Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-08-26 / 192. szám

KW. évfolyam 192, szám. Apa ÍO fillér !933. Augusztus 26. Szombat. 7»* Us7-'0 ,\febM'°s ütí'a^ w\end6 QOSi'0"'' ‘ f/őS aC 54 ÍGYEIÚJSÁG .míionsi .lűBüiilyataí: Zalaeisrsxea, síécöeayi-rsr 4. — FíóíszBrKesztösés: Kesitnely, Kossntü l.-e. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. I—BHIMÜBBBgaMBi Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Végre ■. ■ Leon Blum, a francia szocialis­ták vezére, — párizsi jelentés szerint, — nincs megelégedve azokkal az eredményekkel, amiket a szociáldemokraták eddig elértek s azért a második internacionálé értekezletén a szocialistáknak a bolsevistákhoz való közeledését javasolta. Vájjon miért épen ezt ? Annak igen egyszerű a magyará­zata. A bolsevisták, vagy ahogy erre mifelénk nevezik őket, a kommunisták kevésbé válogatósak az eszközökben s azért értek el nagyobb eredményeket Oroszor­szágban és 1919 ben Magyaror­szágon is. A szociáldemokraták még nem mertek annyit rombolni, nem mertek annyit gyilkolni, mint a kommunisták, tehát nem is ér­hettek el olyan eredményeket, mint a náluk valamivel vörösebb elvtársaik. Leon Blumnak tehát az kell, ami divatos a kommunisták­nál. Ajánlani pedig azért merte a kommunistákhoz való közeledést, mert ennek ő semmi akadályát nem látja. Olyan közei állanak egymáshoz, hogy igazán nem ke­rül nagy megerőltetésökbe a szo­cialistáknak, hogy kommunisták legyenek, jól tudják ezt mindkét táborban : a szocialistáknál épúgy, mint a kommunistáknál. Azért küld Moszkva olyan gyakran meg­bízottakat a földnek minden pont­jára, ahol szociáldemokraták van­nak s azért találnak ezek a ki­küldöttek tanyára mindenütt, ahol szociáldemokraták vannak. Azt el kell ismernünk, hogy a szociál­demokraták nem olyan vadak, mint a kommunisták, de bizonyos az is, hogy a kommunisták csak akkor fogadják őket maguk közé, — mert itt tulajdonképen nem közeledésről, hanem egyesülésről van szó, — ha ugyanolyan vö­rösre festik át magukat, mint amilyenek a kommunisták. Sokkal jobban ismerjük a kommunistá­kat, semmint azt tételezhetnők föl felőlük, hogy ők maguk közé fo­gadják, vagy csak bizalmasabb viszonyba is lépnek azokkal, akik nem hódolnak be nekik teljesen, akik nem teszik magukévá száz­százaléknyira a bolsevista eszmé­ket, akik más taktikát követnek bármely kérdésben is, mint ők. Leon Blum tehát a maga táborá­val együtt felkinálkozotf a kom­munistáknak s ha ezek elfogad­ják őket, annak ára lesz. De ezt az árat Leon Blum táborának kell megfizetnie. Ez az ár pedig nem kevesebb, mint teljesen átvedleni kommunistává és követni vakon parancsaikat. A kommunisták nem tűrnek külön államot az ő álla­mukban. Nekik nincs szükségük „szelidebb“ alosztályra. Vagy— vagy . .. Még nem tudjuk, mire határozzák el magukat Blum elv­társ felhívására a szociáldemokra­ták, de azért mindenesetre éberebb figyelemmel kell kisérni minden szocialista megmozdulást, szükebb keretek közé kell szoritani „mű- ködésöket“, mert az bizonyos, hogy Blum nem tette volna meg javaslatát, ha nem látna maga mellett tömeget, mely hajlandó követni öt ezen az utón is. Leon Blum most az igazi arculatát mu­tatta meg s végre elárulta azt, hogy a szociáldemokráciának útja a bolsevizmushoz vezet. A szo­ciáldemokrácia nagyobb eredmé­nyeket akar elérni s ennek lehe­tőségét abban látják, ha közeled­nek a bolsevizmushoz. A közele­dés pedig nem jelenthet mást, mint — egyesülést. Leon Blum­nak nagy felhívására talán majd föleszmélnek Európa államai és sietnek a közös ellenség ellen sorompóba lépni s nem egymás ellen köszörülni a gyilkos fegy­vereket. Talán . . . Mussolini átszervezi kormányát. Páris, augusztus 25. Francia diplomáciai körökben nagy fel­tűnést keltett az Agence Radio római távirata, amely szerint Mussolini átszervezi kormányát. Visszahívja a londoni követség éléről Grandit és ismét a külügyi tárca vezetését bízza rá. Felállítja a nemzetvédelmi minisztériumot, végül Balbó tábornagyot az egye- , sitett hadsereg vezérkari főnökévé nevezteti ki a királlyal. Róma, augusztus 25. A had­gyakorlatok befejeztével a kato­naság és óriási tömeg kitörő lel­kesedéssel ünnepelie a királyt és Mussolinit. Cuneoban Mussolini nagy beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy csak az erős népek maradhatnak fenn. Erősnek kell lennie a nemzetnek szám szerint, mert ha a bölcsők üresek, akkor a nemzet megöregszik és a pusztulás felé halad. Továbbá erősnek kell lenni