Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-06-02 / 124. szám

2 Zalamegyei Újság 1933 junius 2. Amikor a nyomdász szerkeszt.. Rooseweit az amerikai kiküldöttekhez. London, január 1. Rooseweit ezekkel a szavakkal búcsúzott a Genfbe utazó delegátusoktól: Gyors cselekvés, rövid beszédek. A tisztviselők előlépte­tése. Budapest, junius 1. Az egyes állami hivatalokban most folyik ama tisztviselők névsorának össze­állítása, akiket julius l-ével elő­léptetnek. Ez a szám erősen kor­látozott, csak a Mávnál lesznek jiagyobbarányu előléptetések. fa>w.o»-• te-'N»—ö-r*.' -»**—•*-' **- '|Vtf 1 Sazdász hangverseny. A keszthelyi m. kir. Gazdasági Akadémia „Dal- és Zeneegyesü­letének“ kedd esti hangversenye meleg siker jegyében folyt le. Szépszámú, előkelő hallgatóság mellett az est érdekességét emel­ték az akadémia német vendégei, a potsdami gazdasági főiskolának 60 hallgatója, akik magyarországi tanulmányutjukon épen kedden érkeztek Keszthelyre. Szekeres István III. éves hall­gató tartalmas, nívós prológusa után Zeiner Vilmos rendkívüli hall­gató német nyelven üdvözölte a vendégeket, egyben tolmácsolta az ifjúság együttérző, bajtársi sze- retetét, Az akadémia orchestere Kéler, Lehár és Schubert egy-egy bájos, hangulatos müvét adta elő, s megérdemelt nagy tapsorkánt ara­tott. Örvendetes meglepetést keltett az a lendületes fejlődés, amelyet a fiatal együttes ezúttal felmuta­tott. A „Dal- és Zeneegylet“ ki váló tanárelnökének, dr. Schürger Jánosnak lelkes agilitása, buzdí­tása rakta ie az elért eredmény alappilérét Az ő lankadatlan mun kássága és a zenekart betanító Bory Imre zenetanár hozzáértő, komoly oktatása nyomán az am­biciózus, fiatal" zenekar játéka olyan élvezetet nyújtott, melyet már évek óta sajnálattal nélkü­löztünk. A zenekari-számok során került bemutatásra az Iparos Da­lárda kitűnő karnagyának, Endre Gyulának „Vaise triste“ c. szer­zeménye. A tökéletesen hangsze­relt darab mély szépségét hűen interpretálta a zenekar. Szőke Sándor III. éves hallgató a „Dal- és Zeneegylet“ elnök-karnagya hozzáértéssel, ügyesen vezényelt. Nagy tetszés kisérte Sümeghy László somogymegyei földbirtokos énekszámát, aki saját szerzeményű hangulatos magyar nótáit adta elő a praxibanda szépen alkalmazkodó kíséretével. Szünet után a potsdami főisko­lások vezető tanára lelkes elra­gadtatását és köszönetét fejezte ki a valódi magyar vendégszere­tetért. Mulat, vigad a magyar — mondotta, de szive 'érzik egy sebtől, olyan sebtő. mely a né­met népnél is azo* sajgó fáj­dalom. A közönsé; örö lelke­sedéssel hosszan ü; telte a ven­dég szónokot. A műsor utols ráma Nóti Károly: „A nyul“ c. bohózata volt. Karcsay Erzsébet, Oppel Vilma, Kovács Péter Pál, Szent* Gály Faur Géza III. éves, Hámori Miklós II. éves és Wojnarovits László I. éves hallgatók, nagy rá­termettséggel és sok humoros ér­zékkel vitték sikerre a kacagtató darabot. (—zs.) Néhány hónappal ezelőtt a soproni lapok hirt adtak arról, hogy egy Fehér Erzsébet nevű jászladányi illetőségű nőt, aki ko­rábban Magyarországból kerékpá­ron kiment Párisba, Sopronban a rendőrség botrányos viselkédésért őrizetbe vett. Ezt a hirt átvette a Zaiavámegye című lap is, a szer­kesztőség a kéziratot kiadta a nyomdába, ahol Kakas Lászió 26 éves