Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-04-09 / 81. szám

2 Zalamegyei Újság í933 április 9. Krónika. Az Egyesült Államokban Van öröm s nagy vigasság: Beütött a nedves korszak És megszűnt a szárazság. Szabad ismét az alkohol, Ezért örül a jenki, Berúghat most már kedvére, Nem korlátozza senki. Ihatik sört, jó borocskát, Öblítheti a torkocskát: Nem kell neki szárazság, Nedvesség a szabadság. Ruzvelt einök okos ember, Ő nem hímez, nem hámoz, Európa vezetőit Invitálja magához. Ott könnyebben szólhat velők, Mert nyugodtabb a légkör S jó sikerrel végződhetik A nagy óvilági pör. Siessenek, siessenek, Még egy percet se késsenek! Az okos szót megérték, Csináljanak hát békét! Amerika már eddig is Akart sokszor nagyon jót. De csak félig sikerült az, Nem értették a jó szót. Amin nem is csudálkozunk, Mert soh’sem volt áldomás És enélkül, tudjuk — nincsen Eredményes megoldás. Málnaszörp és limonádé, Kakao és csokoládé Habár otthon nagyon jó, Á'domásra nem való. Most azután, hogy szabad lett Az alkohol odaát, Sokkal jobban mehet minden, Megértik egymás szavát. Fehéraszíal mellett bizony Sok igazat mondhatnak, Nem kell, — mint a zöldasztalnál — Lenni olyan komolynak. Várjuk hát az igazságot, Mellőzzék a hamisságot, Hisz megszűnt a szárazság És — borban az igazság. Ipszilon. Véres verekedés Zalapatakán. Zalapatakán tegnap délután vé­res verekedés játszódott le. Tóth István ittas állapotban tért haza a hegyről, s összetalálkozott régi haragosával, Cseke Istvánnal A haragosok összeszólalkoztak, majd Tóth egy fejszével Csekére támadt, akinek fejét beverte, kát kezét pedig összevagdalta. A mentők a sulyossan sebesült Csekét be­szállították a zalaegerszegi kór­házba. Tóth ellen megindult az eljárás. SzaMs-varástanfolyamot ayitoi Két hónap alatt kitűnő módszerrel, tökéletesen megtanítom szabni- és varrni, szerény díjazá­sért. A tanfolyam ideje alatt, vezetésem mellett mindenki saját ruháit készítheti el. Cím a kiadóban. ■s 9HHBQ9BS8EBBBBBRMI Göcseji barangolások. xiv. 1932. szeptember 22. Pusztamagyaród, Pusztaszént- lászló, Pusztaederics szomszédos | községek. Köztük van még egy kies fekvésű puszta, amelynek nevét a „puszta“ szó szintén meg­előzi. Puszta-válickának hívják; Nem messze van ide egy másik ilyen nevű major is. Bak mellett. A Bak melletti Válickánái a puszta szó a név uián jön: Váiicka- puszta a rendes elnevezése a majornak. Most Puszta-válickán vagyok. Ez az én lakóhelyem és pár hetes barangolás után haza­kerültem. Már épen ideje, hogy itthon legyek, mert meg keil kez­deni az őszi vetést. A vetés a legfontosabb munka a közmondás alapján is, mer!: „ki mim vet, úgy arat!“ A körülöttem fekvő „puszta“ eiő nevű községek ez előnevüket sok évszázaddal ezelőtt még a török háborúk idejében kaphatták. Az­előtt virágzó kuliurélet leheteti itt a Göcsej szélén, mert pálos ko lostorokról, templomokról beszél­nek, még most is mutogatják Szentlászió mellett a berket, ahova a törökök elől a harangokat el­rejtették. A lakósság, természetesen csak az asszonyok, öregek és gyerekek, ott hagyták az utak melletti falvaikat és kimenekültek a félreeső erdőkbe, hPárba, a pusztára. Az új települési helyet nem hagyták el, egyrészt az ál­landó és hosszú török veszede­lem miatt, másrészt pedig azért, mert jól berendezkedtek. A régi helyüket a törökök feldúlták, még ma is megtalálni a falvak rom­jait, a pusztákból pedig állandó települési helyek, falvak lettek. Erre a régi időre emlékeztet ben- nünket a „puszta“ előnév. Göcsej belsőbb részeit talán jobbtn meg­kímélték a háborús duíások, de az egyenes Válickavöigy mindig fontos országutja leheted a ha­daknak. Ebben a völgyben bizony so­káig kellett hordanlok a gazdáknak kapa-kasza mellett is a kardot, Vitéz emberek nevelődtek itt a Válicka partján. Puszta-Válicka is egy derék, bátor ember tulajdona voit. A falvak közti pusztáját annyira szerette, hogy nem hagyta el még akkor se, mikor a kegyet­len török hadak a völgyet végig dúlták. Erőt öntött leikébe az a jóleső tudat, hogy fiatal felesége is vele maradi. Nyugodtabb idők beálltával leszállóit nádfedeies ud­varházukra a gólyamadár. Egy­szerre két kis lánygyermeket ho­zott. Az öröm csak pár pillanatig tartott. Az édesanya a szülésben meghalt, az ikrek megmaradtak és bánatos apjuk mellett neve­lődtek. A bátor apát az ellenség nem tudta legyőzni, felesége mellett még meg se tudta félemiiteni, de a bánat akkor döntötte sirba, amikor felserdült leányainak leg­inkább lett volna rá szükségük. Magára maradt a két árva. A szeretet, ami megoszlott volna szülőik és a két testvér között, most csak kettőjükben tömörült. Az ikerpár határtalanul szerette egymást. Annyira megtelt szi­vük a kölcsönös szeretetben, hogy nem is vetiék észre a kívülről jövő érdeklődést, amelyik a völgy két legszebb lányéi kísérte. Pedig nem kisebb ember, mint a kani­zsai vár ifjú kapitánya is az ér­deklődők között volt. A viharos századokban nem voit idő a sok íeketóriázásra. Fényes kísérettel és gazdag aján­dékokkal eljött Válickára, hogy válasszon a ké! árva közül. De melyiket ? Mind a kettő egyfor­mán szép, bájos volt. S egyik se akarta elhagyni a másikat. A daliás vitéz, úgy látszik, mind a kettőnek egyformán tetszett. Választani nem tudlak, sorsot húztak, hogy melyikük menjen. De szomorú napok virradtak rájuk, még csak nem is volt jó a válásra gondolni. Egyikük még megoszt­hatja a szereíetét urával, de mi lesz a másikkal, ha a nagy-nagy szeretet bána.a változik át?! Eljött a nap, amelyiktől egyik árva rettegett, a másik ?.,... Napfelkeltekor felment a ház- mögötti hegyre, elnézett délkeletre, szemei fölé helyezte tenyereit és fürkészve várt .... A két árva nem bucsuztí el egymástól otthon. A kétszeresen árván maradt leány elkísérte ikertestvérét a határig. Nem csil­logod még könny se a szemében, csak a szive vert kibírhatatlanul. A bánat külsőleg fásulttá tette. Nézeti-nézett üveges szemeivel Magyarod felé, minél jobban tá­volodon a násznép, szive annál jobban kalapált, mintha utánuk akarna ugrani. Már csak pár pil­lanat és a kanyarodénál eltűn­nek . . . Szegény árva megrogyva áll még. Alig látja már őket. Máskor oly melegen néző barna szemeiben feicsiiiannak a könnyek. Könnyeken keresztül néz délre, ott a kanyarban kendő lobogta- íás, integetés, itt egy kiáltás és összeesés. Ott fekszik az árván maradt árva élettelenül arccal a föld felé borulva a Váiickai határon. A sok bánat által visszafojtott könny paíakzik szeméből . . . Folyik, patakzik a sok könny és csurog a balszeméből északfelé a jobbik­ból délfelé . . . így meséli el a régi és már alig ismert monda. Ma már csak a Válicka patak emlékeztet erre, amelynek forrásából itt a váiickai határnál két felé, északnak és délnek folyik a viz. Pörneczi József. La legszebb á f SZÖVETEK^ TÓTH GYULA angol úri szabónál . ^Telefonsz. 191. Telefonsz. ÍPI.^H 577ó ^ HBSiHHIHflHRBIHHHflHS HHB Ä nagjheti istentiszteletek sorrendje. A zalaegerszegi plébániatem­plomban ; Virágvasárnap a főisten­tisztelet 10 óra helyett V2IO óra­kor kezdődik. Nagycsütörtökön az istentisztelet kezdete 9 órakor. Nagypénteken 9 órakor, utána szentbeszéd. Szentségkitétel után szentségimádás egész nap. Dél­után 5 órakor Jeremiás siralmai. Szentségeltétel este 6 órakor. A kálvárián szentségkitétel délelőtt Vall órakor, eltétel V26 órakor. Nagyszombaton szentségkitétel reggel 6 órakor, tüzszentelés V28 órakor, szentmise 9 órakor. A kálvárián szentségkitétel reggel 6- kor. A feltámadási szertartás V26 órakor a kálvárián, utána a körme­net beérkeztével a plébániatemp­lomban. Husvétvasárnap reggel 6 órakor szentmise és husszentelés. Szentmisék 6, 7, 8, 9, 10 és V2I2 órakor. A kálvárián 8 óra­kor szentmise. A ferences templomban : Virág­vasárnap szentmisék xkl, V28, V29 és 7.210 órakor. Bárkaszente­lés a 7210 órai misével kapcso­latban, utána körmenet. Szentbe­széd evangélium után és este 6 órakor. A Passiót az Isten Dalosai énekkar adja elő. Nagycsütörtö­kön 729 órakor nagymise. Nagy­pénteken 7s9 órakor Passió, csonkamise, utánna szentségkitétel és szent keresztüli áitatosság. Este 726 órakor Jeremiás siral­mait adja elő az énekkar, 6 óra­kor szentbeszéd. Nagyszombaton 729 órakor tüzszentelés és a többi szertartás, 7210 órakor nagymise, majd szentségkitétel. Este 728 órakor feltámadási kör­menet, utána a vidéki hívek ré­szére husszentelés. Husvétvasár­nap és hétfőn szentmisék xkl, 7s8, 729 és 7210 órakor, mindkét este 6 órakor szentbeszéd. A keszthelyi karmelita temp­lomban virág vasárnap háromne­gyed 9 kor barkaszentelés, kör­menet, nagymise, délután regyed- 5-kor keresztüli ájiatosság, szent- beszéd, litánia. Nagycsütörtökön 9-kor nagymise, utána oltárfosz- tás, 5-Kor Jeremiás Siralmai. Nagypénteken 9 órakor lesznek a szertartások és a csonkamise, a szentbeszéd és a szentsir meg­nyitása, déiuíán 5 órakor Jere­miás siralmai, 7 órakor szentség- eltétel. Nagyszombaton 6 órakor szentségkitétel, 7 kor szertartások és szentmise, délután háromne­gyed 7 kor szentségbeíétel. Hus­vétvasárnap reggel 5 órakor ün­nepi nagymise és feliámadási körmenet, utána husszentelés, 9- kor nagyin lse. Csendes misék 7 és 8 órakor. A 11 órai szentmise alatt az iparosdalárda énekel. A 6 órai szentmise elmarad. Dél­után fél 3-kor vespera, 5-kor szentbeszéd és litania. Husvét hétfőn rendes ünnepi istentiszte­leti rend. A 9 órai nagymise a Szent Terézke szövetség havi miséje szentbeszéddel. A 11 órai szentmise alatt a Szent Teréz Lcányklub énekel. Délután 5 óra­kor szentbeszéd, pápai áldás, li­Zalaegerszegen még nem volt gazdagabb és szebb választék húsvéti csokoládé, nyulak, bárányok és tojásokban, mint most van aPapp cukrászdában. Kitűnő minőség! Olcsó áraki

Next

/
Oldalképek
Tartalom