Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)
1933-06-21 / 138. szám
Ol- éw#»ís?«m 138 $£ém, 10 filSéir 1833 Junius 21. Szende, Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. lisrKeszíoséa s: iiadóMratai: Zalaegerszeg, Síécfieayi-tér l ggftíBlíií: 128 sz. — Flóíszariresztöség: Kssxtlieíy, Kossnm l.-e. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Gyermekkirályról beszélnek egynémely lapok azóta, mióta a miniszterelnök egyik parlamenti beszédében azt mondotta, hogy, ha ő legitimista volna, óva intené legitimista elvbarátait attól, hogy a mai rendkívülí nehéz időkben huszonegy esztendős gyermekkirályra bízzák ennek a nemzetnek a sorsát. Egyik túlbuzgó lap pedig példaként citálja a „Do- bozy Mihály és hitvese“ cimü költeménynek bevezető sorait, melyek igy hangzanak: Gyermekkirályt s oly hadvezért, Ki erején felül mer, Ád az isten haragjában A nemzetnek, kit megver. Igaz, a szép verset tönkreteszi az illető lap azzal, hogy a „kit“ helyei „melyet“ ir, no, deháí nem muszáj mindenkinek minden verset ismernie, másrészt pedig ma, amikor az emberek olyan kiváló előszeretettel revideálnak mindent, a hálás utókornak szabad revideálnia a költők müveit is. De tekintsünk ei ettől és térjünk a tárgyra. Nem szándékunk vitázni a költővel, de le kell szegeznünk azt, hogy költőtől nem lehet történelmei tanulni. Máskép ir a költő, máskép a történelemiró. Utalunk itt arra, hogy nem is lehetett olyan igen nagy haragjában a jó Isten akkor, amikor például Hunyadi Mátyást adta nekünk királyul, aki ugyancsak gyermekkorban volt még trónraléptekor és amikor bizony nem uralkodott valami példás rend ebben az országban, kívülről pedig a legnagyobb veszedelem fenyegette. Hiszen akkor volt hatalmának delelőpontján a török! Hát szó, ami szó, azt a „csapást“, amit a jó Isten mért Mátyás királlyá választásával a magyarra, csak elbírta valahogy. Erről azonban megfeledkeznek azok, akik annyira félnek Ottó trónra- lépésétől, akik abban látják a legnagyobb veszedelmet, hogy huszonegyéves gyermekkirálya lenne ennek a nemzetnek a mai rendkívül súlyos időkben. Mielőtt az úgynevezett „királykérdés“ végleges rendezést nyerne, jó lenne talán abban az irányban is intézkedni, hogy rendkívül súlyos időkben egyetlen király se hagyjon maga után kiskorú ulódót, vagyis a király csak akkor távozhassák az élők sorából, ha a trónörökös is megette már kenyerének javát. Mert tegyük föl, hogy van király, aki pont akkor hal meg, amikor egy kicsit zavaros a helyzet és törvényes jogutóda még csak huszonegy éves. Mi történhetik ilyenkor? Bizonyos körökben vallott felfogás szerint a trónörököst nem szabad trónra ültetni addig, ameddig .. . erre feleljenek azok, akik elfelejtkeznek arról, hogy értek már nemzeteket csapások akkor is, amikor férfikoruk teljességében levő egyének léptek a trónra s boldogultak nemzetek, országok akkor is, amikor gyermekkirályok vették kezökbe a jogart. Ne felejtsük azt se, — ami történelmi igazság, — hogy Mátyás király még messze volt a férfikor teljességétől, amikor szépen megköszönte az országnagyok segítségét és ő maga lett a — király. Utóda, II. Ulászló nem volt már gyermek, de azért sikerűit az országot arra a lejtőre juttatnia, melynek mélypontján Mohács állott. A nemzet a maga jogaival és kötelességeivel akkor is ott ál! a király mellett, amikor az gyermek-, férfi , vagy öregkorát éli. Ha jó tanácsadói vannak, jól uralkodik. Miért kell akkor hát épen most előhozakodni a „gyermekkirály“ kérdésével, hiszen ennek előráncigálása csak bonyolultabbá teszi a helyzetet. És kár példaként az irodalomtörténetet előkeresgélni, hogy abból citáljanak „adatokat“ — rosszul. Dollfuss nyilatkozata m magyar-osztrák és a német- osztrák viszonyról. Elfogták a kremsi merénylőket. — Betiltották a hitlerista rohamosztagokat. Bécs, junius 2u. Ausztriában tovább folytatódnak a zavarok. Tegnap a kremsi gyakorlótéren a segédrendőrség egyik gyakorlatozó osztagára nemzeti szocialisták kézigránátokat dobáltak. Tizenkét ember súlyosan megsebesült. A merénylet hírére a minisztertanács azonnal összeült és rendeletet adott ki, amely szerint feloszlatják a nemzeti szocialisták rohamosztagait és vádőcsapaíait. Tilos a párt egyenruháját és jelvényeit hordani és tilos a toborzás a nemzeti szocialista alakulatok részére. Ezek az intézkedések megbénítják a nemzeti szocialista párt akcióképességét. A pártot magát a törvények értelmében nem lehet feloszlatni. A kremsi eseten kívül egyéb erőszakosságok is történtek, Leo- benben a nemzeti szocialisták megostromolták a fogházat, hogy kiszabadítsák párthiveiket. A gráci telefonvezetéket megrongálták. Bécs, junius 20. A kremsi merénylők egyikét elfogták egy inas személyében. Bevallotta, hogy katonabátyja adta neki a kézigránátokat. Bünrészesség miatt letartóztatták a helyőrség egyik aktiv főhadnagyát is. A városban megerősítették a karhatalmat. A kormány a nemzeti szocialista Deutschösterreichische Tageszeitung megjelenését megtiltotta. Dollfuss kancellár kijelentette, hogy Ausztria jóviszonyban akar élni a német testvérekkel, de ennek feltétele Ausztriának gazdasági, politikai és diplomáciai függetlensége. Örömét fejezte ki, hogy a Magyarországgal való viszony jobb, mint a monarchia idején. Nagy Emil beszéde a pacsai revíziós gyűlésen az integritás és a revízió gondolatáról. A Magyar Revíziós Liga vasár- t nap zászlóbontó gyűlést tartott Pacsán a főtéren. Ámbár az eső egész nap esett, mégis mintegy négy-ötezer főnyi tömeg gyűlt egybe a környék minden részéből. A Liga részéről Nagy Emil társelnök, Fali Endre igazgató, Drózdy Győző volt képviselő és Biszt- ránszky József titkár jelentek meg. Jelen volt még Némethy Vilmos dr. országgyűlési képviselő, Kroller Miksa zalavári apát és Gallik Osvald bencés tanár. A gyűlést megelőzően istentisztelet volt, amely után Kovács Imre plébános mondott mélyhatásu szentbeszédet a hazafiasság és vallásosság kapcsolatáról. Mise után Horváth Vilmos dr. főszolgabíró nyitotta meg a gyűlést. Fali Endre volt az első szónok, aki ismertette a Revíziós Liga munkásságát és hangsúlyozta, hogy a külföld már tudatára ébí redt a Magyarországgal történt igazságtalanságnak és ez jórészt a Revíziós Liga tevékenységének köszönhető. A Liga munkáját úgy tekintik a külföldön, mint új magyar szabadságharcot. Drózdy Győző után Némethy Vilmos dr. a jugoszláviai állapotokról beszélt, majd hangsúlyozta, hogy minden ellentétet félretéve a revízió eszméjének valóraváltásáért kell dolgoznia minden magyarnak. Bosnyák Andor a kerületi független kisgazdapárt nevében beszélt, majd a gyűlés kimondotta a revíziós liga helyi szervezetének megalakítását. Elnöke Horváth Vilmos dr. főszolgabíró lett. Nagy Emil beszédére az egyre jobban szakadó eső miatt nem kerülhetett sor, azért Nagy Emil a gyűlést követő társas ebéden szólalt fel Nálunk — mondotta — külpolitikai vonatkozásban még gyakran hiányzik a józan megítélés. Napról-napra látja, hogy mig a magyarság egy része illúziókat kerget, másik része valósággal cinikus a revízió ügyének megítélésében. A Revíziós Liga kötelessége tehát, hogy a revízió helyes értelmezését adja. Mindenekelőtt kijelentheti, hogy a revíziót máskép megoldani, mint a vezető osztályok összefogása utján, nem lehet. Anakronizmus tehát a pártpolitika, mert a ma legnagyobb magyar problémája a revízió és az ország egyedüli külpolitikája ugyancsak a revizió lehet. Nemcsak érzelmi probléma a revíziós mozgalom, de nagy reálpolitika is, mert mai helyzetünkben sokféle szociális és gazdasági bajunkat revizió nélkül meg nem oldhatjuk. Rámutatott arra, hogy a legtöbb ember revizió alatt az integritást érti tévesen. Jelenleg az integritás gondolata illúzió, a revíziós mozgalom azonban reálpolitika, mert céljául most a Wilson-féle elv alapján kijelölendő és Rothermere lord által körvonalazott határok elérését tűzi ki. Arra ke!! koncentrálni minden erőnket, hogy ezeket a határokat visszakaphassuk. Nem háborúval, hanem békésen akarjuk elérni ezt, még pedig a nagyhatalmak támogatásával. Négy vidéki gazdatiszti tőr kiáltványa a gazdatisztekhez. „Minden magyar gazdatiszthez!“ címmel az Alsódunántuli, Felső- dunántuli, Fehér-, Tolna-, Vesz- prémmegyei és Keletmagyarországi gazdatiszti körök Bauer János, Fáber György, Kiss Dénes, Miller Géza, Pfeiffer János aláírásával kiáltványt bocsátottak ki és azt megküldték az ország valamennyi gazdatisztjének. — A kiáltványban bejelentik, hogy jogorvoslat végett panasszal éltek a belügyminiszterhez a régi elnökség ama eljárása ellen, hogy megtagadta az ügyek átadását annak dacára, hogy az új elnökség 174 szavazatával szemben mindössze 14 szavazatot kapott. Az uj vezetőség programmjául a gazdatiszti hármas kívánságnak mihamarábbi törvényes rendezését jelöli meg. — Oly törvény meghozatalát óhajtják biztosítani, amely lehetővé teszi a magas szakképzettségnek minden vonalon való érvényesülését. — Nyomatékosan felhivják a gazdatiszteket, hogy az 53 év óta fennálló „Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Orsz. Egyesületébe“ tömörüljenek és hangsúlyozzák, hogy a földbirtokos osztállyal és az OMGE-vel a legjobb viszonyt óhajtják fentartani. — Végül a körlevél felkéri a gazdatiszteket, hogy a területük szerint illetékes gazdatiszti kör utján jelentsék be belépésüket az országos egyesületbe.
