Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-09-03 / 199. szám
8 Zalamegyei Újság 1933 szeptember 3. Kovács Pista polgárista, Töpök Jancsi reálista, KereskedelmistaGyurka Zárda növendéke Jutka. Ám i Pista, Jancsi, Gyurka, Jutka, PóByás kora óta tudja, fskolacikkek forrása i Pál és Indra áruháza. Diáksapkák, tornafelszerelések, az összes intézeti cikkek előírás szerint a legjobb minőségben, olcsó árban Gazdaság. Rovatvezető : a kehidai ni. kin gazdasági szakiskola tanári kara. A kehidai m. kir. Deák Ferenc mezőgazdasági szakiskola gabonatermés átlagainak ismertetése. (Folytatás.) A múlt vasárnapi számban ismertetett búzatermés eredményekből, valamint az iskolánál eddig végzett többfajta búzatermelési kísérletekből megállapítható, hogy a mi, zalamegyei viszonyaink között legérdemesebb a zalaszent- gróti 20. számú, az Esterházy 118. számú és a bankuti 178. számú tarbúza termelésével foglalkozni. Az iskola a fenti búzákkal érte el eddig a legnagyobb terméseredményeket s ezek adták a legjobb minőségű búzát is, mert a hektoliter súlyuk valamennyinél meghaladta a 80 kg-ot. Őszi rozs. Gazdaságunkban a „Rüggeni rozs“-ot termeltük 20 kát. holdon, mert a mi viszonyaink között ugyancsak ez vált’be a legjobban. A rozsnak elővete- ménye az egyik táblában zöldtakarmánynak vetett, trágyázott őszi keverék, majd ennek lekerülte után kettős termelésben csala- mádé termeltetett, mig a másik táblában lóhere volt. Általában legjobb előveteménye a rozsnak a trágyázott őszi, tavaszi és évelő takarmánynövények, továbbá a korán lekerülő kapásnövények. Talajeíökészitése : csalamádé után keverő- és vetőszántás, a lóhere után pedig a tarlóhán'ás, keverő- és vetőszántásban részesült. A rozs alá adott utolsó szántásnak a vetés előtt legalább tiz nappal előbb meg kell történnie, mert a rozs ülepedett talajt kíván s frissen szántott talajban a vetés rosszul kel ki. Ha mégis valamilyen okból a vetőszántás után közvetlenül kellene vetnünk, akkor a vetés előtt hengerezzük meg talajainkat, hogy ezáltal tö- mődöttebbé tehessük. A rozs vetése szeptember hó végén történt, kát. holdanként 80 kg. vetőmaggal. Vetésével kapcsolatban kát. holdanként 110 kg szuperfoszfát műtrágyát adtunk. Termése a csalamádé elővetemény után kai. holdanként 1260 r q, a lóhere után 14*80 q. Átlagos rozstermés kát. holdanként 1370 q. Tavaszi zab. Iskolánknál a régóta bevált „Győzelmi zab“ termeltetett 33 3 kát. holdon. A zabnak előveteménye az egyik táblában legelőnek használt füveshere, mig a másik táblában trágyázott tengeri volt. A zab az összes gabonanemüek között a legélelmesebb növény, mert a gyökerei olyan erős savakat választanak ki, amelyek a talajban levő nyers tápanyagot is át tudják alakítani a növények által felvehető tápanyaggá, A zabnak ezen jótulajdonságát a gazdák igyekeznek is kihasználni azáltal, hogy a zabot olyan táblákba vetik, amelyek legrégebben voltak trágyázva. Természetesen a zab az ilyen talajokon csak gyengébb termésekkel fizet, mig a jó trágyaerőben lévő talajokat nagyobb termésekkel hálálja meg. Talaj- előkészitése: a füveshere után tarlószántást, majd mindkét táblán őszi mély szántást, tavasszal pedig extirpátorral talajporhanyitást végeztünk. Vetése április hó elején volt. A füveshere elővetemény után a zab tisztán termeltetett, kai. holdanként 80 kg vetőmaggal, mig a tengeri elővetemény után lóherével vettetett, kát. holdanként 70 kg zab és 20 kg lóhere. A zabvetéseket, mikor már kellőképen megerősödtek, május hó elején megboronáltuk. A tisztán vetett zab termeit kát. holdanként 17 métermázsát, a lóherével vetett zab pedig 16*42 métermázsát adott. Átlagos zabtermésünk kát. holdanként 16 70 métermázsa. Fenti átlagtermésünkből kitűnik, hogy a zab milyen jól meghálálta a jó trágyaerőben levő talajt. Gabonatermés állagaink emelkedését nemcsak a heiyes talaj- művelésnek és a legjobb elővete- mények alkalmazásának stb. köszönhetjük, hanem annak is, hogy talajainkat jó trágyaerőben tartjuk. A dombokon levő földeinknek jó trágyaerőben való tartása a legtöbb zalamegyei gazdának igen sok gondot okoz, mert egyrészt elegendő mennyiségű istálótrágyát nem tud termelni, másrészt a; meglévő trágyának a dombos területekre való fölszállitásához igen sok igaerő szükséges. Az iskola gazdaságában levő dombi-tábláknak a talajerő fentar- tását részben istálótrágyázással, részben a lóherének kiterjedtebb mértékben való termelésével és foszfortartalmu műtrágya alkalmazásával érjük el. A növények a fejlődésükhöz legnagyobb mennyiségben három fontos tápanyagot igényelnek, úgymint: nitrogént, foszfort és kálit. Tehát ezen tápanyagok visszapótlásáról kell gondoskodni. A mi kötöttebb talajainkban elegendő mennyiségű káli van, igy tehát annak pótlásáról gondoskodnunk nem kell. A nitrogént a lóherének és általában a többi, pillangós virágú növényeknek, mint amilyenek a lucerna, baltacím, nyúlszapuka, csillagfürt slb. növényeknek a termelésével pótolhatjuk, mert ezeknek igen felbecsülhetetlen jótulajdonságuk, hogy a gyökereiken élő baktériumok segítségével a levegő nitrogén tartalmát a gyökereikbe le tudják kötni s ezeknek elkorha- dásával a talajunk nitrogéntartalmát gazdagítják. A harmadik legfontosabb tápanyagot, a foszfort,, szuperfoszfát műtrágya alakjában pótoljuk úgy, hogy a gabonanemüek vetésénél kát. holdanként 120 kg szuperfoszfát műtrágyát alkalmazunk. A dombos földeken ajánlatos tehát a lóherének és a lucernának nagyobb mértékben való termelése, hogy ezáltal a talaj nitrogén- tartalmát gazdagíthassuk, a gabonanemüek vetésénél pedig alkalmazzunk szuperfoszfát műtrágyát. (Vége.) Orincsay Miklós gazd. s. tanár. Egy bútorozott szoba azonnal kiadó. Cim a kiadóban. ft á d i ó. Vasárnap, szeptember 3. 9.15: Hírek. 10 : Egyházi zene és szentbeszéd. 11*15: Evangélikus istentisztelet. 2 : Gramofonlemezek. 3: A földmivelési minisztérium rádióelőadássorozata,- 3'45 : Veres Lajos és cigányzene- kara. 4'40: Pontos időjelzés. 4‘45 : „Turgenyev“. Előadás. 5.15 l Munkásdalárdák. 6: „Tarka holmi“ Karinthy Frigyes. 6*30: Mándits szalonzenekar. 7*15 .* Operettelőadás. 9'45: Sport- és lóversenyeredmények. 10: Stefániái Imre zongorázik. 10 50: Bura Károly és cigányzenekara. Hétfő, szeptember 4. 6'45: Torna. Utána gramofonlemezek. 10: Régi emberek csalafintasága. (Felolvasás.) 12'05 : M. kir. Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara. 1*15 : Pontos időjelzés, időjárásjelentés. 1-30: Baranyai Gyula gordonká- zik, Sántha János énekel, zongorán kiséri Polgár Tibor. 3*30: A rádió diákfélórája. 4 : Asszonyok tanácsadója. 5: Gramofonlemezek. 6: Munkásfélóra. 6*30: Kiss Lajos és cigányzenekara. 7*15: „A régi pesli honvédezredről“ Móricz Pál előadása. 7*30: „A párna“. (Elbeszélés.) 8: Kondor Leó és Radó József szerzeményei. 9*30: Operaházi zenekar. 10*40: Kreszné Drewett Nóra zongorázik. 11*20: Bachmann-jazz.