a nemzetnek jf‘lemben, bátorságban és béke- szeretetben. Amerika 50 évig nem ad katonát és fegyvert Európának. Páris, augusztus 25. Roosevelt köztársasági elnök az Intransige- antnak adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy Amerikában Fran­ciaországnak az adósságok kér­désében tanúsított magatartása miatt franciaellenes a hangulat. Kijelentette még, hogy legaiábo 50 évnek kell elmúlni, amíg Ame­rika másodszor is katonát ad és fegyvert szállít Európának, A távvezetékes rendszert támadták a városi közgyűlésen a gyakori áramzavarok miatt. A képviselőtestület a zavarok számának és idő­tartamának csökkentését kívánja. — Vita a tűzoltóságról. Zalaegerszeg város képviselő­testülete csütörtökön délután vitéz Tamásy István dr. h. polgármes­ter elnökletével rendkívüli köz­gyűlést íariott a villamos távveze­tékben mutatkozó gyakori zavarok ügyében. A gyűlés elé a pénzügyi bizottság a következő javaslatot terjesztette : Kérje fel a város ve­zetősége a Vasmegyei Elektromos Műveket és a városi villamos üzemet, mindent kövessenek el az áramzavarok lehető megelőzésére, ha pedig baj történik, akkor rö- videbb idő alatt fejeződjék be annak kijavítása és a javítást oly időben végezzék, amikor ez az ipari áram fogyasztóira is kevésbé káros. Kérje fel továbbá a polgár- mester Magasházy Béla főmérnö­köt, a kereskedelmi miniszter szakértőjét, állapítsa meg, vájjon megvannak-e a távvezetéken azok a biztonsági berendezések, ame­lyek alkalmasak a gyakori zava­rok meggáílására. Á r v a y László dr. a kérdés­hez szólva hangsúlyozta, hogy a panaszok feltétlen jogosak. Köoy- nyen megtörténhetik a jövőben, hogy az áramzavarok helyrehoz­hatatlan károkat is okoznak a város polgárainak. A bajoknak tuiajdonképeni oka az a tény, hogy a város távvezetékre tért át. A régi berendezéssel sokkal ke­vesebb és gyorsabban orvosol­ható volt a hiba, ami természetes is, mert a régi telep kisebb terü­leten működött, tehát nem volt kitéve annyira az elemi bajoknak. A távvezetéken még több zavar várható a jövőben, mivel a beren­dezés évről évre jobban elhaszná­lódik. Felszólalását azzal fejezte be, hogy Zalaegerszegre balul ütött ki a távvezeték, mert sokba került, tulkiadások merül­tek fel és végül mégis gyakoriak a zavarok. Kakas Ágoston ostorozta ez­után kemény szavakkal a távve­zetéket. Az elmúlt négy esztendő megmutatta — úgymond, — hogy a távvezeték nem válik be. A vá­ros drágán épített, az előzetes Ígéretekkel szemben drága áramot kap, gyakori zavarokkal, egyszó­val alaposan becsapódott. Kérte a város vezetőségét, kövessen el mindent, hogy, — ha már ebben a rossz szerződésben a város benne van, — legalább olyan biztositó berendezések legyenek a távvezetéken, amelyek a zavarok lehetőségét csökkentik. Horváth István szóváíette, hogy a távvezeték vasoszlopainak beton-ágyazása nem megfeielő, amint azt annak idején egy bizott­ság is megállapította. Kérdezte, történtek-e lépések ebben az ügy­ben ? U d v a r d y Jenő dr. tisztifő­ügyész azt válaszolta, hogy a beton-ágyakat az Erőátviteli al- . vállalkozója, a Fuchs és Grósz cég építette. Mive! a kijavítást a cég nem végezte el, a város perre viszi a dolgot, mihelyt a fővállalkozó Frőátviíelitől az en­gedélyokiratot megkapja. Horváth István szerint a pert az Erőátviteli ellen kellene indítani, mivel azzal szerződött a város. Á r v a y László dr. megje­gyezte, hogy a per során úgyis kiderül, hogy ki a hibás ás ha az Erőátviteli, akkor a város az el­len fordul. A közgyűlés ezután egyhangúan elfogadta az áramzavarok ügyé­ben a pénzügyi bizottság javaslatát. Vita a tűzoltóságról. Napirend után a tűzoltóság ügyei kerültek szóba. Rigler Mi­hály szóvá tette, hogy annak ide­jén a tűzjelzés miatt sürgették a ítízolíótorony ápilásét. Most van torony, de nincs toronyőrség, azért egyes esetekben későn ér­kezik a tűzhöz a tűzoltóság. Az ólai hazat is megmentették volna toronyőrség esetén. Kifogásolta ezután, hogy egyik kivonulásnál elakadt a motor, majd az kívánta, hogy a tűzoltóságnál az aratási és cséplési időszakban ne lehes­sen kivenni a nyári szabadságot, mivé! ebben az időszakban a ieggyakoriabbak a tüzek. Horváth István, Kakas Ágoston, majd Rigler Mihály újabb fel­szólalása után vitéz Tamásy Ist­ván dr. h. polgármester válaszolt. Kijelentette, hogy a torony nem vált be, mert nem lehet róla minden irányból meglátni a tüzet. Egyébként is huzatos és a torony­őri szolgálat erős próbára teszi a

Next

/
Oldalképek
Tartalom