Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-07-09 / 152. szám

1933 julius 9. Zalamegyei Újság 7 Rádió. Vasárnap, julius 9. 9.15: Hírek. 10: Református istentisz­telet a Calvin-téri templomból. 11: Egy­házi zene és szentbeszéd a kir. udvari és várplébánia templomból. Utána pon­tos időjelzés és vízállásjelentés. Majd a m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar. Szünetben „Rádiókrónika“. 2: His Master’s Voice gramofonleme­zek. 3: Bakoss László m. kir. gazda­sági akadémiai r. tanár; „Mikor és ho­gyan kell a baromfiakat elbírálni“. 3.45: Néprajzi közvetítés Úszódról. Majd Bura Sándor és cigányzenekara. 6: „Kinn a pusztán“. Zalai Szalay László dr. el­beszélése. 6.30: A Székesfővárosi Ze­nekar Strauss János-estje a városligeti Iparcsarnok előtti zenepavilonból. 8*30; „A gyermek nyilatkozik“. Stella Ador­ján vidám csevegése. 9: Góthné Ker­tész Ella és Góth Sándor müvészestje. 10: Pontos időjelzés, hírek és sport­eredmények. Majd Berend Endre sza­lon- és jazz-zenekara. II: aradi Farkas Sándor és cigányzenekara a Bodó-ká- véházból. Hétfő, julius 10. 6.45: Torna. Utána His Master’s Voice gramofonlemezek. 10: Cervantes: Don Quijote kalandjaiból. Torta receptek. Közben His Master’s Voice gramofon­lemezek. 12.05: Garai Margit gordon- kázik, Turcsik Gizella énekel, zongo­rán kiséri Polgár Tibor. 1.30; Mándits szalonzenekar. 3.30: A rádió diákfél­órája. „Hogyan utazzunk“. 4 „Kisértet- járás“. Nyáry Andor elbeszélése. 5: Radosné Bock Hilda bécsi dalokat éne­kel schrammelzene kísérettel. 5.30; „Az angol férfidivat forradalma. (Londoni levél.) 6: Columbia gramofonlemezek. 7.25: „Beszámoló a vivő Európa-baj­nokságokról“. Doros György dr. elő­adása. 7.50: Rácz Lajos és cigányze­nekara. 8.55: Pontos időjelzés, hírek. 9.10: Katonai indulók. Előadja a m. kir. Mária Terézia 1. honv. gyalogez­red fuvószenekara. 10.40: Időjárásjelen­tés. Majd Malcsiner-jazz a Bellevue- szállóból. ŰRI DIVAT NŐI DIVAT Ingek, harisnyák, siffonok, selymek, sxänyegek, taka­rók, sapkák, nyakkendők LEGOLCSÓBBAH mindenkor BERG ER BEZSÖ cégnél KESZTHELY 5229 Apróhirdetések. Az apróhirdetés dija szavanként 6 fillér. Címszó és minden vastagabb be­tűvel szedett szó két szónak számit. Állást keresőknek 50 százalék kedvez­mény. Vasárnap és ünnepnap 50 szá­zalék, keden és pénteken 25 százalék felár. Előfizetőink 500/a-os árkedvez­ményt kapnak. — A hirdetési dij előre fizetendő. Kiadó vendéglő. Zalaegerszegen Berzsenyi-utcai beszálló vendéglő no­vember 1-re kiadó. Bővebbet Bekk Mi­hály tulajdonosnál. _______________5943 BÉR BEADÓ az 1848. év óta fennálló Kumme r-cukrászda és kávéház, azonkívül egy 4 szobás vagy 2 kétszobás lakás és egy bútorozott szoba. 3875 Házmesterséget vállal fiatal ipa­rosházaspár. Férj munkában. Cimet a kiadóba kérünk. TantervkMönbözeti-, javító- és magánvizsgálatokra olcsón és lelkiis­meretesen előkészít hosszú gyakorlattal rendelkező tanerő. Zalaegerszeg, Jókai- utca 21 sz. — Mélyen tisztelt vidéki fizetőinket felkérjük, hogy fizetéseiket „bianco*1 cs lapon „Zrínyi-nyomda1149 sz. csekkszámláján méltói ssnak rendezni, illetve v 3 1 tani. — a keszthelyi elő ink az ottani fiók-kiadéi tatban rendezhetik háti kaikat. Gazdaság. Rovatvezető; A kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. A