Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-08-20 / 187. szám

1933 augusztus 20 Zalamegyei Újság 5 i Alapítva 1887-ben. és kárpitosárut min­den Ízlésnek és igénynek megfelelőt óriási választékban, legolcsóbban és leg­kedvezőbb feltéte­lekkel szállít díjmen­tesen és felelős­séggel -­butoráru házak Gazdaság. Rovatvezető : a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. Szántóföldjeink helyes trágyázása. — Szurkálás Ságodban. Szabó Benő 20 éves ságodi gaz­gazdasági cseléd péntek délután a cséplőgép mellett dolgozott, s közben összeszólalkozott egyik társával. Társa kést rántott és bal vállán megszurta Szabót, majd egy gépkulccsal beverte a fejét. Szabót a mentők beszállí­tották a zalaegerszegi kórházba. A nyomozás megindult. — Hathónapi börtönre ítél­ték a templomok tolvaját. Rin­gauf Teréz nagykanizsai öreg­asszonyt márt töbször elitélték azért, mert a templomokban lo­pásokat követett el. Most újabb esetért vonta felelősségre a tör­vényszék és 6 hónapi börtönre ítélte. — Ischiásnál egy pohár ter­mészetes „Ferenc József“ ke- serüviz reggel éhgyomorra véve előmozdítja a gyomor és a belek működését s könnyű székletétet biztosit. — Baleset vagy öngyilkos­ság. Vers József badacsonytomaji lakos Nemesgulács és Nemestör- demic között leesett vagy öngyil­kossági szándékból leugrolt a ta­polcai vonatról. Kórházba szál­lították, ahol meghalt. — Öngyilkos leány. Kovács Margit révfülöpi cukrászdái alkal­mazott öngyilkossági szándékból a Balatonba ugrott és meghalt. Tettének okát nem tudják. Bútorokat díjmentesen, ked­vező fizetési feltételek mellett szállit az ország bármely ré­szébe KOPSTEIN Bútoráruház, Nagykanizsa, Sopron és Szom­bathely. — Tolvaj cigányok. Jakabffy Antal kaszaházai bérlő nekeresdi majorjából 24 darab baromfit el­loptak. A lopott állatok közül ha­tot élve, ölöt megpucolva a zala­egerszegi cigánytanyán találtak meg. Az eljárás megindult a ci­gányok ellen. — A Világjamboreen is Meinl-kávét ittak! — Elitéit tolvajok. A nagy- kanizsai kir. törvényszék Varga István 23 éves és Takács Sándor 25 éves szentpéteruri földmives legényeket több rendbeli lopá­sért 8 havi börtönre, illetve 6 heti fogházra ítélte jogerősen. Divatos strand, nap- és eső ernyők . . 4*80 sétabotok 1*00 Javítások és alakítások szakszerűen, legolcsóbban Lackenbacher A Nagykanizsa Horthy Miklós utca 5. 6024 Kárpitos és díszítő munkákat készítek legolcsób­ban vidékre is. 6195 Használt sezlonokat veszek. SATTLER LÁSZLÓ NAGYKANIZSA, Magyar utca 6 A talajművelésnek első fősza­bálya, hogy ősszel minden meg­szántandó területet szántsunk meg s a tavaszi szántást csak igen kivételes esetekben alkal­mazzuk. Ezen szabály figyelembe vétele mellett a trágyázást ősszel és a tél folyamán a fagyok be­köszöntéséig kellene elvégeznünk, mert tavasszal sem nélkülözhet­jük az ekét a trágya alászántá- sánál. A legtöbb gazda azonban ezen kivánalmaknak nem tud ele­get tenni azért, mert nincs ele­gendő mennyiségű tartalék trá­gyája. Ugyanis a legtöbb trágya a tél folyamán termelődik, ami­kor a haszon és igás-állatállo mányunk a legelőről, illetve a munkáról bekerül az istállóba. A tél folyamán összegyűlt trá­gyát kénytelen a gazda a tavaszi trágyázásra fölhasználni mind­addig, mig annyi trágyát össze nem gyűjtött magának, hogy az őszi és a téleleji trágyázást végre­hajthassa. A tavaszi trágyázás kiküszö­bölését egyszerre megoldani csak ritkán lehet, hanem fokozatosan 4—5 év alatt. A trágyázásnál úgy járunk el helyesen, ha a földjeinkre kihordott trágyát mind­járt szétteregetjük és még aznap alászántjuk, mert különben a trá­gyában lévő könnyen bomló táp­anyagok a levegő hatására köny- nyen elillannak és igy nagy vesz­teség érhet bennünket. Ezt az eljárást könnyen meg lehet oldani az őszi és a téleleji trágyázásnál, de mit tegyen az a gazda, aki­nek tavasszal is kell trágyáznia. A tavasszal trágyázó gazdának, — különösen ha földjei is messze vannak, — a tél folyamán kell kihordania a trágyát, mert a ta­vaszi sürgős vetési munkálatok idején erre rendesen nem jut idő. Még ma is igen gyakran tapasz­talhatjuk, hogy sok gazda a té­len kihordott trágyát a szántó­földön apró kupacokba rakja és azokat tavasszal szétteregetve alászántja. Az ilyen trágyázási mód a legrosszabb, mert egyrészt a trágyakupacokból az eső ki­mossa a benntlévő tápanyagokat és a kupacok helyén keletkeznek az úgynevezett buja foltok, mig másrészt a trágyában lévő köny- nyen bomló növényi tápanyagok a levegőben elvesznek. Ha ta­vasszal szétteregetjük az ilyen kupacokat, azt tapasztalhatjuk, hogy az nem is trágya, hanem szalma. Az ilyen trágyázásra bát­ran mondhatjuk, hogy csak vala­minél jobb a semminél, mert a trágya kupacok helyére bősége­sen jut növényi tápanyag, viszont a többi területre csak szalmát

Next

/
Oldalképek
Tartalom