Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-05-05 / 101. szám

‘•&E3 Május 5. Péntek. AVI. éstoiysm 101. szám Ára 10 fillér ireiKesiiőseg n tiaiúUTBtal: Zaic6£ers»2, Sxioltsfiyi-rér 4. TeiBícii: 128 íi. — FíDíszaflBSiiGáé«: Kesiiüely, ÉOSSBÍÜ L.-B. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a bora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint vonaton úri tempót és egyhangúan letagadták azt, hogy sérelem esett valamelyikük részéről a szolgála­tot teljesítő vasúti tisztviselőn. A pap, aki mindennek szem- és fül- tanuja volt, nem engedhette, hogy az igazságot így arculüssék és hogy a szájhősők elkerülhessék a megérdemelt bünteíésökei, kijelen­tette tehát, hogy az „urak“ nem mondanak igazat. Ezért kellett szenvednie, ezért kellett Isten szol­gájának — legalább is pillanatnyi — szégyent elviselnie. Űr-számba nem menő, erdőn nevelkedett ré szeg duhajok még nem követtek el ilyesmi); azt, aki felől tudják, hogy bírókra nem kelhet, hogy „lovagias" elégtételt magának nem vehet, nem szokták megtámadni még azok sem, akik nem formál­nak jogot az „úr“ titulusra. Épen ezért eivárja nemcsak a katolikus társadalom, de minden jóérzésü ember, tartozzék bár akármelyik egyházhoz, hogy ezt az „urat“ ki- íanitsák afelől, mit kíván az „úri“ tempó. Kray báró felszólította a kormányt Ottó király haza­hívására és trónraemelésére. Jegyzetek. A gyermekről az utóbbi évek folyamán vajmi ritkán esett szó. Ha elő is hozakodtak vele, leg- fölebb csak olyan formában tették azt, hogy lebeszéljék a szülőket gyermekeik iskoláztatásáról, mert az iskolát végzett fiatalemberek­nek csak nagyon csekély hányada helyezkedhetiK e), az óriási több­ség munka nélkül kénytelen ide­jét tölteni. Nem telejtették el azon­ban hangsúlyozni azt sem, hogy az iparnak, kereskedelemnek, me­zőgazdaságnak sincs fölvevő ké­pessége, mint ahogy nincs is. (De azért menjen a gyerek gazdasági pályára). Azért szinte meglepetés­szerűen hatott Gömbös Gyula mi­niszterelnöknek a Gyermekvédő Liga hétfői ülésén mondott be­széde, amikor kijelentette, hogy a gyermekvédelem, anya- és cse­csemővédelem olyan gondolat, amely egyformán közel áll min­den magyar szivéhez s amelyet társadalmi és osztáiykülönbség nélkül mindenkinek kötelessége támogatni. Azonban mi abban nem látunk valami nagy gyermekvé­delmet, hogy egyes iskolatermek­ben megint 70—80—100—120 gyermeket zsúfolnak össze a kor­mány tudtával. Azután meg kiván­csiak vagyunk arra, miért szűnt meg az egyke elleni küzdelem, melynek hatásosabbá tétele érde­kében oly sok öles cikk Íródott és oly sok távszónoklat hang­zott el. * Hómann kultuszminiszter meg­nyitotta az iskolai évet, melyet elődei azért kurtítottak meg, hogy azok a családok, amelyeknél még jut nyaralásra, iskolába járó gyer­mekeiket minélelőbb s minél hosz- szabb ideig nyaraltathassák. Ha ilyen cimen történtek a rendelke­zések, akkor csak természetesnek találjuk, hogy Hómann miniszter nem hagyta érvényben azokat. Ugyan hol vannak Magyarorszá­gon olyan nagy nyaralótömegek, amelyekért érdemes lenne ilyen intézkedéseket tenni? Örül min­denki, ha nagynehezen meg tudja szerezni a mindennapi betevő fa­latot és valóban csekély azoknak a száma, akik ma családostul hosz- szabb ideig nyaralhatnak. A min­den téren sajnálatosan tapasztal­ható pangás, a jövedelmeknek ijesztő arányban való csökkenése nemcsak fölöslegessé teszi az ilyen rendelkezéseket, de keserű mo­solyra is fakasztja a komolyan gondolkodó embereket. Hómann Bálint úgy cselekedett, amint azt a tényleges helyzet, a való élet diktálja. * Egy „úr“ a váci pályaudvaron tettlegesen bántalmazott egy ka­tolikus papot, aki irgalmasrendi szerzetes. Történt pedig ez a hit­vány cselekedet azért, mert néhány „úr" épenséggel nem tanusitott a Budapest, május 4. A képvi- | selőház tegnap délután megkezdte a költségvetés tárgyalását A leg­nagyobb feltűnést Sigray Antal és Kray István báró felszólalásai keltették, akik a királykérdést tették szóvá. Sigray Antal gróf rámutatott, hogy a revízió és a királykérdés összetartozik. A Habsburg királyi ház nagy vonzóerőt gyakorolna az elszakított területek népére. Idézte azután a francia Temps április 14-iki számát, amely ba­rátságos hangú cikket tartalmaz a Habsburg ház uralmának és Ottó királyságának visszaállítá­sáról. Hangoztatta a felszólaló, hogy a legitimisták a kérdést csak törvényes utón akarják meg­oldani. A miniszterelnökhöz for­| dúlt azzal a kéréssel, hogy a királykérdésben vegye revízió alá álláspontját és egyengesse a re­stauráció útját. Kray István báró hangsúlyozta, hogy a magyar legitimizmus nem­csak királyhüség, hanem a nem­zet jogaihoz, az alkotmányos jog­folytonosságához. A restaurációt nem ellenzi sem Anglia, sem Franciaország, csak az utódálla­mok ellenzik a Habsburg kérdés megoldását.^ A magyar legitimis­ták nem gondolnak a trónkérdés erőszakos vagy puccsszerű meg­oldására, csak törvényes eszkö­zökkel akarják elérni céljukat. Arra kéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket Ottó király hazahozatala és meg­koronázása érdekében. | Festetics Tasziló herceg A vármegyeházán lengő gyász­lobogó azt hirdeti, hogy a magyar közéletnek egyik kimagasló alakja, Festetics Tasziló herceg örök álomra hunyta le szemét. A pátriár­kái kort ért mágnás már hosszabb idő óta gyengélkedett és ma reg­gel egynegyed 5 órakor keszthelyi palotájában jobblétre szenderült. Annak a hatalmas palotának már­ványtermében fekszik ravatalon, melyben sok-sok előkelő vendég megfordult, köztük Edward angol király, Albrecht szász király, Fe­renc Ferdinánd volt trónörökös és vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. Gyászolja őt az egész magyar közélet, Zala megye, mely­nek első nagybirtokosa és tör­vényhatósági bizottságának örökös tagja volt, gyászolja őt Keszthely város, melynek fejlődése érdeké­ben oly sokat tett s melynek polgárságához mindig annyira vonzódott. Keszthely is annyira tisztelte és szerette őt, hogy szinte árvának érezte magát, ami­kor hercegi urát ügyei elszólitot- ták palotájából. Keszthelyi tartóz­kodása idején állandóan magánál látta a város egy-egy vezető egyé­niségét, akiktől mindig csak a vá­ros ügyei-bajai iránt érdeklődött. Mondhatni, annyira megismerte Keszthely viszonyait, mintha más dolga sem lelt volna, mint a vá­ros dolgaival törődni. Az elhunyt herceg politikával nem igen foglalkozott, de minden országos, megyei és keszthelyi ügy felől alapos tájékozódást szerzett bizalmasai utján. Nagy szeretettel és bőkezűséggel pártfo­golta a komoly művészetet, iro­dalmat és tudományt. Keszthely neki köszönheti a hatalmas bala­toni parkot, amelyet előbb csak használatra adott át a városnak, de nemrégiben teljesen neki is adományozta; ő tette lehetővé a Balatoni Muzeum megépítését, melyhez anyagot adott. De ezen­kívül is sokat, nagyon sokat tett Keszthely érdekében. Festetics Tasziló herceg újította föl 1921-ben a keszthelyi helikoni ünnepségeket, ezzel is szolgálni kivánta a balatoni kultuszt, mely­nek fejlesztése csak Trianon után vett nagyobb lendületet. Csendben dolgozott, nem sze­rette, ha például adományairól írtak és dicsőítették őt. Tudta, mivel tartozik hazájának és önma­gának s kötelességeit mindig teljesítette. Amikor a vármegye a törvényhatósági bi­zottság örökös tagságával tisztelte meg, Ígéretet tett a főispánnak is, alispánnak is, hogy legalább egy­szer eljön a megyegyülésre. Egész­ségi állapota azonban nem en­gedte, hogy a megtiszteltetésért A polgármester a közönséghez. Nagyobb gondot fordítsunk az utcák rendjére és tisztaságára. A városrendezés és városépítés keresztülvitele érdekében a pol­gármester három irányban tett rendelkezéseket, amelyeknek be­tartására már több Ízben kérte föl részint hirdetmények, részint a helyi sajtó utján a város közön­ségét. Először is fölkérte a polgár- mester a háztulajdonosokat házaik tataroztatására, amit nagyon so­kan elhanyagoltak. Másodszor felhívta a házhelytulajdonosokat, akiknek telke az utcafronton még elkerítve nincs, hogy a kerítést készítsék el. Úgy az első, mint a második felhívását, illetve kérel­mét a városi szabályrendeletek alapján tette közzé azzal a firgyelmeztetéssel, hogy, aki nem engedelmeskedik, annak terhére a város végezteti el a szükséges munkákat és a költségeket köz­adó módjára szedeti be. Harmad­szor arra kérte a lakosságot, hogy száraz időben reggelenként és esténként a gyalogjárókat, sőt kocsiutat is öntözzék és ott, ahol gyepszegélyek, előkertek vannak, ezeknek öntözésére is fordítsanak gondot. A közelmúlt napokban ugyanis az utcák öntözésekor sokan megfeledkeztek íaz előker- tecskékről s amig egyes helyeken a növényzet megkapta a vizet, más helyeken nélkülözte azt, ami kellemetlen hatást keltett. Ha már a város a porképző felület csök­kentése céljából, tehát közegész­ségügyi, köztisztasági és szépé­szeti szempontból megcsináltatta ezeket a kis előkerteket, gondozza azt a lakosság, hiszen ezzel csak magának használ. Hallgasson hát a közönség a polgármester felhívására, kérésére. Rövid táviratok. Rákospalotán Víg István ny. Máv tisztviselőt ismeretlen tettes meggyilkolta és kirabolta. — Sixtus pármai herceg, aki Belgrád- ban a szerb kiráilya! tárgyalt, ma Budapestre érkezik.—A háborús adósság ügyében nem tudott megegyezni Amerika és Anglia. — Az amerikai kereskedelmi kamarák a revízió mellett foglal­tak állást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom