Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-04-30 / 97. szám

Zalarripgyei1 Újság; 5 1933 április 30 i Alapítva Í887»b*n> és kárpiftosárut min­den ízlésnek és igénynek megfelelőt óriási választékban, legolcsóbban és leg­kedvezőbb feltéte­lekkel szállít díjmen­tesen és felelős­séggel butoráru házak Gazdaság. Rovatvezető: A kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara Üzemi számítások a Zalamegyében termelt szálas takarmányokról. I. rész. A kedvező takarmánylermesz- tési viszonyok következtében Zalamegyében az állattenyésztés lelt a gazdálkodás legfontosabb ága. Ebből élt és pénzelt és él ma is a zalai gazda. Az állattenyésztés ágai közül leginkább a szarvasmarhatenyész­tést karolták fel, aminek magya­rázatát az itteni vidék nagy ki­terjedésű rétgazdálkodásában ta­láljuk meg. A szarvasmarhatenyésztésből származó bevétel azonban a mai katasztrófálisan alacsony állat- és tejárak következtében napról-napra csökken és ha mindent felszá­mítva a szarvasmarhatenyésztés jövedelmi mérlegét állítanánk össze, a mérleg legtöbb gazdánál veszteséggel zárulna. Jelen cikkemben nem is az a célom, hogy ezt kimutassam. Ezt érzi és tudja minden itteni gazda. Lehet-e itt valami orvoslás, módunkban áll-e nekünk gazdák nak e téren valamit tennünk, er­ről akarok röviden és számada­tokkal alátámasztva szólani. Minden jövedelem két tényező : a bevétel és kiadások eredője. A szarvasmarhatenyésztés jövedelmi mérlegét tehát aktívvá tenni két uton-módon 'eheine: 1. a bevé­telek emeléstvJ, 2. a kiadások csökkentésével. A bevételek azon­ban nem emelhetők, mert az ál­lat- és lejárakat nem a gazda diktálja, hanem a piac szabja meg. Marad tehát a másik meg­oldás : a kiadásokat kell csök­kenteni. Az állattenyésztés legnagyobb kiadása a takarmányozás költsége, mely a kiadási tételek 70—75 százalékát teszi ki. A takarmá­nyozásnál is elsősorban az é!et- fentartásra fordított takarmány, avagy mint mondani szoktuk, az alaptakarmány a súlyos kiadási tétel. A termelő takarmányban (az abrakban) a gazda legtöbb- í szőr megta'álja számításait. Pl. a tejtermelésnél mindenkor könnyen összeállítható olyan abrakkeverék, melynél az előállitott tej literje nem kerül többe, mint 3—6 fii lérbe. Ezt a kedvező termelési eredményt az állati szervezet életfentartására fordított takar­mány költsége rontja. Az élet fentartó takarmány holt tőkeként szerepel a termelésben és minél nagyobb a holt tőke, annál ked­vezőtlenebb a termelés eredménye. A fentartó takarmány költségé­nek csökkenésével a termelés is kedvezőbbé fog válni. A fentartó takarmány tömegét a szálas takarmányfélák teszik ki, melyeket mi, gazdák, magunk ter­melünk. Hogy tehát a fentartó takarmány köliségét csökkenthes­sük. keresnünk kell — számítá­sokat végezve — azokat a szálas takarmány féleségeket, amelyeknek termelése a legolcsóbb, illetve amelyeknek előállítási költsége nemcsak mennyiségegységre, ha­nem tápegységre vonatkoztatva (zsir-, keményilőérték és hus- képző: emészthető fehérje táp- anyagegység) is a legkisebb. Az olcsóbb szálas takarmányok tér melésének kiterjesztésével és ta­karmányozásra való fehasználá savai feliéilenüt csökkeni fog a takarmányozás költsége és ezzel az állati termelés is olcsóbbá válik. (Folyt, köv.) Ambrus János mezőgazd. szakiskolai igazgató. Siádió. Vasárnap, április 30. 9: Hirek. 10: Református istentiszte­let a Kálvin-téri templomból. 11: Egy­házi népének és szentbeszéd a Jézus Szive templomból. Utána pontos idő­jelzés és időjárásjelentés. Majd Száder zenekar. 2: His Master’s Voice gramo­fonlemezek. 3: Székács Elemér gazda­sági főtanácsos: Időszerű gazdasági ta­nácsadó. 3.45: Az iskolánkivüli népmű­velés rádióelőadása. Majd Kárpáthy Sándor dr. gordonkázik, zongorán kí­sér Polgár Tibor. 5: A Budapesti Ró­mai Katolikus Egyházközségek egyházi hangversenye a belvárosi plébánia templomból. 6.15: „Egy elfelejtett ősi hangszer“. • Trócsányi Zoltán dr. elő­adása. 6.45: Budapesti Hangverseny Ze­nekar. 7.30: Sporteredmények. 8.15: Daljáték a Stúdióból. „Akácvirág“. Dal­játék 3 felvonásban. Utána kb. 10.15: Pontos időjelzés, hirek, sporteredmé­nyek. Majd Bura Sándor és cigányze­nekara a Dunapalota szállóból. Hétfő, május 1. 7: „Május hajnala“. Hangjáték. 9.45: Hirek 10: 1. „A magyar vitorlázás 50 éve". 2. „Hiv a Balaton“. Közben His Master’s Voice gramofonlemezek. 12,05: M. kir. Mária Terézia 1, honvédgya­logezred zenekara. 3.30: A rádió diák­félórája. „A Nemzeti Muzeum első év­százada“ 4: Asszonyok tanácsadója. 5. Bertha István szalonzenekara. 6.15: Kelemen Kornél bevezető szavai a rá­dió-tornához. Utána Demény Károly alelnök ismerteti a rádió-torna jelen­tőségét. 6.45: Odeon—Parlophon gra­mofonlemezek. 7.15: „Emlékeim az Ad­riáról.“ Kelemen Géza dr. előadása. 7.45: Magyar zeneszerzők müveinek előadása. 9.15: Pontos időjelzés, hirek. Majd Toll Árpád és Jancsi cigányze­nekara a Kovacsevits-étteremből. 11: Simplon kávéház szalonzenekara Sebő Miki s énekszámaival. I EDISON MOZI i ... Sz ombaton 7 és 9 órakor, vasárnap 4, 6 és 9 órakor. 4-kor a helyár 20-40-60-70 fill. Eggerth Márta és Georg Alexander a legaranyosabb operettben A boldogság muzsikája A vidámság és a dal, muzsika szellemes filmje 10 felvonásban. Eggerth Márta magyarul is énekel. Hangos Magyar világhiradó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom