Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-07-09 / 152. szám
aReccel 1933 július m Ha úgy érzed magad, Hogy nehéz az élet, Fél pohár Igmandi S kedved újra éled! félesztendő óta szóval és tollal, népgyűléseken és ujsághasábokon hirdetett politikai magvetéseinknek gyümölcseit látjuk érni Gömbös és Dollfuss bécsi összejövetelén. Természetes tehát, hogy lelkendezve olvassuk a telefonon érkező biztató híreket... Fanatikusan hisszük: ugyanis, hogyha az osztrák kapu megnyílik, a többi börtönkapuk is megnyílnak a magyar mezőgazdaság, a magyar szellem és a magyar munka előtt! Nem szabad azonban elfelejeni, hogy csak a diktátumok egyoldalúak, amelyeket lefegyver- zett népek testére a brutális hatalom jussán pörkölnek. Az osztrák-magyar baráti és gazdasági kapcsolatoknak mind mélyebbé és bensőbbé tétele ugyanolyan erkölcsi, anyagi és szellemi nyereség Ausztria, mint Magyarország számára. Ausztriában is a közvélemény motorikus ereje irányította mifelénk a Dollfuss-kormány politikáját! Az osztrák nép is megtanulta azt a számtani alapműveletet, hogy hétmillió plusz nyolcmillió az tizenötmillió, és hogy a két ország fogyasztási területe még a számtani összeadáson túl is, mennyivel nagyobb kilátásokat jelent együtt, mint külön-külön, a Puna völgyének közepén. El nem mulasztjuk, hogy elérkezvén a középeurópai mérleg serpenyőjébe oly nehéz súly- lyal eső bécsi találkozáshoz, ne emlékezzünk meg hálával és elismeréssel a nemzeti szocialista . német birodalmi kormány hathónapos uralmáról, amelynek külpolitikai sikerei nagy mértékben járultak hozzá ahoz, hogy a három vezető “tyiügyfiatálom: London, Párizs és Róma, egyformán jóindulatú, sőt bízvást mondhatjuk, tizenhárom év óta példátlanul meleg támogatásban részesítik az osztrák és magyar nemzetnek kézfogását ... Állapítsuk meg teljesen elfogulatlanul a Eitler-kormány világraszóló külpolitikai siketéit: Az első sikere az volt, hogy az angol-amerikai közvéleményt annyira megriasztotta, hogy Európának a világgazdasági és erkölcsi kultúrában vezető két nemzete kiábrándulva fordult el az európai ügyektől. így végre mód és alkalom nyílik arra, hogy az angol-francia versengés kikapcsolódásával hidaltassanak át a kontinens népeit és államait elszakító ellentétek. A második sikere az volt, hogy Olaszország, amely Locarnótól kezdve, egy évtizeden át, Németországgal együtt a revíziós európai blokk felépítésével, Franciaország fokozatos elszigetelésével igyekezett a versaillesi rendszert megdönteni, hirtelen ráeszmélvén a pángermán imperializmus veszedelmeire, ezt a politikáját feladta és ezzel kikapcsolta a nemzetközi politikából azt a háborús robbantó villanyáramot, amely az elmúlt év utolsó óv ez év első hónapjaiban a legkomolyabban fenyegette az európai békét. Fájdalom, a hitleri birodalomnak ez a sikere megtörte a revízió egyenes vonalát és Mussolini és vele együtt mi is, kénytelenek leszünk lelketőrlő diplomáciai részletmunkával új és bizony göröngyös úton elindítani a revízió előkészítését. A harmadik siker Oroszország politikai súlyának helyreállítása, a bolsevikiek bevezetése az európai szalonba. A kommunista birodalom külügyminisztere, Litvinov elvtárs őexcellenciája a pazar estebéd alatt, amelyet a francia kormány elnöke az ő tiszteletére Párizsban adott, lelke mélyén bizonyára könnyekig elérzé- kenyiilve emlékezett meg a horogkeresztes külpolitika monumentális mestereiről, Hitler és Kosenberg urakról és a politikailag immár jobblétre szenderült Hugenberg úrról, akik nélkül sohasem jött volna, létre az a biztonsági Szerződés, amelynek megkötéséért tíz évig haszontalan szélmalomharcot folytatott a Kreml diplomáciája. De a Gömbös—Dollfuss találkozás estéjén mi, az Ostraum falanszterébe beutalt magyarok is, ne mulasszuk el magasra emelt kézzel tisztelegni a harmadik német birodalom világtörténelmi előrelátással megáldott Führereinek és Unter führ ereinek, mert — látjátok feleim — Hitlernek köszönhetjük, hogy a nemzeti depra- váció szomorú korszakában történelmi hivatásunk tudatára ébredtünk, neki köszönjük, hogy rásegített bennünket arra a megismerésre, hogy nem vagyunk és nem leszünk soha a fejjel sziklafalnak rohanó német expanzió kísérleti területe és hogy elvethettük végre magunktól belpolitikailag is, külpolitikailag is a kuruc és labanc romantika szíveket simogató, lángra- gyujtó, de ma anakronisztikus hagyományait. A hitlerista külpolitika nagyszerű kibontakozása nélkül sohasem vert volna olyan gyorsan és mélyen gyökeret a magyarság széles rétegeiben az a meggyőződés, hogy Ausztriához kell igazodnunk, ahoz a néphez, amelyhez századok harcai, szenvedései és boldog évtizedei fűznek, amellyel »Schulter an Schulter« építettük fel a XIX. század második felében Európa egyik legtökéletesebben megszervezett és legarányosabban berendezett birodalmát. Mi ketten, magyarok és osztrákok, együttesen vagyunk bástyái Európának a Balkán felé és mi ketten, magyarok és osztrákok csak együttesen tudunk sáncot ásni a zavaros áradat ellen, amely most nyugatról hömpölyög felénk. Másfél évvel ezelőtt a magyar és osztrák kormányt még áthidalhatatlan szakadék választotta el a kiviteli politika legalárendeltebb kérdéseiben is. Ma Gömbös Gyula miniszterelnök HORDÓKBAN ÉS BÁLÁKBAN érkeznek távoli országokból a Meinl» cégbe* a nagy hajórakományok. Kiváló szakemberek állítják össze a legkülönbözőbb fajtákból a világhírű Meinl-pörköltkávékeverékeket. Meinl-Sao Paulo pörköltkávékeveink finom tejeskávé-keverék. 4/4 kg P 34rO a kávézacskó a fenti képet viseli. Vannak természetesen finomabb avagy olcsóbb keverékeink is. Meinl Gyula r. ti Bécs kapui között időzik, ma európai meggyőződés, hogy ez a két szomszédállam egymásra van utalva. Egy tisztultabb, biztatóbb, méltóbb jövő derengésében üdvözöljük Gömbös és Dollfuss kézfogását! A magyar történelem óramutatója a tizenkettes számon áll. Hallgatjuk az óra ütését, ez az óra magyarul beszél! A miniszterelnök elutazása (A Reggel tudósítójától.) Gömbös miniszterei- | nők egész vasárnap délelőtt küszöbönálló bécsi tárgyalásainak anyagát tanulmányozta, mindazokat a kérdéseket, amelyek az osztrák-magyar viszonylatban egyáltalán -felmerülhetnek. Időközben átnézte a vasárnap reggeli lapokat is és jó benyomást tett reá, hogy a magyar sajtó a szélső jobboldaltól a szélső baloldalig, pártkülönbség nélkül megértéssel, sőt rokonszenvvel fogadta bécsi látogatásának hírét. A miniszterelnök a bécsi gyorsvonat indulása előtt tizenöt perccel, délután Ví2 órakor érkezett meg a keleti pályaudvarra, ahol Samarjay La jók a MÁV elnöke és Kunze osztrák követségi tanácsos fogadta. A vele együtt utazó báró Apor Gábor követségi tanácsossal, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetőjével és Antal István miniszter tanácsossal» a mi: niszterelnökségi sajtóosztály vezetőjével ment ki a perronra és foglalta el helyét a bécsi gyorsvonathoz csatolt külön kocsiban. A vonat indulása előtt elbeszélgetett Lázár Miklós képviselővel, majd Samarjay MÁV elnök jelentéseit hallgatta meg*. Pontosan délután fél két órakor megszólalt a gőzmozdony sípja, a miniszterelnök vasúti fülkéje ablakán keresztül búcsút intett és az utolsó pillanatokat is kihasználó fotográfusok sorfala között j futott ki a bécsi gyors a keleti pályaudvarról. J A kormányhoz közelálló helyen megállapítják, | hogy a miniszterelnök bécsi utazásának a híre * csak a nagyközönséget érte váratlanul. Ä bécsi látogatás előkészítésére már két hét előtt megtörténtek a kezdeményező lépések és a miniszterelnök éppen a képviselőház csütörtök esti ülésén vett részt, amikor Dollfuss kancellárnak Becsbe szóló meghívását kézbesítették neki. Báró Hennet osztrák követ már szombaton Béosbe^ utazott, hogy a miniszterelnök látogatását előkészítse és az illetékes tényezők 2 hét óta dolgoztak a bécsi tárgyalások anyagának előkészítésén. Az előkészítési munkálatokat kimélyítette az a hír, hogy az osztrák delegáció Londonban javaslatot tett az osztrák-magyar gazdasági együtt működés alapjainak kiszélesítésére és' bár az osztrák-magyar vámúniót illetőleg nem hangzott még el konkrét javaslat, beavatott körökben egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy a bécsi tárgyalások során ezirányban is történnek kezdeményezések. ^ Nemcsak a politikai és gazdasági élet. de az egész magyar társadalom feszült várakozással tekint az . osztrák-magyar kapcsolatok küszöbön- álló kiépítése elé, amelynek érdekében A Reggel hetekkel ezelőtt indította meg országszerte helyesléssel, rokonszenvvel, lelkesedéssel fogadott akcióját. ünnepélyes fogadtatás és lelkes tüntetés a bécsi pályaudvaron Bécs, július 9. (A Reggel kiküldött tulósítójától.) Zsúfoltan fut ‘ki a vonat a keleti pályaudvarról. A fülkékben minden talpalatnyi hely bőröndökkel, utazo- kosarakkal van tele; nyaralók utaznak az osztrák és svájci fürdőhelyekre. Kelenföld után Gömbös miniszterelnök elhagyja a mozdony után kapcsolt szalónkocsit és a közbenső két kocsi folyosóján átmegy az étkezőbe. Ott behúzódik az ajtó mellett számára fenntartott sarokasztalhoz, vele szemben báró Apor Gábor követségi tanácsos foglal helyet, a szomszéd asztalnál étkezik Antal István sajtófőnök és Vass Elek, a miniszterelnök titkára. Szótlanul eszik végig az étkezőkocsi menüjét, a miniszter- elnök alig beszél, kissé fáradtnak látszik. Csöndben fogyasztja, el feketekávéját is, azután elszív egy szivart az étkezőkocsiban. Kevéssel Komárom előtt föl kerekedik a társaság, megy vissza a szalónkocsiba. Komáromban még a kocsi ablakában sem látják a miniszterelnököt, lefeküdt kissé pihenni. Győrött csak az állomásfőnök sétál fehér glaszékesztyűseu a, perronon egy bencéstanár kíséretében, aki Gömbös miniszterelnöknek régi ismerőse, de ők sem beszélhetnek a miniszterelnökkel. Még pihen a szalónkocsi- ban. csak akkor jelenik meg egy pillanatra az ablakban, amikor a vonat már továbbindít!. Hegyeshalomban kissé hosszasabban áll a vonat. Néhány zsakettes, cilinderes úr váirja^ a miniszter- elnököt. Élükön áll Nelky Jenő bécsi^ magyar követ, vele van Czigler Vilmos követségi sajtóelőadó és lovag Hornbostel Tivadar osztrák követségi tanácsos. Fölmennek a szalónkocsiba. Gömbös miniszterehiök eléjük jön a kocsifeljáróhoz és kezét nyújtva fogadja őket. Ezután bevonulnak a kocsi középső szalonjába és helyet foglalnak valamennyien. Néhány útle- vélkalamitást kell még elintézni. A miniszterelnök egyik-másik kísérője érvényes útlevél nélkül indult el Bécsbe. Ä határszéli rendőrkirendeltség vezetője előzékenyen elintéz mindent, az utasok újból elfoglalják helyüket. Az osztrák határon túl, Bruckban, népes perron fogadja a beérkező vonatot. Néhány- száz ember álldogál és amikor Gömbös miniszter- elnök megjelenik a szalónkocsi ablakában, hangos hoch-kiáltások fogadják. Egy perc múlva már megint fut tovább a gyorsvonat Bécs felé. Percnyi pontossággal érkezünk be az Ostban'hof üvegteteje alá- éppen % hatot mutat az óra. A perron zsúfolva van emberekkel. A közönség rendőrök sorfala mögött áll, középen a fogadásra megjelent előkelőségek. Legelőbb Dollfuss kancellár, zsakettben, cilinderrel, mellette Franz Stockinger kereskedelmi és posta ügyi miniszter, Franz Peter, a külügyminisztérium főtitkára, Eduard Ludwig meghatalmazott miniszter, a kancellári hivatal sajtófőnöke, Klostersky, a szövetségi elnöki kabinetiroda^ helyettes igazgatója, a'ki Miklas elnököt képviseli a fogadtatásnál, Séidel bécsi rendőrfőnök, Ervin Guttenfeld rendőrparancsnok, a kivonult karhatalom vezetője, oldalt két régi császári és királyi tábornoki egyenruha: az egyiket Schiebe gyalogsági tábornok, a másikat Geng tábornok viseli. Amint a vonat megáll, elsőnek Gömbös miniszterelnök lép ki a szalón- kocsiból. Dollfuss kancellár odasiet hozzá és üdvözli: — Grüss’ Gott! — Grüss' Goit! — mondja Gömbös miniszter- elnök is és kezet nyújt az osztrák kancellárnak.
