Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-07-09 / 152. szám

IDŐ: Vasárnap nyugatiái iassu Javulás, Belláit!) a Dunántúlon csendes, melegebb. Buda­pesten d. e. 10 órakor 20 C van. PfiRBESZÉD fi MRGYIR MEZON — aratnak, arainak, János bátyám? — attól tartok, mi csak kaszálunk, aratni majd mások fognak..« Budapest, 1933 fuSius 9» vasárnap XV. évfolyam, 153. szám M harmadik birodalom kancellárja nagysza­bású beszédet tartott tegnap^ és mindabból, amit a német nép és a nagyvilág számára mondott, az a megismerés csendül ki, bogy a for­radalom önmagát emészti meg, ba állandó életre törekszik. „A forra­dalom nem állandó jelenség — mon­dotta a német kancellár — és óva­kodjunk attól, bogy rendszert csi­náljunk belőle.“ íme, akkor torpan­nak meg borzongó felelősségérzés­sel a szivükben a némethez hasonló diadalmas forradalmak vezérei is, mikor eszükbe jut, hogy ők nem jel­szavak komédiáját akarják ját­szani egy elképedt világ álmélko- dása közben, hanem egyszerűen és közönségesen: kenyeret akarnak adni ötmillió munkanélkülinek és megtartani a kenyerét a többi hat­vanöt milliónak, akinek még van belőle. „A mi programunk ideái »— mondotta Hitler — nem kötelez­nek bennünket éppen arra, hogy szolgálatukban úgy cselekedjünk, mint a bolondok.“ E drámai erejű vallomás tanulság minden állam- férfiúnak, azoknak is, akiket a tör­ténelem mélységeiből viharosan ki­robband népi erők lendítették hir­telen a hatalom meredek ormára. Az ember, aki milliók vezetésére vállalkozott, mert nyilván hivatást érzett magában, csak odafönn, e szédületes magasságban lát végre tisztán és ébred tudatára annak, hogy más megszerezni a hatalmat és más megtartani, könnyű játék a demagóg felelőtlensége és irtózato­san tragikus érzés a kormányhata­lom birtokosának felelőssége. Az eszmék, az erők, az események és a rendszerek átformálódnak az idők folyamán. A történelmi erők izzó lávafolyama dübörögve önti el a múltat és izzó kínokban, vonagló gyötrelemben szüli meg a jövendőt. A káoszból, amely kivetette magá­ból a salakot, uj világok születnek, de amint megszületik az uj világ, el kell tűnnie magának a káosznak, amely szülte azt. Az erőszak, a szenvedély, a minden hagyományt eltaposó forradalmi felforgatás megrázza alapjaiban a régi világot. De uj világot nem tud teremteni semmiféle elemen tár iß erő, ha gyö­kereit le nem bocsátja az őstalajba, amelyben az emberi fajta sok év­ezredének küzdelmei, viaskodásai, alkotásai, hite és kultúrája rakó­dott egymás fölé termő rétegekben, A forradalom ekéje felforgatja ezt a földet, ezt a termő humuszt, ami fölül volt, az alul kerül, ami. alul volt, azt felszínre hajítja a vad in­dulattal előre törtető éle« ekevias. De termés nem lesz a földön, amely­nek termő rétegét kiveti medréből az éke. Erre eszmélt rá, szavainak tanúbizonysága szerint, a „harma­dik birodalom kancellárja**, mert odafönn, a hatalom csúcsán már tisztább a levegő, mint lenn a for­radalom füstölgő katlanában. Oda­fönn nagyobb távlatok nyiínak. Az oromról messzebb ellátni. Ezt bizo­nyítja és másoknak is ezt tanítja a Führer első józan megnyilatkozása. Becs, julius 8. A Wiener Allgemeine Zeitung jelenti, hogy Münchenben a Barna Ház őrségének négy tagját letartóztatták, azzal a váddal terhelten, hogy Hitler Adolf kancellár ellen merényletet ké­szítettek elő. Ugyancsak letartóztatták Épp tábornok, bajor birodalmi helytartó sofőrjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy automobilját az Isar folyóba akarta vezetni s Így akarta el­tenni láb alól a tábornokot. A lap berlini táviratot közöl arról, hogy a nemzeti szocialista párt tagjai­ból álló küldöttségek nap-nap után felkeresik a birodalmi kancellárt s azt kérik tőle, hogy távolítsa el Hindenburg birodalmi elnököt, mert „fe 1 e 1 ő 11 e n ü 1 olyan ügyekbe avatkozik, amelyekhes nem ért“ A küldöttségek részéről olyan óhajok la megnyilvánulnak, hogy Hitler Adolf népcsá- szárrá kiáltassa ki magát Árdrágító spekuláció lépettieí Amerikában Tmlíemtelés és összeomlás lényégéi London, julius 8. Angol pénzügyi körökben növe­kedő izgalommal látják, hogy az amerikai hatóságok szándéko­san nyomják le a dollárt azáltal, hogy állandóan nagy ösz- szegekben vásárolják a fon­tot a dollár ellenében. Ezáltal a font árfolyama a dollárral szemben már ismét csaknem elérte azt a ní­vót, amelyen a font értékcsökkenése előtt állott. A font aranyparitása a dollárral szemben 4.867s dollár és most a 30%-kai kisebb értékű font ismét 4.75 dollárt ér Newyorkban. A dollár rohamos értékcsökkenése ter­mészetesen óriási spekulá­ciót és árdrágítást idézett elő Amerikában, úgyhogy Johnson tábornok, az amerikai ipari átszer­vezési biztos, már nagyon komoly nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát afölött, hogy a tulgyors áremelkedés nem áll arányban a kereseti lehetőségekkel. A termelés kezdi megint túlszárnyalni a fo­gyasztóképességet és igen könnyen túlérineléshez, majd össze­omláshoz vezethet. Végül a leg- molyabb hangon felszólítja a mun­kaadókat, hogy emeljék a munka­béreket a növekedő megélhetési költségekkel összhangban. Ennek a felszólításnak az volt az oka, hogy Amerikában a dollár áresése m u n- kabérmozgalmak kitörésé­vel fenyeget. Az általános árnivó emelkedése megdrágította az életet és ezért a munkásság köré­ben egyre nagyobb a nyugtalanság. Newyorkban már pénteken 30 ezer ruhakonfekciós munkás sztrájk­ba lépett és béremelést követeli A font sorsa sem látszik egyelőre tisztázottnak. Az angol kormány tagjainak egy része azt ajánlja, hogy a font kövesse a dol­lár áresését, amivel szemben a kincstári hivatal a font árfolyamát a francia frankhoz akarja rögzitenl. Ez a felfogás érvényesült a tegnapi tőzsdén, amikor hivata­los támogató frankeladá­sokkal megakadályozták a font árfolyamának csökkenését a fran­cia frankkal szemben. A világgaz­dasági konferencia folyosóin teg­Számolni kell azzal, hogy a sztrájk­mozgalom a többi iparágakra is át­terjed, ha a munkaadók nem követik Johnson tábornok felhívását nap Schacht dr., a német Biro­dalmi Bank elnöke kijelentette, hogy nem lepné meg, ha két-három bét múlva maga Amerika ajánlaná a pénzrögzitést. Ezzel szemben az angol kincstári hivatal körében azt tartják, hogy csak 2—3 hó múlva várható, hogy Roosevelt a pénzrögzltésről tár­gyaljon. Megemlítésre méltó, hogy a canadai dollárral szemben a font árfolyama a történelemben először emelkedett 10 centtel az aranyparitás fölé. Mi lesz a fonttal? A világgazdaság meg“ Roosevelt Newyork, július 8. A Fehér Házban Rooseveltnek az Indianapolis fedélzetéről történt visszatérése óta példátlanul lázas munka folyik. Ez a mun­ka legfőképpen a londoni világgaz­dasági értekezlet kérdéseinek szól. Minden munkát az a tudat hat át, hogy a kialakult helyzetben a lon­doni konferenciát tulajdonképpen a Fehér Házból intézik és látják el a legfőbb eszmékkel. Ál­talában egész más a hangulat, mint Ms Isiii*1m akart® flíl!s®t ü S@ffllRil Hoover idejében volt. Mig Hoo­ver főleg az amerikai ügyekkel tö­rődött, Roosevelt nyilván a v i- lággazdaság rudját fogja meg“ — mint magát egy magas hivatalnok kifejezte. A londoni világgazdasági értekezlet a próba­köve ennek az uj iránynak. Roose­velt uj eszmékkel kivártja gazdagítani a világgazdasági fó­rumokat és ezért vetette magát tel­jes erővel bele a londoni értekez­let harcaiba. Ha itt kudarcot v*R

Next

/
Oldalképek
Tartalom