Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-07-23 / 164. szám
8 Zalamegyei Újság 1933 julius 23. Gazdaság. A kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. A zalamenti nedves, árterületes rétek és legelők veszedelmei állattenyésztésünkre. Irta: Koperniczky István m. kir. gazdasági tanár. A nedves vizenyős rétek és legelők, melyek végig húzódnak megyénkben úgy a Zala, mint a Balaton, valamint a kisebb folyók és patakok mentén, háziállatainkra sok veszélyt rejtenek magukban. Gondoljunk csak arra, hogy hány ló és szarvasmarha, juh pusztul el lépfenében, vagy hány szavasmarhánk illetve juhunk betegszik meg mételykórban, elvesztve haszonadó jótulajdonságát és gyógykezelésével is nagy gondot okozva gazdájának. Ha megfigyeljük a lépfenés és mételyes megbetegedéseket, látjuk, hogy ezek főleg a nedves, vizenyős legelőkre járó, illetve ilyen rétekről lekerülő takarmányokkal tartott állatok sorából kerülnek ki, aminek egyszerű oka, hogy úgy a métely, mint a lép- fene talajbetegség s a legeltetési időszakban fertőződnek állataink. A lépfene különösképen veszélyes, mert sokszor hirtelen, guta- ü'ésszerüleg végez állatainkkal, másrészt az emberre is életveszélyes és magam is tudok nem egy esetről, amikor a lépfenés hulla gondatlan boncolása emberáldozatot követelt. Azt hiszem nem lesz érdektelen, ha a megyénkben előforduló s vizenyős területek okozta állati megbetegedéseket s az ellenük való védekezés módjait lapunk gazdasági rovatában röviden ismertetem. I. Lépfene (Antrax). A lépfene főleg a kérődző és egypatás (lő és szamár) háziállataink betegsége, bár előfordul ritkán sertésben is és az emberre is életveszélyes. A meleg évszak (tavasz és nyár) különösen kedvez életfeltételeinek és ilyenkor tetemes károkat is okozhat. A kórokozója egy spóratermő baktérium, mely igy a talajban éveken át is megmarad és megtartja életképességét. A fei tőzés az ivóviz vagy a fertőzött takarmány felvételével történik, de igen gyakran terjeszti a betegséget a gondatlanul felboncolt, vagy meg- nyuzott állatok váladéka, elsősorban a vére. A fertőzés útja rendesen az emésztőcsatorna és csak kivételesen jut be a bőr sérülésein át a baktérium, illetve spórája a szervezetbe. A baktériu mok az emésztőcsatornából a vérbe jutnak s ott gyorsan elszaporodva általános vérfertőzés tüneteiben nyilvánuló megbetegedést okoznak. A betegség tünetei rendesen 2—6 nap múlva 'jelentkeznek a fertőzés után. A lépfene jellemzőbb tüneteit az általános bá- gyadtság és reszketés, gyors és nehéz légzés, véres vizelet és bélsár ürítés, szederjés nyálkahártyák, lovaknál igen gyakran kólikás fájdalmak és a szügy valamint a nyaktáján, fájdalmas meleg daganatok is mutatkoznak. Ha tehát állatainkon hirtelen nagy bágyadtság, nehéz légzés, véres ürítés és a nyálkahártyák szederjessé válása mutatkozik, az illető állat valószinü, hogy lépfenében megbetegedett. Szarvas- marháinknál a lépfenés megbetegedés eleinte nyugtalanságban, majd teljes étvágytalanságban, és a kérődzés elhagyásában jelentkezik és igen gyakran előfordul a felfuvódottság is. — A juhok lépfenében rendesen hirtelen, gu- taütésszerüleg összeesnek és pár percnyi görcsös rángatózás után el is pusztulnak. A sertéseknél lépfenés betegség súlyos torok- gyulladásban nyilvánul meg, a légzés nehézzé és hörgővé válik. Az elhullás ilyen esetben fulladás következtében szokott előállni. A hullán a lépfenére abból következtetünk, hogy a hulla felfúvódott, a nyálkahártyák szederjesek, a test nyílásaiból pedig sötét-piros, vizenyős vér szivárog. A felboncolt hullán jellemző, hogy a vér nem alvadt meg, hanem folyékony és sötétszinü, a lépeket megnézve látjuk, hogy az hatalmasan megduzzadt, a belekben és a vesék körül fekete, vagy kocsonyás, véres pettyeket és beszürődéseket találunk. A lépfenét gyógyítani nagyon ritkán (enyhe lefolyás esetén) lehet, mert mikorra a a lépfenés tüneteket észrevesszük, a betegség már rendesen annyira előrehaladott állapotban van, hogy gyógyszeres beavatkozással eredményt már elérni nem lehet. A lépfenét tehát gyógyítani alig, de megelőzni a veszélyes fellépését annál inkább módunkban áll. Nagyon ajánlom zalamegyei gazdatársaim figyelmébe, hogy az igazán kis áldozatot jelentő lépfene- oltást minden tavasszal, legelőre hajtás előtt végeztessék el, nehogy az egész legeltetési időszakban rettegniük kelljen a vizenyős legelőre járó, vagy ilyen rétekről takarmányozott állataik egészségéért és életéért. A lépfene elleni védekezésnek leggyökeresebb és célra vezető mód természetesen az lenne, ha vizenyős, mocsaras, ánerületü legelőinket illetve rétjeinket árko- Jással, lecsapolássai, megszüntetnék, illetve, ha ily legelőre állatainkat nem hajtanánk. Tekintve, hogy az egyelőre még meg nem oldható kérdés, marad a védekezés másik, de igen eredményes és aránylag olcsó módja és pedig a lépfene elleni védőoltás. A védőoltást célszerűbb minden évben legelőre hajtás előtt elvégeztetni. Az oltás 12 napi időközben alkalmazott kétszeri oltásból áll, elsőizben az I. jelzésű gyengébb anyaggal, másodsorban pedig a II. jelzésű erősebb oltóanyaggal történik. A fiolákat semmisítsük meg, mert az azokban esetleg visszamaradt oltóanyag, úgy háziállatainkra, mint az emberre veszélyes. Mindkét oltás alkalmával az adag 0.2 rem. melynek ára szarvasmarhának és lónak az I. és II. adag együtvéve: 22 fihér, juhnál pedig 11 fillér, ehez | rul a beoltás jelentéktelen költ. r:ge, (az oltást kizáróan állatorvos végezheti el) úgyhogy igazán kevés kiadást okoz a védőoltás, amelleti hatása biztos s állatainkat a lépfenés megbetegedés ellen egy évre megvédtük. Szükség esetén az állatorvos sorozatos vagy szi múltán oltást alkalmaz, azonban megyénkben elegendő a fent leirt — Pasteur — rendszerű védőoltás, mely jó hatása mellett olcsó is. A lépfene a hatóságilag bejelentendő betegségekhez tartozik, ha tehát fellép, vagy lépfenés elhullás történik, azt azonnal be kell jelenteni, hogy az állatorvos a hullaszemlét megtarthassa s annak megsemmisítésére az utasítást megadhassa. — Különösen fontos, hogy kapzsiságból meg- ne nyúzzuk a lépfenében vagy annak gyanújában elhullott állatot, mert a bőrről csöpögő vérrel jelentősen terjeszthetjük a betegséget és amellett magunkat is könnyelműen életveszélyes fertőzésnek tehetjük ki. Foto-cikkek és kellékek (garantált friss árukészlet, dús raktár.) Foto-laboratorium lelkiismeretes kidolgozás, művészi nagyítások Illatszer,Pipere,Háztartási cikkek OFB&ß Keszthely, (az autóállomás mellett)! MM sa Árakat nem hirdetek. 4 Harisnyát, keztyüt, fürdőruhát és fürdő- cikkeket; tenisz, apacs, és puplin férfiingeket : divatkalapokat és nyakkendőket; divatos szép retiküiöket és utazó- bőröndöket Künden gyapjufürdŐFuhához egy csinos füfdőtáskáft adok ! elsőrendű minőségben és elismert ízléses kivitelben, versenyen kívüli árakért árusítok. Saját érdekében ingyen próba* vásárfást I FQ7F^ DIVATÁRUHÁZ KESZTHELY. E O Z, C o HBHnBB Kossth L. u. 27. Tropikál nyári férfi ruhaszövetek NEM gyiirődik — könnyű — tartós — mosható - mindig elegáns. BURETT: pengő I*-, 1*20, 1*30 méterenkénti árban. Práger Keszthely