nyomdász kezébe került ki­szedés végett. Kakas Lászlónak munkaközben eszébe jutott, hogy egy zalaszentgróti leány járt kint kerékpáron Párisban és abban a hiszemben, hogy tévesen lehet jászladányi illetőségűnek feltün­tetve, ehelyett a kézirattól eltérően úgy szedte ki a szöveget, hogy Fehér Erzsébet zalaszentgróti la­kos. A cikk megjelenése után a Szülőföldemen, az alföldi Kis kunságnak egyik tápiómenti köz­ségében, véreimmel való beszél­getés közben megannyi érdekes kis apróságra bukkantam, ami ha úgy tetszik helyi különlegesség, de végső elemzésben nyugodtan mondható a magyar néplélek rend­kívül bájos alkatelemének is, mert úgyszólván minden községben ta­lálkozunk ezzel. Egyet közülök tudatos mükedvelésből közelebbi figyelemre vettem s belőle a kő vetkezőkben némi ízelítőnek sze­degettem össze ezt a sok szinü és illatos csokorkát, melyből de­rék földieim találékonysága és gyakorlati finom érzéke árulko­dóan csillan elő. A szóbanforgó község meglehe­tősen régi településű lakótokból tevődik össze és sok benne az egyformanevü. így aztán a nevek között zavar nélkül eligazodni, bizony, nem könnyű mesterség. A megkülönböztetés alapjául sokféle szempont szolgál. Legna­gyobbrészt valami személyes lelki vonás vagy testi tulajdonság, szá­mos, más esetben szokásos mon dás, kiszólás és elszólás, ismét máskor a foglalkozás vagy egyéb körülmények, mint pl. hogy az illető merre lakik stb. Mive! Simon Laci nagybátyám szereti magát urnák mondogatni és unosuntaian dicsekszik vele, zalaszentgróti Fehér Erzsébet, aki orvostanhallgatónő, jelentkezett és tiltakozott az ellen, hogy az ő nevét belekeverjék a soproni rend­őrségen történt esetbe és ki is derüh, hogy semmi köze a Sop­ronban elfogott állítólagos Fehér Erzsébethez, aki valószínűleg az ő nevével visszaélt, ezért a lap helyreigazító nyilatkozatot adott !e. Fehér Ezsébet azonban nem elégedett meg ezzel, sajtópöri in­dított és a zalaegerszegi törény- szék el is Ítélte a nyomdászt sajtó útján elkövetett rágalmazásért 50 pengő pénzbüntetésre. Fölebbe zés folytán most foglalkozott ez­zel az üggyel a győri ítélőtábla. A tábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyta és ezenkívül száz pengő nem vagyoni kár megtérí­tésére is kötelezte Kakas Lászlót. hogy neki mennyi mindene van, bár emellett agyongyöfri magát és úgy dolgozik, mint egy napszá­mos kubikus, (pedig tényleg ugyancsak volna neki mii aprítani a tejbe!) hát elnevezték Taligás- báró Simon Lászlónak. Muszájur Bezzegh Pál azonban csak kellet­lenül ur csupán, nem úgy mint másik fajíájabeli, aki bizony Fi­nom ur Bezzegh Pál. Szép számmal vannak nálunk Varród. Az egyikei közülük pöí- fön termeténél fogva Egér Varró Ferencnek, a másikat kedvenc bókájáról Pálinkás Varró Mihály­nak, a harmadikat portájának ve- reskapújáról Vereskapu Varró Já­nosnak titulálják. Tök Varró Pál gazdutamnak meg egyizben tö­méntelen tök termett az egyik földjén, azért maradt rajt érdemes előneve. Tyuktojózó Varró Laci pedig úgy szerezte el nem téveszt­hető megkülönböztetését, hogy kiskorában előszeretettel foglalko­zott udvaruk baromfiseregéyel és lelkendezve újságolta mindig édes­anyjának, hogy melyik tyuk van tojózóban. Murmus Miskolczy Pista ijesztő formájának, Ördögbőr Miskolczy Pista csősz bátyja csúnya, vörös­szeplős ábrázatának, Setét Mis kolczy Mihály pedig barna arc színének köszöni eikülönző neve­zetét. Jófiu Bene Jánosnak mellék­Tropikál ■■■■■■■■■■■■■■nyári féHFi ruhaszövetek NEMI gyúródik — könnyű — tartós — mos­ható - mindig elegáns. BURETT: ■pengő la—, 1*20, 1*30 méterenkénti árban. Práger Keszthely Á magyar nép leleményessége. Az egyformanevü lakósok megkülönböz­tetése falun. ,A LEGSZEBB SZÖVETEK1 TÓTH GYULA angol úri szabónál ►Telefonsz. 191. Telefonsz. 191. 577Ó neve maga is beszél, Vadrác Bene Gáspárról meg mdnivaló, hogy fiatalkorában igen elhagyatott, vad- ráctormáju voit. Széksö Meggyes János nevét onnan kapta, hogy a falu szélén lakott, de Kisisten Meggyes János nevéhez éppúgy nem keli magyarázat, mint Kis*, kakas Balázs Andráséhoz. Csirke Meggyes Ferenc kezdte a tikászá­tól nálunk, Zsidó Surányi Mihály kereskedő mivoltánái fogva, mig Kupec Lévay Mihály szinte fog­lalkozásáért érdemeli extra neve­zetet csakúgy, mint Csődörös Dö- mök Mihály is. Bagós Dómok Illés a dohánynemüeke', Rátotta Tóth Jancsi a tojás tényét, Gánica Petro Mihály pedig a gánicákai kedvelte különösebben, s igy vív­tak ki külön nevei maguknak. Vaskalap Vágány Pál uram-. bátyám szívós konzervativizmussal ragaszkodván mindenhez, ami régi­módi, nyert a többi rokon Vágá­nyoktól megkülönböztetést. Cérnás Józsa Péternek az voit a szokásos kiszoiása : ... azt a kékcérnáját! Csuhaj Nagy Pista mulatós ked­véről és mutatás közben sűrűn tett ezen kurjantásáról kapta külön nevét. Zubi Kosztolányi Pistát az ktilönözfe el névleg is, hogy por­tája azon a cigánysoron van, ahol Zubi more bandája is tanyázott. Csindi Füleki Mihály régen, mint kisgyerek a kiscsikóf maga adta néven hindinek hilía. Gyanta Józsa Mihály meg mulatozás köz­ben kelleténél többször kiáltotta oda fáraó muzsikus népéhez: gyantázz more ! Hottyutyög Kiss János furcsa melléknevét az ma­gyarázza, hogy kiskorában igen selypített s ni kor három colos hoss.u szegért boltba küldték, eképpen adott kifejezést megbíza­tásának : — kélek iyépen hálom tyoloíy hotiyuivöget! Mitka Dó­mok András pösze gyerek lévén, a Miskát mindig Mitkának ejtette, — innét diszkrét ismertető neve. Bukle Oláh Balázs meg gyerek korában olyan szemtelenül mert lopogaíni a kukoricásban és egye­bütt, hogy cimborái tolvaj szoli­daritásból többször kiáltottak rá ilyenképpen : — bukj le Balázs, mert meglát a csősz! . . . Csonka Fejős Gazsi azért Jett „csonka“, meri olyan öregesen járt, mintha bizony rokkant, tényleg csonka lenne. Bibliás Visnyai Vendelt írástudó volta választotta el többi földiéitől. Csecse Dömők János nemcsak a maga személyé­ben volt elegáns és tiszta, hanem leányait is mindig divatosan sze­rette járatni. A falunkba beköltö­zött Kisasszony Filemon Ignácot affektáló természete, modora, mig Lóderék Balázs Jánost hatalmas, tagbaszakadt nagytestüsége külön­böztette el mindenki mástól . Ámde nem folytatom tovább. Legyen elég a mutatványból ez a tarka egyveleg, mely ugyan csak a férfiakra terjeszkedett ki, de azért igy is megvan — ki ne érezné ? —’ a maga magyaros jó ize, fi­nomsága. zamata . . . Burka P. Kelemen dr. s. k.m esztergomi fér. reálgimn. ta nár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom