Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-08-29 / 194. szám
2 Zalamegyei Újság 1933 augusztus 29. Románia visszaadja Bulgáriának Dobrudzsa egy részét? Szófia, augusztus 28. Egyik bolgár lap szenzációs hirt közölt. A jelentés szerint Titulescu román külügyminiszter szeptember 10-ike körül Szófiába érkezik és több javaslatot terjeszt a bolgár kormány elé. Ezek szerint Románia Dobrudzsában beszünteti az oláh elemek betelepítését, bolgár iskolákat állít fel a városokban és falvakban, bolgár papokat nevez ki a városokban, továbbá kiigazítja a határt és visszaadja Bulgáriának Dobruzsa déli részét. Ezzel azoknak a dob- rudzsai területeknek negyed része jutna vissza Bulgáriához, amelyeket a második Balkán háborúban vesztett el. Ezt a kombinációt politikai körökben kétkedéssel fogadják, mert Románia nem igen cseledhetik Jugoszlávia nélkül ebben a kérdésben. Hivatalos helyről nem erősítették meg Titulescu látogatását sem. Egy elmaradt gyűlés és ami körülötte történt. A NEP-nek nevezett kormány- f párt országos főtitkára, Marton ! Béla országgyűlési képviselő je- ij lenleg dunántúli körúton van, \ hogy meggyőződjék, mennyire ] mozog egyes vidékeken a NÉP szekere. Marton főtitkár neveze- , tes arról, hogy nyíltan bevallotta jj egy alkalommal a sajtóban, hogy ) igenis, a kormánypárt igénybe ! veszi szervezkedéséhez a közigaz- j gatási szerveket. Eddigi körútja j során Marton Béla mintegy negyven helyen meg volt elégedve a szervezkedéssel, ami nyilván any- nyit jelent, hogy a közigazgatás jól dolgozott. Számos községet azonban nagyon lepírongatott, előreláthatóan ezeken a helyeken meg fogják ütni körmüket a helyi szervezők. Leginkább kifogásolta a szervezkedés hiányosságait a sopronmegyei Csornán, mire a helyi elnök megjegyezte, hogy Sopron megye mindig ellenzéki volt, nem olyan könnyű dolog tehát a kormánypárti szervezkedés. Marton Béla látogatási kőrútjába besorozta Zaiaegerszeget is, ahova szombaton estefelé volt érkezendő. Ezért a helyi NÉP vezetősége szombaton este 7 órai kezdettel az Arany Bárány nagytermébe gyűlést hirdetett a környék szervező titkárai, helyi elnökei, választmányi tagjai részére, de igen melegen invitálta a választók tömegeit is, különösen a gazdákat, iparosokat, kereskedőket. A lelkesedő tömeg összegyűjtésén fürgelábu szervező titkárok szorgoskodtak a városban. Lakásukban, műhelyeikben keresték fel a tisztelt választópolgárokat, sőt az istálókban is. Legalább egyik egerszegi gazda azt mondotta nekünk, hogy a szervező titkár őt az istálóban kapacitálta (közben az illatok miatt az orrát fintorgatva) a gyűlésen való megjelenésre. A vidéki közönséget az idő rövidsége miatt telefonon igyekezték összeverbuválni. A párttelefonoknak kinevezett hivatalos telefonokon (vájjon a készüléken kivül a telefonköltséget is átmázolták a párt színére?) felszólították a jegyzőket, hogy küldjék be a tanítókat, körorvosokat, maguk is jöjjenek be, de gazdákat is hozzanak. Ilyen előkészítés után szombaton este 7 óra után összejött a gyűlés közönsége s úgy lazán meg is töltötte a Bárány nagytermét. Az egyik oszlopban majdnem kizáróan vidéki jegyzők, tanítók, orvosok ültek, a másikban nagy számmal helyi tisztviselők. Aztán voltak még választmányi tagok, szervező titkárok, valamint feltűnően csekély számmal — kíváncsiskodó független emberek. Még néhány gazda is volt. A gyűlés megnyitása egyre késett, igy hát megindult a beszélgetés, főleg a vidéki intelligencia körében, amely kicserélte tapasztalatait. Leginkább a termésről meg annak az áráról folyt a szó. — Nálunk, a Zala völgyében alig termett több gabona, mint a múlt évben, csak a szalmája több. Még sincs ára a terménynek — mondotta egyik beszélgető. — A rozsért 2 pengő 25 fillért fizetnek boletta nélkül. — Itt, Egerszegen is legfeljebb 3 pengő — felelte egy városi —, de egyik gabonakereskedőtől azt halottam, hogy még ezen az áron sem igen mer vásárolni, mert nem tudja értékesíteni. — Az a baj, hogy másnak az ára abban a magasságban van, mint azelőtt, vagy legalább is aránylag magas — mondotta egyik jegyző. — A gazda nem érti meg, nem is értheti, miért kell neki egy ekevasért fél mázsa gabonát fizetni. Az orvosunk, aki maga is igen szegény ember, panaszkodott a napokban, hogy már nem is tudja, mit kérjen. A legalacsonyabbra ment le a díjszabásával, mégis azt mondotta neki egyik gazda egy nagyobb mütétszámba menő kezelés után, amikor megmondotta az összeget: „Van szive, doktor ur, 150 kiló rozs árát kérni? Persze, a gazdának ez ma nagy összeg, s ugyanakkor az orvosi munka ellenértékeként számba sem jöhet. Mondhatok másik esetet is: A földesurunk mesélte, hogy a múlt évben 14 vagon gabonát tudott eladni, s rendesen kifizette belőle az állami, községi és egyházi adóját, az orvosát, a kereskedőt, stb. Az idén 20 vagon gabonája jut eladásra, s az árából ugyanezeknek a kiadásoknak csak felére telik. Elkeseregtek ezután a jó vidékiek a jégverésen, s ilyen „derűs“ hangulatban folydogált továbbra is a beszélgetés. De a szónokok egyre késtek és a jégverte pártlelkesedést a türelmetlenség váltotta fel. Fél 8 óra tájban erős küzdelem folyt a megjelentek soraiban a pártfegyelem és a vacsora utáni áhitozás között. Mind több embernél maradt alul a küzdelemben a fegyelem, s mind többen szivárogtak ki a teremből. Nyolc órakor aztán már tarthatatlan volt a helyzet. Be is jelentette a helyi elnök, hogy a ven- dégszónok valami defektus miatt még mindig nem érkezett meg, igy hát a gyűlés elmarad. A bejelentés nyomában szinte pillanatok alatt kiürült a terem, de nem egészen simán. Sűrűn hallatszottak kifakadások a hiábavaló becsődités miatt. Főleg a vidékiek voltak dühösek, hogy parancsszóra költségeskedniök kellett azért, hogy egy órát üldögélhessenek a Bárány termében. A szervező titkárok sem^nyilatkoztak hízelgőén a dologról. Ők meg a sok kárba- veszett szaladgálás miatt mérgelődtek, s hangoztatták, hogy még egyszer nem sikerül majd NEP- gyülésre csábítani még ennyi embert sem. Ez történt a gyűlésen és körülötte. Ami utána történt a vezetők között, arról nem sokat Írhatunk, „megbízhatatlan“ újságíró nem lehet tanúja a belső megbeszéléseknek. Csak annyit tudunk, hogy később mégis megjött az országos főtitkár és megérkezése után súlyos szemrehányások estek a gyülésrendezéssel kapcsolatban, így beszéli a fáma. * Az elmaradt kormánypárti gyűlésnek humoros kisérő jelensége is van. A nagykanizsai Zalai Közlöny vasárnapi száma a következő tudósítást hozza: — Szombaton este Marton Béla Zalaegerszegen volt, ahol ünnepélyesen fogadták, majd lelkes hangulatú, igen népes értekezlet volt a Bárány nagytermében. Az értekezlet eseménye volt az országos főtitkár hatalmas lendületű beszéde, melyben kifejtette a szervezkedés céiját és értékét. A miniszterelnök végigjárta a jég által elvert balatoni borvidéket. A károsultak memoranduma a kormányhoz. Ismeretes, hogy a jégverés igen erősen sújtotta a tapolcai járás termelőit és általában az egész lakosságot. A járás népe most memorandumban kért segítséget a kormánytól. A memorandum rámutat, hogy 120 négyzetkiló méter területet (közte 7 ezer kát. hold nemes szőlőterületet) nyomorba sülyeszt a jégverés, mert nemcsak a gazdák károsodtak, de a munkások is elestek a keresettől. Kéri a lakosság a megfelelő adóelengedést, a hátralékos adóknak a kamatok elengedése mellett hosszú lejáratú adóssággá való átváltoztatását, a végrehajtások felfüggesztését, a banktartozások kamatterheinek és visszafizetési módozatainak enyhítését, kamatmentes kölcsönt a károsul tak részére, továbbá a munka- nélküliség csökkentését a bányák üzembehelyezése és közmunkák indítása révén. Vasárnap a járásba érkezett a kerület képviselője, Esterházy Móric gróf, kiszállott a károsult községekbe és a helyszínen beszélte meg a lakossággal a segítés módozatait, megígérvén, hogy mindent megtesz a károsultak érdekében. Tapolca, augusztus 28. Gömbös Gyula miniszterelnök végigjárta a tapolcai járásnak jég által sújtott vidékét, meghallgatta a panaszokat és megígérte, hogy gondoskodni fog a sürgős segítségről. * A már közöl teken kivül ma a következő községek jelentettek jégkárt: A keszthelyi járásból Alsópáhok 40—75 százalékot, Szentgyörgyvár 50—70 százalékot, Nemesboidogasszonyfa 50—70 százalékot, a tapolcai járásból Kisőrs40—70 százalékot. Rendes a szelőkben 100 százalékos, a kapásokban 50 százalékos kárt. Ezzel a multheti jégverés alkalmával kárt szenvedett községek száma 61-re emelkedett. Az idén tehát összesen 75 község szenvedett jégkárt. Ünnepélyes kepeiek között | nyitották meg a Balatoni Borhetet. Badacsonyban az első nap 5 ezer liter bort mértek ki. Balatonfüred, aug. 28. Ragyogó napfényes, nyári időjárás kedvezett vasárnap a Balatoni Bor- és Szőlőhét megnyitásának. Budapestről, Szegedről, Kecskemétről filléres vonatok érkeztek, de a Dunántúl minden városából nagy tömegek jöttek el a megnyitó ünnepségekre, amelyeket Balaton- füreden, Badacsonyban, Siófokon és Balatonföldváron tartottak meg. Erre a négy helyre sereglettek össze a balatoni fürdővendégek, velamint a fővárosból érkezett idegenek is. Mind a négy helyen számos borsátrat állítottak fel és ezekben árusították a kitűnő balatoni borokat. A megnyitó ünnepségek központja Balatonfüred volt, ahol a parkban 30, nádból készült borsátrat állottak fel. A megnyitásra 5 ezer ember sereglett össze a parkban. Délelőtt fél 11-kor érkezett meg a földművelésügyi miniszter képviseletében Barcza Ernő dr. államtitkár, aki tolmácsolja a rendezőségnek a miniszter elismerését és üdvözletét. Annak az egységnek nevében nyitom meg — mondotta — a borhetet, amely mindannyiunkat eltölt a magyar föld szeretetében. A megnyitó beszédet pompás szüreti felvonulás követte, amelyet leventék és cserkészek nyitottak meg, majd szekereken feldíszített boroshordókat vittek, ezután ugyancsak szekereken népi viseletben legények és lányok következtek. Egy lapos kocsira Göre Gábornak legendás hirü présházát építették fel jóizü népi humorral. A felvonulás, valamint
