Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-06-10 / 130. szám

2 Zalamegyei Újság í 933 junius 10. A politika hirei. Budapest junius 9. A képvi­selőház tegnap este elfogadta a pénzügyi tárca költségvetését is és ezzel befejezte a költségvetési vitát. Imrédy pénzügyminiszter felszólalásában hangoztatta, hogy igazságos adóztatást kíván. Be­szélt arról, hogy Dunántúlon föld­gáz és olaj után fognak kutatni, majd az uj bolettarendeletről szólt. Bejelentette, hogy a boletta 3 pengő lesz és teljes értéke a gazdát illeti. A boletta terheit eddig a kenyér és a lisz viselte. Ezt a terhet most enyhítik a liszt­forgalmi adó csökkentésével. Ugyanakkor a terhek egy részét az iparvállalatokra illetőleg az iparcikkekre hárítják. Megterhelik a karteleket és bevezetik a szén­adót. Emelik a gyarmatáruk és az élesztő adóját is. A miniszterelnök kijelentette, hogy a gyülekezési tilalmat még a Ház nyári szünete előtt meg­szünteti. A kereszténypárt elhatározta, hogy az appropriáctós vitában szabad kezet engedélyez tagjainak. Ma feloszlatják az osztrák nemzeti ss®­cSalista pántot, Bécs junius 9. Beavatott körök szerint ma megtörténik az oszt­rák nemzeti szocialista párt fel­oszlatása és az összes barna há­zak bezárása. A tartományok élére aktiv tábornokokat neveznek ki. Scümi&iisigei legyőzték. Newyork, jun 9. A Schmeling- Baer boxmérkőzés 65 ezer néző jelenlétében a német világbajnok vereségével végződött. A tizedik menet után a biróBaert jelentette ki győztesnek. Zala megye benzinfogyasztása, A Magyar Statisztikai Szemle cikket közöl Magyarország benzin­kutasnak forgalmáról az 1932 évben. A városokról szóló kimu­tatás szerint Zalaegerszegen 6 benzinkút van, amelyek a múlt évben kimértek 1.952 liier benzint és 102,680 liter benzinszesz-ke- veréket. Nagykanizsának 9 benzin- kútja kimért 4.324 liter benzint és 186.795 liter motalkót. Tehát aránylag Zalaegerszegen nagyobb a benzin- és motalkófogyasztás, aminek oka bizonyára Zalaeger­szegnek nagyobb átmenő autófor­galmában rejlik, mert hiszen ma­gában a városban bizonyára ki­sebb a fogyasztás, mint Nagyka • nizsán. A zalaegerszegi benzin­kutak forgalma egyébként a ha­sonló nagyságú városok forgalmát szinte kivétel nélkül meghaladja. A megyék benzinkutjainak for­galmáról közölt kimutatás szerint Zalavármegye harmadik helyen áll a benzinkutak forgalma tekin­tetében. Csak Budapest főváros és Pest vármegye előzik meg. Ennek oka viszont a Balaton, amely hatalmas autóforgalmat je­lent. Zala megye területén 44 benzinkút van s ezek a múlt év­ben eladtak 15.237 liter benzint és 475 116 liter motalkót. Érde­kes, hogy Somogy vármegye, amelynek pedig szintén nagy Ba­laton-partja van, messze elmarad Zala megyétől. — Mozivetitésre alkalmas színes diapozitivek a keszthelyi kiadóban megrendelhetők. A tanítóság hatalmas kulturmunkája. Beszámoló két taniiógyülésrőL tagtársait. Megemlékezett a nem­zet nagy hatodairól Klebersberg gróf kultuszminiszterről, Apponyi Albertról, s a kör nagyérdemű halottjáról Péchy Béla dióskáli ktanitóról. Egy ókori egyiptomi tanítómes­ter szerint a tanulónak a füle a hátán van, — amiből nyilván kö­vetkezik, hogy a hallócsöve meg a bot. Ez a pedagógiai nézet, hosszú századokon át egyik fő elve volt a népnevelésnek. Comoe- nius, Pestalozzi, Herbart, — sőt a legujabbkori nagy osztrák pe­dagógus : 0. Willmann „Didak tika“ c. munkájában is találunk adatokat arranézve, hogy a testi- fenyitéket úgyszólván napjainkig meg kelleti tűrni a nevelés mun­kájában, mint kényszerezkőzt. A modern neveléstan ezt az elvet megdöntötte, ilietve, — újabb módszerei által feleslegessé vált — a tudásszomj csiráinak sikeres elültetésével. E tény igazolását szinte refiekíorszerüen vüágitja meg a ságodi teniíógyülésen el­hangzott mintatanitás és a tárgy- sorozat többi pontja. * A gyűlés Pehm József apát­plébános által bemutatott szent­misével kezdődött. Utána a kör elnöke, Bálint Mihály igazgató tömör megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, majd Csupor Er­zsébet zalaháshágyi tanító kezdte meg: „Szülői értekezlet“ cimen előadását. Nagy felkészültséggel, színesen fejtegette a legfontosabb pedagógiai tételt: a szülő és ta­nító egymásrautaltságát a nevelés kérdéseiben. Mély hatással mutatott rá, hogy a kisgyermek lelkét hiába vará­zsolja az iskola íündérkerííé, ha azon kívül szeges csizmával gázol kérésziül-kasul a durva élet ezer megnyilvánulása. Hiába plántálja az iskola az istenfélelmet a gyer­mekekbe, ha otthon istenkáromlást hall, mikor meg az iskolából ki­kerül, azoníu! vallási világnézete: csak az otthon látottak-hallottak szerint alakulhat ki. — Kéri a szülőket, hogy az iskola mintájára otthon is a gyengédség, a szere­tet eszközeivel próbálják az iskolái támogatni, hogy a szelíd érzések legyenek a jellem kialakulásának fő forrásai. A nívós előadást me­leg elismerés hangjai méltatták. A következő előadást Csermely Gyula helyi tanító tartotta, minta­tanitás keretében a selyemhernyó tenyésztést mutatta be. Az elméleti előadás minden fá­zisát gyakorlatilag szemléltette. Az előadás szakavatott pedagógusra vallott. A következő előadásban Hor­váth Károly zalaháshágyi tanító mélyen merült el, s szinte filo­zófiai mederben halad annak tag­lalásában, hogy milyen óriási sze­repet tölt be ama körülmény az ember életében, hogy vidám, vagy keserű arccal nézünk a tükörbe. Az élet nem olyan kétságbeejtően sivár, (világítja meg sikerült pél­dákkal) mint ahogy látjuk, de olyannak látjuk, mert nincs tü­relmünk mélyebben belenézni és csak sötét szinek maradnak meg. Ezért kell törekedni, hogy az em berpalánták elé csak olyan tük­röt tartsunk, ami derült arcot ad vissza, s ezt a varázstükröt mi­nél tovább meg tudjuk tartani a gyermek lelkiszemei előtt, annál erősebb embert nevelünk a ke­mény élet megpróbáltatásaival szemben. — Meggyőző argumen­tumokkal, brilliáns példákkal fűszerezett előadás volt, mely el­hangzott vélemények szerint or­szágos viszonylatban is az első helyezezettek közé kerülhetne. Stílusa, előadói rutinja : átlagon felüli. A gyűlés egyik fénypontja volt az a beszéd, amit a kör elnöke, Bálint mihály mondott el gróf Apponyi Albertról. Klasszikus vo nalu szónoklat volt, amely messze túlnőtt azokon a kereteken, amelyeket falusi iskolák falai szoktak határolni. Meggyőzött ez a beszéd arról, hogy tanítóinkra nyugodtan bízhatjuk gyermekeink szellemi vezetését. Végül a kerületi esperestan­felügyelő Veér Vilmos zárószóban méltatta a nívós gyűlés szerep íőit, örömét fejezve ki afölött, hogy iskolalátogató kőrútjain a gyakorlati oktatást eredményeiben kitűnőnek találta. Gál József. * A pacsa-nagykapornak esperesi kerületek tanitóköre junius 8-án tartotta évi közgyűlését Zalászent- ivánon. Megjelentek a kerületek papságából Káuzli Gyula esperes- tanfelügyelő, Wache Ernő a pacsai kerület tanfelügyelője, Káiovits Adorján dr. 0. S. B. zaiaapáíi i, Kovács Imre pacsai, Bors László nemesrádói, Dely János bezerédi, Körmendy Lajos zalaszentiváni plébánosok. Mint vendégek jelen voltak : Salamon Zoltán áll. főnök, Pintér János postamester, Péchy Béla. Szentmise ulán Berkes Já nos zalaszentiváni ktanitó gyakor­lati taniiást tartóit a földrajzból. Előadása dicséretet nyert. Majd Gaál Károly petőhenyei ktanitó növendékeivel, kik mind unifor­misban s puskákkal jelentek meg, nagyszerű és élvezetes tornabe- mutatóí tartott Kaíonásdi cimen. Mindenkit megleptek a kis elemís- kolások ügyes gyakorlatai: a gya­logosok, lovasok, kerékpárosok játékai, még tankok is voltak, s ellenséges támadás. A kis hősöket élénk tapssal üdvözölte a társaság tanítójukkal együtt. Ezután tartotta meg elnöki meg­nyitóját Landi Ferenc pacsai igaz- gatótanitó. Élénken ecsetelte a kát. ktanitóság sérelmeit de azért mégis kitartó munkára buzdította A megnyitó beszéd úján Wache Ernő esperes tartott értékes felol­vasást a kát. tanító szerepéről a kát. akcióban. Rámutatott azokra a dolgokra, amelyeket az akció­érdekében a kát. tanítónak fel kell karolnia. A számadások átvizsgálása után Landi Ferenc elnök élvezetes fel­olvasást tartott a Pedagógus ta­risznyája cimen. Kedves eseteket sorolt fel a tanítói s a diák éle­téből, melyek az iskolában történ­nek. Az élvezetes felolvasási hálás taps jutalmazta. Ezután tisztujitás következett. Einök: egyhangúlag ismét Landi Ferenc lett, alelnöki vitéz Varsányi József igazgatótaniíó, jegyzők: Hadi Jenő és Gaál Gergely, péztáros- nak pedig ismét Markója Ferencet választották meg. A gyűlés utolsó pontja Káuzli Gyula kér. esperes előadása volt Aktuális kérdések cimen. Beszélt a katolikus tanító világszemléle­téről, mely a természetest terme* szetfölöttivé tudja átváltoztatni. Ez alapon a tanító mintaképe és vezére csak Krisztus lehet, ki ölébe vette a gyermekeket s eze­ket állította mintaképül. A tanító­nak is le kell ereszkednie a gyer­mekhez. De a gyermekekért fá­radni és szenvedni is kell a taní­tónak, ha maga a tanítása iránt bizalmat akar gerjeszteni. Végül a gyermeki lélek vetéséből el kel! szeretettel s gondoskodással távo­lítani a komoly!, hogy az meg ne nőjjön. Azért a tanítónak őrnek kell lenni s nem szabad aludni, hanem nyitott szemmel vigyázni. A jövő nemzedéket csak keresz­tény lélekkel és világnézettel lehet jóvá s öntudatossá tenni. A nagy hatású beszédet élénk figyelemmel hallgatták s ennek hatása alatt a Pápai himnusz elénekiésável végződött a gyűlés, melyet közös ebéd követett a vas­úti vendéglőben, hot az egybe­gyűlteket az einök köszöntötte fel. PUÜKTAL üvegek ler>afcafa Bánfai Béla Bátszei* specialistánál Kossuth La]os«u. 4 — Vízhatlan ruhavászon gazdáknak, sportembereknek. Vi­harkabát, por- és esőköpeny részére kiválóan alkalmas, méte­renként P 2 40. Schütz Áruház. Takarékoskodjatok szüléitek filléreivel és vásároljatok a PÁL és INDRA divatáruházában ZALAEGERSZEG

Next

/
Oldalképek
Tartalom