balatoni hal lesz az, ami után a vasiak megnyalhatják a bajuszuk alját! — Aztán jut belőle mindegyikünknek? — kérdeztük őszintén, farkasétvágyunk tudatában. — Hát úgy három kondérnyit szándékozunk főzni kis, huszlite- res üstökben. Lesz lé több, mint egy akónyi. Tiikörfényü gallértisztitás 10 fillér. Ruhafestés és tisztítás legszebb kivitelben. Gyászruhák soron kívül. Szives pártfogást kér Özv. Haás Miksáné Zalaegerszeg, Apponyi u. 19. — Bor? — Halászlé !!! Hitetlenkedve néztünk Imre bácsira. Ő meg csak mosolygott. És mosolygott este is, amikor a korán leterülő sötétben elébe toppantunk a Rákos partján lobogó szabad tűz fénye mellett. — No, elég lesz-e? — mutatott a kondérok tartalmára. Csakugyan 3 kondér függött ott szolgafán. Az X-lábu konyha- asztalon fehérkötényes szakács aprította a ponty- és harcsa szeleteket. A két nemesfajta hal részeit a szálkásabb őn darabjaival keverte. Hogyan főzik a halászlévé t a keszthelyiek ? Ezt is megkérdeztük a szakács- mestertől, előre gondolván rá, hátha érdekel itthon ez valakit a háziasszonyok közül. — Hát, kérem, kétszer kell levében megfőzni a halat j Ez a jó halászlé titka. — Hiért kétszer ? — Mindjárt meg tetszik érteni. Először csak a halfejeket tesszük a bográcsba kevés paprikával és kevés sóval. Ezek adják az alapot a halászléhez. Nem is használunk belőlük aztán mást fel, csak a levit a sok fejnek. — Ezt az először főtt levet leszűrve, felöntve tesszük másodszor a tűzre, bele a földarabolt lialrészekel, sok aprított hagymával, paprikával, sóval. Adunk bele kevés krumplit is, mert ez huzza le a harcsa zsirját. — Más nem kell hozzá? — Nohát a piros paprika mellé elkél egy kis zöldpaprika is, meg egy kis paradicsombél aztán ha igen jót akarunk, nem sajnál az ember egy pohár fehért bort sem. — Meginni ? fvl— Hát inni is jó főzés mellett, de előbb a halászlét köll megitatni vele, hogy jobban itassa aztán magát a hal a bendőben> — Ennyi az egész? — Ennyi! A többi már csak enni való! Hogyan csúsztatják a halat Keszthelyen? Hát bizony zeneszó mellett! Jó borral 1 Vig szóval, nótával! Kopogós csárdással! Ott tanultuk mindezt Klempa Karcsitól, aki átvette az asztalnál Imre bácsitól a háziasszonyi szerepet. De ne ám azt gondolják a kedErzsébet királyné-szálló Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában.) m' Az Étterem és kávéhózban cigányzene. 60 éve a fővárosi vidéki úri középosztály találkozó helye. 100 modern kényelmes szoba. Leszállított árak! Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője. SZABÓ IMRE tulajdonos.
