Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-08-27 / 193. szám

1933 augusztus 27. Zalamegyei Újság 5 BÚTORT és Scárpiiosárut min­den ízlésnek és igénynek megfelelőt óriási választékban! legolcsóbban és leg­kedvezőbb feltéte­lekkel szállít díjmen­tesen és felelős­séggel -­Alapitva 1887-ben. butoráru házak Gazdaság. Rovatvezető: a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. A kehidai m. kir. Deák Ferenc mezőgazdasági szakiskola gabonatermés átlagainak ismertetése. Könyveinkben feljegyzett ter­méseredmények átvizsgálása után örömmel állapítható meg, hogy termésátlagaink fokozatosan emel­kednek s rövid hét esztendő alatt a legtöbb terménynél a termés­átlagaink megduplázódtak. Mivel hazai viszonyaink között a gabonanemüek terméseredmé­nyei a legnagyobb kihatással van­nak a gazdasági év jövedelmező­ségére, szükségesnek tartom pár szóval röviden ismertetni azokat a helyes termelési eljárásokat, amelyeknek köszönhetjük termés­átlagaink gyors növekedését. Az egyes gabonanemüeknéí al­kalmazott termelési eljárások, il­letve termésátlagok a következők: Őszi árpa. Eddig az őszi árpa termelésével nem foglalkoztunk, csak az idén vetettünk belőle próbaképen 1 kát. holdat. Elő- veteménye lóhere volt. Jó elővete- ménye az őszi árpának ezenkívül a korán lekerülő őszi, tavaszi és más évelő takarmány is. Talaj- előkészitése sekély és vetőszántás volt. Vetése szeptember hó elején történt, kát. holdanként 90 kg magmennyiséggel. Április hó kö­zepén a vetést megboronáltuk Termett kát. holdanként 15.67 métermázsa. Az őszi árpát okvetlenül el kell vetnünk szeptember hó közepéig, mert különben a vetés nem tud eléggé megerősödni és a tél igen nagy károkat tehet benne. Ezen terméseredményből láthatjuk, hogy az őszi árpa termelésével érdemes foglalkozni, mert nagyobb termé­seket érhetünk el vele, mint a tavaszi árpával s vethető olyan nedvesebb természetű talajon is, ahol a talaj tavasszal nehezen szárad és így a késői vetés miatt tavaszi árpa nem termelhető. A jövő évben már az iskola is egy egész táblán termel őszi árpát, mert reményünk van arra, hogy ennél jóval nagyobb termésátla­got is elérhetünk. Tavaszi árpa. A mi viszonya­inknak a legjobban megfelelő hat­vani kétsoros tavaszi takarmány- árpát termeltük 137 kát. holdon. Előveternénye takarmányrépa és takarmánykáposzta volt. A tavaszi árpa meglehetősen igényes nö­vény, csak trágyázott kapás nö­vények után ad kielégítő termé­seket. Talaj előkészitése : a répa után őszi mély szántás és tavasz- szal tárcsával való porhanyitás, a takarmánykáposzta után csak ta­vaszi vetöszántásban részesült, mert a káposzta február hó végén került le a tábláról. Vetése már­cius hó végén történt lóherével, kát. holdanként 80 kg árpa és 12 kg lóhere maggal. Vetésével kap­csolatban kát. holdanként 100 kg szupefoszfát műtrágyát is adtunk, hogy szép, teltszemü árpát kap­junk. A vetést május hó elején megboronáltuk. Termett kát. hol­danként 1335 méter mázsa. Őszi búza. Ez évben a búzá­ból négy fajtával kísérleteztünk, hogy kiválaszthassuk a mi viszo­nyainknak legjobban megfelelő, bőtermő és legjobb minőségű búzafajtákat. A kísérletekre beál­lított búzafajták a következők: 1. A zalaszentgróti 20, számú búzából 13 5 kát. holdat vetettünk, Előveternénye trágyázott repce és , korai tengeri volt. Általában jó előveteményei a búzának a trágyá­zott őszi, tavaszi és évelő takar­mánynövények, továbbá a korán lekerülő kapás növények. Talaj előkészitése a repce után tarló­törés, keverőszántás és ezenkívül az egész tábla vetőszántásban ré­szesült. Vetése október hó köze­pén történt, kát. holdanként 100 kg búzával. A vetéssel kapcsolat­ban kát. holdanként 120 kg szu­perfoszfát műtrágyát adtunk. A termés kát. holdanként 1660 mé­termázsa. 2. Bánkuti 178. számú tarbúzát termeltünk 12 5 kát. holdon. EIő- veteménye és talajelőkészitése ugyanaz volt, mint az őszi árpá­nál. Vetése október hó végén tör­tént, kát. holdanként ugyancsak 100 kg magmennyiséggel. Április hó közepén a vetést megboronál­tuk. Termett kát. holdanként 1719 métermázsa. 3. Eszterházy 118. számú bú­zából 68 kát, holdat vetettünk. Előveternénye őszi takarmánykeve­rék volt. Talajelőkészitése tarló­törés, keverő* és vetőszántásból állt. Vetése október hó közepén történt a fenti magmennyiséggel. A ^vetést ugyancsak április hó közepén boronáltuk meg. Ter­mése kát. holdanként 17'44 mé­termázsa. 4. Hatvani 5369. számú búzá* zából 6 7 kát. holdat vetettünk. Előveternénye a korai tengeri volt. Talajelőkészitése egyszerű vető­szántásból állt. Vetése október hó közepén történt, kát. holdanként 105 kg magmennyiséggel. A bo* ronálását április hó közepén vé­geztük. Termeit kát. holdanként 10'50 métermázsa. — Ezen bú­zának termésátlaga azért olyan alacsony, mert a buja fejlődés következtében a vetés még a vi­rágzás előtt megdőlt s igy a szem­termés kellőképen nem fejlődhe­tett ki. Az iskola átlagos búzatermése kát. holdanként 16 métermázsa. Orincsay Miklós, gazd. s. tanár. BÉiüBE&DÓ az 1848. év óta fennálló Kumisi©r cukrászda és kávéház azonkívül egy 4 szobás vagy 2 kétszobás lakás vagy ezen emeleti helyiségek átalakítva 8 vendégszobának. A bérlethez tar­tozik a két helyiségre bővített Katolikus Kör ki­szolgálása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom