Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-06-17 / 135. szám

Ara 10 fillér íÖS3 Junius 17. Péntek 135« szám Loiaouiusfig és KaJóMyatai: lalaegersiez, Szícísiyi-tér i. Telefon: 128 u. — FitorKesstöseo: EaatMy, Eouvtk L.-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A zalai nép a jogfolytonossági eszme mellett. Herceg Odescalchi KároSgné, Farkas Tibor dr., Ábrahám József és Kray István báró beszédei a restauráció időszerűségéről. — A Magyar Nők Szentkorona Szövetségének közgyűlése. Nagy érdeklődés mellett folyt le Űrnap délutánján a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége zalame- gyei szervezetének közgyűlése Za­laegerszegen a Kulturházban. A gyűlésen, mely hatalmas demon­stráció volt a királykérdés idősze­rűsége és a jogfolytonosság mel­lett, igen nagy számban jelentek meg a város előkelő hölgyei s a Szövetség tagjai. Ott voltak: Bődy Zoltánná, alispánná, a Szociális Missziótársulat elnöknője, Czobor Máiyásné, polgármesterné, a Ka­rácsonyfa Egyesület elnöknője, dr. Udvardy Jenőné, özv. dr. Csák Károlyné, Eílmann Ödönné, özv, dr. Ábrahám Ernőné, özv. Farkas Imréné, dr. Fatér Endréná, dr. Junger Mózesné, stb. A helyi és vidéki papság körébői megjelen­tek : Pehm József apáíplébános, Istvánfi József dr. püsp. tan. a zárdaiskolák igazgatója, Kauzli Gyula csatári esperes, Szilner Jó­zsef, Fejár Imre ny. plébánosok, több szomszéd községi plébános, a helybeli káplánok és hit­oktatók. A polgári társadalomnak minden rétege képviseltette magát. Ott láttuk többek között: Fangler Gyula kereskedelmi köri, Horváth István ipartestületi elnö­köket, sokat az iparos és keres­kedő társadalom, valamint a helyi és környékbeli kisgazdák köréből, A zöld gallyakkal feldíszített nagytermet fél 6-ra zsúfolásig meg­töltötték az érdeklődők s rövid idő múlva megjelentek: herceg Odes- calchi Károlyné, a központ kép­viselője, özv. Szigethy Elemérné, a helyi szervezet ügyvezető elnöke, Kelemen János dr. titkár, Farkas Tibor dr. és Kray István báró országgyűlési képviselők, Ábrahám József, szepetki kisgazda, akik a színpadon elhelyezett asztal mel­lett foglaltak helyet. A gyűlés megnyitása. Szigethy Elernérné üdvözölte az egybegyűlteket, akik vele együtt elmondták a „Hiszekegynek Az­után a gyűlést megnyitódnak nyil­vánította s fölkérte Kelemen Já­nos dr. titkárt az évi jelentés előterjesztésére. A jelentés a kö­vetkezőket tartalmazza: — 1932. december 31-ével III tag volt, ebből rendes 29, pártoló 82. A terjeszkedésnek, új tagok szer zésének nagy akadálya a nehéz gazdasági és pénzügyi helyzet, de legfőképen az, hogy a várt és Ígért férfi szervezetünk máig sem ala­kult meg. Már pedig a kölcsönös támogatást nélkülözve csak fél munkát végezhetünk s bár tag* jaink, de mondhatnám, az egész zalai nép lelkében és körében él a törvényes királysághoz s a ki­rályunkhoz való ragaszkodás, sze­retet, bizalom, ezt még sem tud­ják, vagy talán nincs elég bátor­ságuk kellőképen kifejezésre jut­tatni. Bátrak volnánk tehát in­dítványozni, hogy az országos köz­pont figyelme a férfi szervezet megalakítására felkéressék. — Az országos szervezet mun­kájába csak közvetve tudnunk be­kapcsolódni. Gondot fordítottunk arra, hogy szervezetünk tagjai megismerhessék ifjú királyunk élet- történetét, Megrendeltük az Ottó arany könyvet. Hisszük, hogy e könyvnek szépsége, ereje a lelke­sedést emeli, az elcsüggedteket megerősíti s a küzdőket és bátra­kat újabb küzdelemre és tettre serkenti. Szól a jelentés az Apponyi gyász­istentiszteleten és gyászünnepé­lyen való részvételről s az Ap­ponyi szobor akcióba való bekap­csolódásáról. Majd igy folytatódik: — A király őfelsége szüleíás­nani íinnpnplvéf mi is mp0rpnrlp7­Ezután következeit a közgyűlés főrésze, a meghívott vendégek előadásai a legitimizmus problé­májáról. Először a központ kiküldöttje, herceg Odescalchi Károlyné An- drássy Klára grófnő szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy örömmel jött ebbe a városba, amely a tör­ténelem folyamán annyiszor bi­zonyította be király hűségét. Majd részletesen foglalkozott a király- kérdéssel. — A szövetségnek — mondotta — hivatása a lelkeket egységbe tö­möríteni. Ennek neve királyhűség, amely ép olyan integráns része a magyar léleknek, mint a hazához vaió hűség. Ebben különbözik a magyar királyhüség minden más országétól, amint azt Széchenyi is megállapította. Magyarországon király nélkül nincs meg az alkot­mányos élet teljessége. A király­hüség nálunk nem csak a dinasz­tiához való hűséget jelenti, hanem jelenti a hűséget a nemzethez, az tűk. Igyekeztünk az ünneplést kül­sőségeiben is fejleszteni, a háza­kat feliobogóztatni, a hivatalok, testületek és egyesületek tagjait s a népet is belekapcsolni az ün­nepségben való részvételbe. Hála Isten, ez irányban is örvendetes fejlődés és haiadás, erősödés volt tapasztbiható. A mostanában tör­téntek következtében minden re­ményünk meglehei és megvan arra, hogy törekvésünket siker ko­ronázza, az eszme győzedelmes­kedik s boldog, megelégedett, te­rületileg és számbelileg is meg­erősödött nemzetté lesz ismét Ár­pád apánk népe s dicső Szentko­ronánk fénye utat s jobb jövőt mutat a körülöttünk lakó, most még rabságban sínylődő testvé­reinknek, Az általános helyesléssel foga­dott jelentés után tudomásul vette a közgyűlés a számadásokat, meg­állapította a folyó évi költségelő­irányzatot s megejtette a íiszíúji- íást. Ezután He! meczy Gizella úrieány nagy hatással szavalta ei Vörösmarty „Fóti daíw*á‘. Az indítványok során Horváth írén bejelentette, hogy vezetésével 93 leány kéri fölvételét a Szövetségbe. A beje­lentést nagy örömmel fogadta a közgyűlés s a jelentkezőket tago­kul felvette. Majd az ügyvezető elnöknő indítványára üdvözlő táv­iratot küldöttek Ottó királynak és Károlyi József grófnak. alkotmányhoz, az integritáshoz, Magyarországhoz, mindahhoz, ami­ért érdemes magyarnak lenni. A magyar királyhűség az eszmei tartalmon felül kéz zelfogható valóságot is je­lent : az egyetlen kiutat a trianoni börtönből a szabad ég alá. A királyhüség az az alap, ame­lyen fel lehet és fel is kel! épí­teni az igazi magyar egységet, mert a legitimizmus ma céltudatos reálpolitikát is jelent. Nélküle a magyar kérdés megoldása nem lehetséges. — A magyar kérdés külpolitikai kérdés, összefügg a Duna me- dence problémájával, amely nél­külünk nem oldható meg. ^De akkor oldható meg csak a ma­gyarság javára, ha adott pillanat­ban a helyes útra lépünk. A he­lyes utat megmutatja Ausztriának az az élet-halál harca, amelyet a német beolvasztási törekvésekkel szemben viv. Nyilt tiiok, hogy a nagyhatalmak a magyar-osztrák összefogást a legsürgősebben meg- valósitandónak tartják azzal a veszéllyel szemben, amely nem­csak őket, de minket is fenyeget. Ennek az elgondolásnak bizonyí­téka Neville Chamberlain angol pénzügyminiszter nyilatkozata, amelyben Középeurópa válságá­nak főokát az osztrák-magyar mo­narchia szétdarabolásában jelölte meg. — Ha a német horogkereszt győz, akkor mi magyarok lemond­hatunk őncéluságunkról, függet­lenségünkről. A bécsi Reichspost helyesen állapítja meg, hogy Ausztria éíet-halálharca az ezer­éves Magyarország szabadságát is védi. A harc elvesztése idegen imperializmusnak szolgáltatná ki Magyarországot. — A német imperializ­mus leghathatósabb eSien szere a magyar osztrák perszonálunió, melynek gondolatát a legitimisták már évekkel ezelőtt felvetették. A legitim királyság megoldása soha sem volt annyira aktuális, mint ma és Ottó király hazatérése min­den magyarnak érdeke. Erkölcsi és gazdasági kérdések megoldása függ a legitim király­ságtól. Gazdasági fellendülést csak az Ausztriával való vámunió ered­ményezhet. Ottó hazatérése érdeke azoknak, akik a korrupció, a pro­tekcionizmus, a klikkek uralmá­nak letörését várják. Várjuk tőle az igazi szo­ciális és demokratikus át­alakulást, mert egyedül a király áll osztá­lyok, pártok és klikkek érdekei felett. Meggyőződése, hogy a le­gitimizmus igazát előbb-uióbb ellenfelei is belátják és revideálják álláspontjukat. — Királyi zászlót viszünk, amelyre annak neve van írva, aki­nek nevében — egy új szociális politikát hirdetve — győzni fo­gunk. A magyar nemzet haza­várja királyát, II. Ottót. A meglepő szónoki tehetséggel elmondott nagyhatású beszédet a közönség lelkes tapssal fogadta. Farkas Tibor dr. országgyűlési képviselő állott fel ézután szólásra meleg tapsoktól kisérve. Mindenekelőtt bejelentette, hogy nem foglalkozik napi poli­tikával, mivel erre a rendőrség felhívta figyelmét. Inkább külpo­Herceg Odescalchi Károlyné beszéde.

Next

/
Oldalképek
Tartalom