zalamenti árterületü rétek, savanyu füvek és a barnaszéna készítése. Irta: Koperniczky István m. kir. gazd. tanár. Az idei időjárás abnormális esőzéseivel igen nagy gondot okoz a szénát készítő gazdának. Gondoljunk csak arra, hogy az idei évben április 15-től julius 5-ig — Kehidán — leesett 245*5 milliméter eső, ami kiteszi a kör­nyékünkön szokásos évi 700 mil­liméter csapadéknak 35 százalé­kát. A rengeteg csapadék termé­szetesen magával vonta a Zala kiáradását is és bizony az idén az járt jól, aki a nagyobb meny- nyiség helyett minőségi szénater­mésre ment és korán kaszálva, sikerült még kihasználni a néhány szép nappal járó természetes szá­radást. Siralmas kép tárult a Zalamentén húzódó réteken és le­gelőkön a szemlélő elé, a széna részint renden úszott, részint pet- rencében ázott a zuhogó esőben, illetve a kiáradt hömpölygő Zala hullámaiban. — Önkénytelenül is felvetődik ilyenkor a kérdés, mit lehet és érdemes csinálni a jövőben ily abnormálisán nedves nyárelőkön a téli takarmány biztosítására ? Előre kell bocsátanom, hogy, ha lehet, a jó réti füvet és egyéb mesterséges szénafélét, különösen a pillangós takarmányokat (lu­cerna, lóhere, zabosbükköny, bal­tacím, füves herekeverékek stb.) feltétlenül az eddig is szokásos természetes szárítással készítsük el szénánkat. Előfordulhat azon­ban oly eset is, hogy a kénysze­rítő körülmények pl. a Zala kö­zelgő hirtelen áradása a renden fekvő, még nem száraz réti fü­vekre s az állandó esős időjárás arra kényszerűik a gazdát, hogy más megoldást keressen téli takar­mányának biztosítására. A nedves és áradásos rétekről lekerülő sásos és békarokkás, u. n. savanyu füvek, melyeket édes szénává készítve egyébként sem kedvelnek szarvasmarháink, érde­mesebb lesz mesterséges széna- készitéssel javítani, hogy azt szarvasmarháinkkal is jól értéke­síthessük. Az eljárás, mely ab­normálisán nedves időjárás ese­tén, mint kisegítő módszer, a széna biztosítására figyelembe jö­het, a barnaszéna készítése, mely természetesen, — mint már emlí­tettem is, — elsősorban a sava­nyú füvek javításánál tehet igen jó szolgálatot. A barnaszéna készítés egyéb­ként meglehetősen régi eljárás, melynek lényege az, hogy, mig a természetes szénakészitésnél a zöld takarmányok a nagy víztar­talmukat a nap és szél okozta beszáradás révén veszítik el, ad­dig a barnaszéna készítésénél ugyanezt a munkát egy, meglehe­tősen bonyolult erjedési és oxidá­ciós folyamat végzi el. A gyakorlati barnaszéna készí­tése a következőképen történik : A lekaszált zöld füve addig fonnyasztjuk, mig egy csomót kezünkbe véve, erős csavarással sem tudunk abból nedvet kipré­selni. A víztartalom ekkor kb. 50 százalék, — ezután a fonnyadt zöldtakarmányt petrencékbe hordjuk, amelyekben 1—2 napig marad. Ha azonban a fonnyadás erősebb fokú volt, úgy a petren- cézést el is hagyhatjuk. A ren­den fonnyadt, vagy esetleg egy­két napig petrencében is tovább- fonnyasztott füvet boglyákba hord­juk. A boglya legcélszerűbb nagy­sága 3—3 és félméter átmérő, 4 és fél 5 méter magas. A tetejét hegyesre huzzuk össze s célszerű szalmával betetőzni, hogy a szél el ne hordja. A bolyákba rakás­nál ügyeljünk arra, hogy a közé­pen erősen össze kell tiporni, el­lenben a széleken lazábban ma­radhat. Ez azért fontos, mert a külső rész igy — lazább lévén, — jobban ülepedik s az esővizet jól levezeti. A boglyába hordott és jól megtiprott takarmányban már egy nap múlva a hőmérsék­let rohamosan kezd emelkedni. Legjobb, ha a hőmérséklet 60—70 C° ig, de tovább nem emelkedik, mert különben a tápanyagveszte­ségek nagyok lesznek. Az erje­dési és oxidációs folyamat 3—4 hétig tart, illetve ezen idő alatt teljesen be is fejeződik, de utána még be kell várni a boglya teljes kihűlését, ami további egy hóna­pig tart, vagyis a barnaszéna a készítés napjától számítva körül­belül két hónap múlva etethető. A barnaszéna a felmelegedés hő­foka szerint a zöldbarnától a sötét haragos barnásfeketéig változha- tik. A szin, de a széna értéke is a felmelegedés fokától függ. Mi­nél erősebb a felmelegedés, an­nál nagyobb a tápanyagveszteség s annál sötétebb is a széna. A barnaszéna készítésénél ter­mészetesen minden szerves táp­anyagban veszteség áll be. Leg­nagyobb ez a fehérjében, mely a magas hő hatására könnyen de- naturálódik és igy emészthetősé­géből sokat (átlag 30—35 száza­lékot) vészit, épen ezért a pillan­gós növények szénájának szára­dását nem esős vidéken, — mint azt Ausztria és Olaszország esős vidékein is sok helyütt láttam, — célszerű lobrokon siettetni, mert igy a veszteséget óvatos kezelés mellett sikerül alig néhány szá­zalékra csökkenteni. Bánfai látszerésznél Kossuth Lajos u. 4. Felvételeit kidolgozzuk. A barnaszéna készítése — mint látjuk — hasznos lehet a savanyu füvek javítására s végső szükség­ben, — ha más megoldást nem találunk — egyéb réti füvünk biztosítására is. Készítésénél leg­fontosabb a hőmérséklet szemmel- tartása, mely, ha nem emelkedik felül 60— 70 C°-on, szarvasmar­háink által igen kedvelt téli szé­nát készíthetünk az egyébként rothadásra, vagy az ismételt ki­lúgozás által tetemes veszteségre, illetve a Zala piszkos hullámai által elhordásra, esetleg a beisza- polásra Ítélt réti füveinkből. Budapest, julius 7. Butiaposfi valuták hivatala« árfolyamai i Angol ?onr 19.20—19.60, belga frank 79.16—79.74, cseh korona 16.95—17.05 dán korona 085.20—086.40, dinár 07.20-07.70, dollár 4.15-4.25. fran­cia frank 22.30—22.50, holland forint 230.90—?34.10, lengyel zloty 64.35- 64.85, lei 3.40—3.44, lira 29.90- 30.20, nőmet márka 135.70—136.60, norvég korona 096 00—097.00, osztrák schilling 77.50—80.50, svájci frank 110.70-111,40 B/éd korona 098.80—099.80, Süriohi zárlat. isudapest —., Páris 20,30, Lon­don 17.26, Newyork 3.75, Brüsszel 7235, Milánó 77.55., Amsterdam 208.60, Berlin 122.35, Bécs 73.21, .-zófia 3.75, Prága 15.36, Varsó 5805 '«eigrád 7,00, Bukarest 3.08. Ttőaado i 11 kg-os ívki 13.45—13.85, egyéb 12 90- 13.05 78 kg-os tvfci 13 50— 14.05 egyéb 1305—13.25, 79 kg-os vki 13.75—14.40, egyéb 13-25-13.04, — 8.1 Kg ívki 13.85—14.40, egyéb 13*30—13.55, rozs 06.30—06.40, takar­mányárpa 08.10—08.20, sOrárpa 11.C0 13.00, zab 08.00-08-15, tengeri 07.90 08.00, korpa 05‘20—15-30 pengő. A mai terménytőzsde irányzata gyenge. Zalaegerszegi terményárak. Búza 10.50—11 P (boletta nélkül); rozs 4—4.50 P (boletta nélkül), szemes tengeri 8’15, zab (szeme^ siíeít) 7.50—8, árpa 10 P, csöves tengeri — P, széna 3—5 P, lóhere - mag 50 P, lucerna mag 75 P, alom szalma 3 60 P, zsuppszaima 80 f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom