Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-05-04 / 100. szám

1VI é'vrfoffmm iOO «ám Ara 10 fillér /yxt * á Főtisztelendő Gosztonyi László plébános urnák Zalacsány 54 , oeios szerkesztő: Herboly Ferenc. $933 Május 4. Csütörtök. SEB** iseiEeszíőséa és KiadóMYatal: Zalaeaeimí, síécieiyí-íéi 4. íílaíoi: 128 sí. — fiöíszerKesztösáo: Kesztlely, Kcssati l.-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Efőflreíési árak : egy hónapra 2 pengi’, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Milyen szépen átléptünk a májusba anélkül, hogy vörös zászlókat lengetett volna az enyhe tavaszi szellő és azt rikol­tották volna a tömegek kemény, recsegő hangon: világ proletárjai egyesüljetek. A május kéklő ég­bolttal, virággal, derűvel, dallal köszöntött ránk; megmutatta, mi­lyen szép az élet. Szép akkor is, ha a szemekben nem a gyűlölet bujkál, de az ég kék fényessége csillog; szép akkor is, ha az ujjak nem zárulnak durva ökölbe, de kitárt karral a tavasz kapujában üdvözöljük az új életet. Szép az élet akkor is, ha tartalmát nem a politika és nem a gyűlölet tölti ki. Akkor is, ha a szivekben ilyenkor tavasz kél és csak a tiszta szere­tet honol ott. De annak az össz­hangnak, mit az új élet fakadása kelt a szivekben, örökös ellensége a politika. Odafurakodik az min­denüvé, mini a levegő betölti a legelrejtettebb zúgokat is, behatol az elképzelhetetlenül kicsi lika­csokba is. Ez egymagában talán még nem is volna olyan nagy baj; a baj tulajdonképen ott kezdődik, hogy a politika nem igen ismer ellenfelet, csak ellenséget, akit mindenáron lehetetleniteni, tönkre­tenni kel). Manapság nem igen ismernek, még kevésbé tűrnek el­lenvéleményt az emberek a — po­litikában. Nem nézik el a másik­nak azt, hogy külön véleményen van, nem bocsátják meg neki, hogy a saját fejével mer gondolkodni, mert hát ezzel sérelem esik más­nak az érdekein. Folytathatnók ezt a láncolatot, mely a mai közélet­nek hű kifejezője, de nem tesszük. A májusi szeretet harsog minden rezdülésben, azért nem is lehet vörös, csak szelíd, boldog, virá­gos május, amely szépsége dia­dalmas erejével üzen hadat ha­zugságnak, megtévesztésnek, erő­szaknak s mindennek, amit egy­szóval politikának nevez az ember. A májusban nincs semmi hazug ság, semmi erőszak, azért való­sággal bűn a május ellen első napját vörösre festeni, amiről kü­lönben a józanul gondolkodó em­ber máris letett, Ha vannak félre­vezetett tömegek, amelyek még mindig a „vörös májusiról be­szélnek és osztálygyülöletök nyil­vánítására használják föl májust: vagy nem ismerik az igazságot, nem ismerik az életnek igazságait. A május a teremtés diadalmas ün­nepe, Isten napja s illő, hogy a forradalom indulójának ordítása helyett mély alázatra, áhítatra, Isten előtt földreborulásra s hálaadásra késztesse az embert. Lássa a má­jusban mindenki a tavaszt, meiy virággal hintett szőnyeget tesz lá­bunk elé, hogy puhább és halkabb legyen lépésünk Isten templomá­ban, a szabad természetben. Hal­lanunk kell az ég üzenetét, hogy mindezt azért alkotta szépnek az Úr, hogy szebbé tegye életünket. És az ember nem igazul tneg a természet újjáéledésének csodájá­ban, az ember gyűlöl, programo­kat kovácsol, vért verejtékezik és káromió szavakkal űzi a virágok illatát, arcáról lelopja a mosolyt, szeméből a fényt, szívéből a jósá­got. Az embert még mindig a költő kételyei kínozzák : ki mondja Berlin, május 3. A nemzeti szocialista kormány rátette a ke­zét az eddig szociáldemokrata kéz­ben levő munkás szakszerveze­tekre. Tegnap egész Németország­ban rajtaütésszerűen nemzeti szo­cialista rohamcsapatok jelentek meg a szakszervezeti székházakban, megszállották azokat és a szak- szervezeti vezérek közül egyese­ket őrizetbe, vettek. A házkutatá­sok során csak azokat az iratokat foglalták le, amelyek izgató tar­talmúak. A szociáldemokrata szak- szervezetek mindenütt nemzeti szocialista vezetés alá kerülnek, de az alkalmazottak helyükön ma­radhatnak. Az eddigi szakszerve­zeti vezérek működését megvizs­gálják, Már eddig is megállapítot­ták, hogy egyik szociáldemokrata szakszervezeti vezérnek, Loebenek 3 milliós betétje van. Ezt a be­tétet a kormány zár alá helyezte, mert Loebe, aki a birodalmi gyü­Amikor e kérdés fölött el-eltű­nődünk, eszünkbe jut a „Zalai Napló“ húsvéti számának' egyik cikke, mely több hasábon át szá­molt be arról a felbecsülhetetlen értékű munkásságról, amelyet viski Illés József professzor ur fejtett ki az állástalan diplomás fiatalság érdekében, nem mulasztván el a cikkíró megfujni a diadalmi harsonát ezen áldásos működés szembetűnően sikeres eredményei felett is, aminek hatásait nemcsak meg, hogy gyűlölni keli e, vagy szeretni? — Ne legyen sohase vörös májusunk. Legyen a május mindig virágos, mosolygó, éltet adó, nyugalmat teremtő, békét biz­tositó s langyos fuvalma oszlassa el az emberiség egéről a szere- tétlenségnek és gyűlöletnek vil­lámaival telt fellegeket. lés elnöke volt, elnöki fizetéséből ekkora összeget meg nem taka­ríthatott. Páris, május 3. A francia sajtó foglalkozik a német szociálde­mokrata szakszervezetek elleni akcióval és azt a nemzeti szoci­alista uralom érthető cselekede­tének mondja. A Petit Párisién szerint az intézkedés a német munkásság körében aligha talál ellenállásra, mert a német mun­kásság az utóbbi időkben elége­detlen volt vezéreivel. A mun­kásság tömegei most inkább a nemzeti szocialistáknál keresnek támogatást. Berlin, május 3. Kurt szociál­demokrata vezér, volt bajor mi­niszterelnök özvegyét letartóztat­ták. Letartóztattak a szociálde­mokratákhoz közelálló magas- állású személyiséget is, akinek nevét azonban még nem hozták nyilvánosságra. a „volt“ állástalan diplomás fiatal­ság, hanem rajtuk keresztül az egész magyar közgazdaság is megérzi. Ha közéletünk egyéb kérdéseit is ilyen alaposan meg­oldanák, akkor ez a szegény megnyomorított ország egyszeribe tejjel, mézzel folyó Kánaánná változnék. Mert, mi is történt az állástalan diplomás fiatalság (érted alatta a 40 éven aluli állástalan mérnökö­ket, kávéházi ruhatáros orvosokat, Ezerötszáz delegátus és ötszáz újságíró vesz részt a világgazdasági értekezleten. London, május 3. A titkos ta­nács Sir Morris Hankeyt bízta meg a junius 12-én megnyíló vi­lággazdasági értekezlet előkészí­tésével. Az eddigi számítások szerint 60 állam 1.500 delegá tussal vesz részt az értekezleten, amelyre ezenkívül 500 újságíró érkezését várják a világ minden részéből. Az értekezlet színhe­lyéül a földtani muzeum épületét jelölték ki, amelyben a posta már megkezdte széleskörű előkészü­leteit. A telefonok, távirógépek és távnyomó gépek egész sorát szerelik fel az épületben. Washington, május 3. Roose­velt elnök megcáfolta azokat a hí­reket, amelyek szerint résztvenne a londoni világgazdasági értekezle­ten. Azt hiszik, hogy ilyen buta vagyok? — mondotta a kérdé­sekre, majd utalt arra, hogy azért nem megy Londonba, mert emlék­szik arra, hogy Wilson is európai utjával veszítette el népszerűségét. Nemzeti szocialista vezetés alá kerültek a németországi szociáldemokrata szakszervezetek. Néhány szó az állástalan diplomások ügyéhez. taxisoffőr tanárjelölteket s egyéb jól elhelyezkedetteket) érdekében? Statisztikát készítettek rólak t Most már hál’ Isten pontosan tudjuk hányán vannak. Körülbelül 24C0—2500-an. Nem is olyan sok! Ebből a cikk szerint az akció eredményeként elhelyezkedett 400 —430. Pardon a cikk ezt sokkal óvatosabban fejezi ki, szerinte ennyire tehető ezeknek a száma. Ez bizony kétségtelenül szép ered­mény egy év alatt. Igaz, hogy még a mai viszonyok között is minden akció nélkül is legalább ennyi diplomás fiatalember el szo­kott helyezkedni, dehát nem sza­bad az embernek ennyire szőr­szálhasogatónak lenni, mikor ilyen szép eredményről van szó. Fontos az, hogy 400 ember kapott kenyeret és van statisztikánk másik 2000- ről, aki nem kapott. Node nem olyan holmi mell- döngető magyarmiskás kis akció ám ez, hogy egyszerű statisztiká­nál megállott volna. De nem ám! Ennél sokkal többet tett. Bizott­ságot alakított! Ebbe a bizottságba még állástalan fiatalokat is felvet­tek, ezzel is csökkentvén számu­kat, bármelyikük nyugodtan kiír­hatja a névjegyére: „Az Állástalan Diplomások Országos Bizottságá­nak tagja“ sőt, ha nem fél a mai nyomorúságos viszonyok között álláshalmozó mivoltával kérkedni, még azt is hozzáírhatja, hogy „ingyenes népkonyhái ellátott“, vagy pláne „valóságos belső, sőt nem is titkos menhelyi lakos“. De szerénytelenségnek tartanók, ha ezeket a ragyogó eredménye­ket tisztán csak egy ember dicsé­retére zengenénk el, mikor maga a beszámoló cikk is elismeri, hogy ezekből még maga a kormány is részt követelhet. Hiába, csak jó, hogy olyan kormányunk van, amely minden kérdést felölelő egyetemes programmjával mindent megold! Ilyen nagykoncepcióju kezdeményezés mellett nem is vehetjük zokon, hogy nem vehette programmjába az álláshalmozások megszüntetését, mert hiszen ez a társadalmi rendnek olymérvü fel­forgatását jelentené, ami a mai viszonyok között beláthatatlan következményekkel járna. Képzel­jük csak el, micsoda turbulens tömeget köpezne az a 2400 állás­halmozó, akiknek jól kiprotezsált 5—6 állásocskájából, igazgató tagságocskájából és egyéb sze­rény mellékkeresetéből fejenként egyet elvennének s ezeket az állástalan fiatalságnak juttatnák. Hála Istennek, azért sebaj! Egy csapásra minden megválto­zott ! Van már róluk statisztika, van bizottságuk, amit még a kormány is elismert, százat kö­zülük elhelyeztek kaszárnyákban, sőt még felhívást is intéztek ér­dekükben a társadalomhoz, tör­vényhatóságokhoz és egyéb közü- letekhez, sőt még a magánválla­latokhoz is. És ennek a felhívás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom